195079. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-(1,2,4-triazol-1-il)- 1-propán-származékokat tasrtalmazó gungicid szerek és eljárás 3-(1,2,4-triazol-1-il)- 1-propén-származékok előállítására

Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhalmaz­­állapotúak, például aeroszolhajtógázok, így halogén-szénhidrogének, valamint bután, pro­pán, nitrogén és szén dioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszte­ket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, kré­tát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy mesterséges szer­vetlen porokat, például magas diszperzitás­­fokú kovasavat, alumínium-oxidot és sziliká­­tokat alkalmazhatunk. A granulátumhoz szi­lárd hordozóanyagként például tört és frak­ciónál természetes kőzeteket, így például me­­szet, márványt, horzsakövet, szepiolitot, dolo­mitot, valamint szervetlen és szerves lisztek­ből készített szintetikus granulátumokat, és szerves anyagokból, így furészporból, kókusz­dióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így poli­­(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli (oxi-eti­­lénf-zsíralkohol-étereket, például alkil-aril­­-poíiglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil­­-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint to­jásfehér je-hidrolizátumot; diszpergá lőszer­ként pedig lignin-szulfit-szennylúgot és me­­til-cellulózt használhatunk fel. A készítményekben ragasztószereket is, így karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus, por alakú, szemcsés és latex for­májú polimereket, így gummiarábikumot, poli (vinil-alkohol)-t, poli (vinil-acetát)-ot fel­használhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferro­­-cián-kéket, és szerves színező anyagokat, így alizarin-azo- és fém-ftálocianin-szinező­­anyagokat, valamint biológiai nyomelemek, így a vas, mangán, bőr, réz, kobalt, molibdén és cink sóit is. A készítmények általában 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények egyéb, ismert hatóanyagokkal, így fungicid, bakte­riad, inszekticid, akaricid, nematocid, vagy herbicid hatású anyagokkal, a madarakat el­riasztó vegyületekkel növényi növekedést sza­bályozó anyagokkal, a tápanyagokkal és a talajszerkezetet javító anyagokkal is össze­keverhetek. A hatóanyagokat a kereskedelmi forga­lomba kerülő készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátu­mok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalma­zás a szokásos módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, poro­zással, szórással, száraz csávázással, nedves csávázással, áztatási csávázással vagy in­­krusztálással. Növényrészek kezelése során a felhasz­nálásra kerülő készítmény hatóanyagkoncent­7 rációja széles határok között változhat, álta­lában 1 és 0,0001 tömeg%, előnyösen 0,5 és 0,001 tömeg% közé esik. Vetőmag csávázásakor 1 kg vetőmagra általában 0,001-50 g hatóanyagot, előnyösen 0. 01.10 g hatóanyagot alkalmazunk. Talajkezeléshez 0,00001-0,1 tömeg^, elő­nyösen 0,0001-0,02 tömeg% mennyiségű ható­anyagot juttatunk a talajba. Előállítási példák 1. példa az (1) képletü vegyület előállítása, (a) eljárás 20 g (0,62 mól) 2-(bróm-metil)-l-(2,4-di­­klór-fenil)-3,3-dimetil-l-butén és 8,6 g (0,125 mól) triazol 80 ml abszolút acetonitrilben fel­vett keverékét 16 órán keresztül 40°C hőmér­sékleten kevertetjük. Ezután a reakcióelegyet szűrjük, a szürletet vákuumban beszűkítjük, és a maradékot diklór-metánban felvesszük. Kétszer vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és vákuumban beszűkítjük. A vissza­maradó szirupot kromatografáljuk (Kiesel­­-gél) és petroléterből átkristályosítjuk. így 4,6 g (az elméleti 24%-a) 1 -(2,4-diklór-fenil)­­-3,3-dímetil-2- ( 1,2,4-tria zol-1 -íl-metil) -1-bu­­tént kapunk, amelynek olvadáspontja 78°C. A kiindulási anyagok előállítása. A (II-1 ) képletű vegyület előállítása. 24,3 g (0,1 mól) 1-(2,4-diklór-fenil)-2,3,3- -trimetil-l-butén, 17,8 g (0,1 mól) N-bróm­­-szukcinimid és egy spatulahegynyi azo-di­­izobutiro-dinitril 100 ml abszolút 1,1,2,2- tet­­raklór-etánban felvett keverékét egy éjsza­kán keresztül visszafolyatás közben forralunk. Ezután vákuumban beszűkítjük, a maradé­kot széntetrakloridban felvesszük, szűrjük, és a szűrletet desztilláljuk. így 20 g (az elmé­leti 62,1%-a) 2-(bróm-metiI)-l-(2,4-diklór­­-fenil)-3,3-dimetil-1 butént kapunk, amelynek forráspontja 108°C/0,13 bar. A <VIII-1 ) képletü vegyület előállítása 29,7 g (0,1 mól) 2,4-diklór-benzil-fosz­­fonsav-dietil-észtert, 10 g (0,1 mól) pinako­­lont, 12 g (0,1 mól) kálium-terc-butilátot és 300 ml abszolút toluolt nitrogén atmoszférá­ban 20 órán keresztül forralunk. Az oldatot lehűtjük, kétszer 80 ml vízzel mossuk, nát­rium-szulfáton szárítjuk,és az oldószert vá­kuumban eltávolítjuk. A maradék desztillá­­lása után 15 g (az elméleti 69,7%-a) 1 -(2,4- -diklór-fenil)-2,3,3-trimetil-butént kapunk, melynek forráspontja 85°C/0,13 mbar. 2. példa a (2) képletű vegyület előállítása, (b) eljárás 36,6 g (0,1 mól) trifenil-n-propil-foszfo­­nium-bromid 150 ml abszolút tetrahidrofu­­ránban felvett szuszpenziójához 0°C hőmér sékleten nitrogén atmoszféra alatt hexánban felvett 61 ml (0,1 mól) 15%-os n-butil-lítium oldatot csepegtetünk, majd a reakcióelegyet 30 percen keresztül 0°C hőmérsékleten kever­tetjük. Ezután gyorsan 21,5 g (0,1 mól) a­­(l,2,4-triazol-l-il)-izobutiro-fenon 150 ml ab­szolút tetrahidrofuránban felvett szuszpen-8 5 195079 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom