195082. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenil-szulfonil-karbamid-származékokat tartalmazó baktericid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 195082 4 N- [2-( 1,2-diklór-vinil-oxi) fenil-szulfonil] - -N’-metil-tiokarbamid (2.2 számú vegyület); N- [2-( 1,2-diklór-vinil-oxi) fenil-szulfonil] - -N’-izopropil-tiokarbamid (2.5 számú vegyü­let) ; N- [2- ( 1,2-diklór-vinil-oxi) fenil-szulfonil] - -N’-allil-tiokarbamid (2.20 számú vegyület). Az (I) általános képletü vegyületeket va­lamely, a reakcióval szemben közömbös, szer­ves oldószerben állítjuk elő oly módon, hogy a) valamely (II) általános képletű 2-( 1,2- -diklór-viniloxi) fenil-szulfonil-izo(tio)cianá­­tot előnyösen bázis jelenlétében egy (III) ál­talános képletű aminnal reagáltatunk, vagy b) a (IV) képletű 2-(l,2-diklór-vinil-oxi)­­fenil-szulfonamidot valamely bázis jelenlété­ben (V) általános képletű karbamoil-halo­­geniddel reagáltatjuk, vagy c) olyan (I) általános képletű vegyületek előállításához, amelyben R, hidrogénatom, a 2 -( 1,2-diklór -vinil -oxi) fenil-szulfonamidot valamely bázis jelenlétében egy (VI) általá­nos képletű izo(tio)cianáttal reagáltatjuk, mi­­mellett e képletben R,, R2 és X jelentése a fenti és Hal halogénatom, előnyösen klór- vagy brómatom, különösen klóratom. A (III) és (VI) képletü vegyületek álta­lában ismertek vagy önmagában ismert mó­don előállíthatok. A (II) és (IV) képletű vegyületek, illet­ve ezek előállítása az EP 44 807 számú euró­pai nyilvánosságrahozatali iratban vannak le­írva. Az a), b) és c) eljárásváltozatokat (I) ál­talános képletű vegyületek előállítására elő­nyösen protonmentes, közömbös, szerves oldó­szerekben vagy oldószerelegyekben valósítjuk meg. Oldószerekként vagy hígítószerekként a következő anyagok jönnek például számí­tásba: alifás és aromás szénhidrogének, így benzol, toluol, xilolok, petroléter; halogéne­zett szénhidrogének, így klór-benzol-, metilén­­-klorid, etilén-klorid, kloroform, széntetra­­klorid, tetraklór-etilén; éter és éterszerű ve­gyületek, így a dia 1 ki 1 -éterek (dietil-éter, di­­izopropil-éter, terc-butil-metil-éter és mások), etilénglikol-dimetil-éter, dietilénglikol-dimetil­­-éter, anizol, dioxán, tetrahidrofurán; nitrilek, így acetonitril, propionitril; részben N,N-alki­­lezett amidok, így dimetil-formamid; dimetil­­-szulfoxid; ketonok, így aceton, dietil-keton, metil-etil-keton és ilyen oldószerek elegyei. Egyes esetekben a reagens maga is szolgál­hat oldószerként. A reakcióhőmérsékletek általában —20°C és +120°C között, előnyösen 0°C és -f30oC kö­zötti tartományban vannak. A reakciók álta­lában kissé exotermek és szobahőmérsékleten végbemennek. A reakcióidő megrövidítése céljából vagy a reakció megindítása végett célszerűen rövid ideig a reakcióelegy forrás­pontján melegítjük az elegyet. A reakcióidőt néhány csepp bázisnak, mint katalizátornak a hozzáadása útján ugyancsak megrövidít­hetjük. Bázisokként szerves bázisok, így aminok, például tercier aminok (így trietil-amin, tri­­metil-amin, tripropil-amin, N-metil-piperidin, 1,4-diaza-biciklo) 2,2,2 (oktán, 1,8-diaza-bicik­­lo [5.4.0]undec-7-én és hasonlók), piridin és piridinbázisok (így 4 - dimetilamino - piridin, 4-pirrolidil-amino-piridin, pikolin, lutidin és hasonlók), valamint szervetlen bázisok, így hidridek, például nátrium- vagy kalciumhid­­rid, hidroxidok, így nátrium- vagy kálium­­hidroxid, karbonátok, így nátrium- vagy káli­umkarbonát vagy hidrogénkarbonátok, így kálium- vagy nátrium-hidrogén-karbonát, al­kalmazhatók. Az a) eljárásváltozatnál maga a (III) képletű vegyület szolgálhat bázisként. A végtermékeket betöményítés és/vagy az oldószer lepárlása útján elkülöníthetjük és a szilárd maradék átkristályosításával vagy eldörzsölésével tisztíthatjuk. Erre a célra olyan oldószerek szolgálnak, így éterek, aro­más szénhidrogének vagy klórozott szénhidro­gének alkalmazhatók, amelyekben a szilárd maradék nem oldódik jól. Az (I) általános képletű hatóanyagok sta­bilis vegyületek, így kezelésük nem igényel különleges elővigyázatosságot. Meglepő módon megállapítottuk, hogy az (I) általános képletnek megfelelő vegyüle­tek gyakorlati szükségletre nagyon kedvező baktericid spektrumot mutatnak fitopatogén baktériumok ellen. Ezek a hatóanyagok na­gyon előnyös kurativ, részben szisztémikus és különösen preventív tulajdonságokkal ren­delkeznek és számos haszonnövény védelmére használhatók. Az (I) általános képletű vegyü­leteket hatóanyagként tartalmazó szerekkel a növényeken vagy növényrészeken (gyü­mölcsök, virágok, lombozat, szárak, gumók, gyökerek) tenyésző mikroorganizmusok fejlő­dése gátolható vagy ezek a mikroorganizmu­sok elpusztíthatok különféle haszonnövények­nél, emellett az ilyen növények később növekvő részei is védettek maradnak e kártevőkkel szemben. Az (I) általános képletű vegyületeket ható­anyagként tartalmazó szerek különösen a Pseudomonada'i-rend baktériumai ellen, így például a Pseudomonadaceae családba tarto­zó baktériumok, így a Pseudomonas- és Xant­­homonas-fajták (Pseudomonas tomato, Pse­udomonas tabaci, Pseudomonas morspruno­­rum, Pseudomonas phaseolicola, Pseudomo­nas lachrymans, Xanthomonas campestris, Xanthomonas oryzae, Xanthomonas vesicato­­ria) ellen hatásosak. A találmány tárgya tehát — amint emlí­tettük — baktericid szer, amely hatóanyag­ként valamely (I) általános képletű vegyü­­letet tartalmaz. A találmány szerinti baktericid szereket úgy állítják elő, hogy a hatóanyagot az itt is­mertetésre kerülő egy vagy több anyaggal vagy anyagcsoportba tartozó anyagfajtával oensőleg összekeverjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom