195082. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenil-szulfonil-karbamid-származékokat tartalmazó baktericid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
195082 6 A találmány szerinti baktericid szerek alkalmazási területeként a következő növénykultúrák jönnek számításba: gabonafélék: (búza, árpa, rozs, zab, rizs, köles és rokon növények) ; répafélék: (cukor- és takarmányrépa); almatermésű gyümölcs, csonthéjas gyümölcs és bogyós gyümölcs: (alma, körte, szilva, barack, mandula, cseresznye, málna, szamóca, szeder); hüvelyesek: (bab, lencse, borsó, szója); olajos növények: (repce, mustár, mák, olajbogyós növények, napraforgó, kókuszdió, ricinus, kakaó, földimogyoró); uborkafélék: (tök, uborka, dinnye); rostnövények: (gyapot, len, kender, juta); citrusfélék: (narancs, citrom, grapefruit, mandarin); zöldségfélék: (paraj, fejessaláta, spárga, káposztafélék, murokrépa, hagyma, paradicsom, burgonya, paprika); babérfélék: (avocado, fahéj, kámfor) vagy más növények, így a kukorica, dohány, dió, kávé, cukornád, tea, szőlő, komló, banán- és gumicserjék, valamint dísznövények (kompoziták), előnyösen rizs és paprika. Az (I) általános képletű hatóanyagokat készítmények formájában alkalmazzuk és egymagukban vagy egyidejűleg, illetve egymás után vihetjük rá a kezelendő felületekre vagy növényekre más hatóanyagokkal együtt. Ilyen további hatóanyagok például a műtrágyák, nyomelemközvetítők vagy más növénynövekedést befolyásoló készítmények anyagai. További anyagok a szelektív herbicid készítmények, az inszekticid, fungicid, baktericid, nematocid, molluszkicid szerek vagy ilyen készítmények elegyei, adott esetben további a formázási technikában szokásosan alkalmazott vivőanyagokkal, tenzidekkel vagy egyéb alkalmazást elősegítő adalékokkal együtt. Az alkalmas vívőanyagok és adalékanyagok szilárdak vagy folyékonyak lehetnek és megfelelnek a formázási technikában használt a célnak megfelelő anyagoknak, így például természetes vagy regenerált ásványi anyagok, oldó, diszpergáló, nedvesítő, tapadásjavító, sűrítő vagy kötőanyagok, valamint műtrágyák. Egy előnyös eljárás az (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazó mezőgazdasági készítmény felvitelére a lombozatra való felvitel (levélkezelés). Az alkalmazások száma és a felvitt mennyiség a megfelelő kártevő (gombafajta) által megtámadott növény megtámadottsági fokától függ. Az (I) általános képletű hatóanyagok a talajon keresztül a gyökérzet útján is bejuthatnak a növénybe (szisztémikus hatás). Ilyen kezelésnél a növény tenyészhelyét valamely folyékony készítménnyel átitatjuk vagy a hatóanyagot tartalmazó készítményt szilárd alakban, például granulátum formájában, bevisszük a talajba (talajkezelés). Az (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagokat a vetőmagokra is rávihetjük (bevonás). Ez oly módon történik, hogy a vetőmagot a hatóanyag valamely folyékony készítményével átitatjuk vagy szilárd 5 készítménnyel bevonjuk. Ezen túlmenően különleges esetekben további alkalmazási módok is lehetségesek, így például a növényszárak vagy a rügyek közvetlen kezelése. Az (I) általános képletű vegyületeket a formázástechnikában szokásos segédanyagokkal együtt általában készítmények alakjában használjuk fel. Ilyen készítmények például az emulgálható koncentrátumok, kenhető paszták, közvetlenül permetezhető vagy hígítható oldatok, hígított emulziók, permetezőporok, oldható porok, szórható porok, granulátumok, továbbá kapszulázott, például polimer anyagokra töltött szerek. Az alkalmazási eljárást, amely permetezés, ködösítés, porozás, szórás, kenés vagy öntözés lehet, valamint a szerek fajtáját az elérendő célnak és az adott viszonyoknak megfelelően választjuk meg. A kedvező felhasználási mennyiségek általában 50 g és 5 kg hatóanyagmennyiség között mozognak hektáronként. Az előnyös mennyiségek 100 g és 2 kg, különösen pedig 200 g és 600 g között változnak hektáronként. A készítményeket, azaz az (I) általános képletű hatóanyagot és valamely szilárd vagy folyékony adalékanyagot tartalmazó szereket, kompozíciókat vagy összetételeket ismert módon állítjuk elő. Ennek során ezeket az alkotóanyagokat alaposan összekeverjük és/vagy a hatóanyagokat a töltőanyagokkal, például oldószerekkel, szilárd vivőanyagokkal és adott esetben felületaktív vegyületekkel (tenzidekkel) összeőröljük és belsőleg elegyítjük. Oldószerekként számításba jöhetnek: az aromás szénhidrogének, előnyösen a C8—C12 frakciók, így a xilolelegyek vagy a helyettesített naftalinok, a ftálsavészterek, így a dibutil- vagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogének, így a ciklohexán, vagy a paraffinok, alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, így az etanol, etilénglikol, etilénglikol-monometil- vagy -etil-éter, ketonok, így a ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, így az N-metil-2-pirrolidon, dimetil-szulfoxid vagy dimetil-formamid, valamint az adott esetben epoxidált növényolajok, így az epoxidált kókuszdióolaj vagy a szójaolaj, valamint a víz. Szilárd vivőanyagok például a szórható porok és diszpergálható porok részére rendszerint a természetes kőzetlisztek, így a kaiéit, talkum, kaolin, montmorillonit vagy az attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítására nagy diszperzitású kovasavat vagy nagy diszperzitású szívóképes polimerizátumot alkalmazhatunk. Szemcsézett, adszorpcióképes granulátumhoirdozókként pórusos típusok, így a horzsakő, téglazúzalék, szepiolit vagy bentonit, valamint nem adszorpcióképes vivőanyagok, például a kalcit vagy a homok jönnek számításba. Ezenkívül nagy számú szervetlen vagy szerves eredetű előgranulált anyagot is használhatunk, különösen dolomitot vagy aprított növénymaradékot. Különösen előnyös, alkalmazást elősegítő adalékanyagok, amelyek az alkalmazásra kerülő mennyiség nagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
