195050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés periódikus zavarjelek kiszűrésére kiváltott válaszjelek átlagolással való kiértékeléséhez

195050 3 zavarjeleket és az alacsonyabb frekvenciájú jeleket; sávvágó szűrők, amelyek kiszűrik a zavarjeleket és a zavarfrekvenciával azonos frekvenciájú jeleket. A fenti szűrők valameny­­nyi fajtája megváltoztatja és eltorzítja az Uzs jelkészlet jelalakját. Ezen szűrők által okozott jelváltozásnak, torzulásnak az a következmé­nye, hogy nem csupán a zavarjelet szűrik, ha­nem a kiváltott válaszjelben foglalt, más jel­összetevő frekvenciákat is, mivel a válaszje­lek szokásosan olyan frekvenciájú összetevő­ket is tartalmaznak, amelyek összehasonlít­hatók a zavarjel alapvető frekvenciájával. Az általunk ismert, kiváltott válaszjeleket mérő berendezések (ilyeneket gyártanak és ismertetnek például a kővetkező cégek: NICO­­LET BIOMEDICAL CO., Amerikai Egyesült Államok, MEDELEC LIMITED, Nagy-Britan­­nia; DISA ELEKTRONIK A/S, Dánia; Varsói Műszaki Egyetem, Lengyelország) periodikus 4 Uzp zavarjeleket, amelyek szinkronban vannak az individuális kiváltott Uow válaszjelekkel, csak abban az esetben képesek kiszűrni, ha kiegészíthetek az ismert szűrőáramkörökkel. 5 A találmány révén olyan eljárást és kap­csolási elrendezést kívánunk létrehozni, amely kiváltott válaszjelek mérésére szolgáló beren­dezések megvalósításához és használatához alkalmazható. A találmány szerinti kapcsolási 10 elrendezés periodikus zavarjelek kiszűrésére átlagolásos eljárást alkalmaz, és hatására a berendezés nem változtatja meg és nem tor­zítja el a vizsgált alanyból származó indivi­duális kiváltott Uow válaszjel eredeti,analóg 15 hullámalakját, ugyanakkor a periodikus Uzp zavarjeleket határozottan kiszűri az átlagolt kiváltott Uow válaszjelből arányosan az átla­­golási lépések N számával, vagyis a csökkenés mértéke N-szeres; ami azt jelenti, hogy az át- 20 lagolt Uzs jelkészletet az átlagolás során jel­lemző képlet a következőképpen változik:- < u + — N éi Zp Vn N V£ szw ahol n=l, 2, 3, ... N, és N értéke legalább né­hány száz. A fentebb ismertetett példakénti esetben, vagyis N=256 lépésben átlagolunk — amely­nek négyzetgyöke tizenhat — valamint az Uszw belső zaj és a periodikus Uzp zavarjel maximális amplitúdója 64 pV, az átlagolási el­járás tizenhatszoros csökkentő hatása csak az átlagolt Uszw belső zaj tekintetében érvénye­sül — vagyis az átlagolt maximális amplitú­dó nem haladja meg a 4 pV értéket — míg a periodikus zavarjel Uzp átlagértéke legalább 256-od részére csökken, miáltal az összetevő amplitúdójának értéke az átlagolt jelkészlet­ben nem haladja meg a 0,25 pV értéket, ideális esetben pedig, mikor a periodikus Uzp zavar­jelek és a kiváltott Uow válaszjelek nincsenek szinkronban, valamint az átlagolás N lépés­száma végtelenhez közelít, a csökkenés mér­téke is végtelenhez__közelít, ezáltal pedig a periodikus zavarjel Uzp átlagértékének össze­tevői is nullához közelítenek. A kitűzött célt a találmány szerint olyan eljárás kidolgozásával értük el, amelynek so­rán az Uzs jelkészletből a periodikus Uzp za­varjeleket nagyobb mértékben küszöböljük ki, nevezetesen az átlagolási művelet N szá­mával arányosan, vagyis legalább 1/N-ed részükre csökkennek. Ez úgy érhető el a találmány szerint, hogy a stimuláló jeleket T követési periódusban bocsátjuk a vizsgált alanyra. T értékét a kö­vetkező összefüggések alapján határozzuk meg: T = K (t + A t) + rkt + ^t) n 3 n ahol: T a stimuláló jelek követési ideje, t„ a periodikus zavarjel névleges periódus­ideje, At a periodikus zavarjel névleges periódus­időtől való eltérése, K természetes egész szám, amelynek érték- 30 tartománya: t - 5At „ , „ n A fentebb említett N-szeres csökkenés oly 35 módon is elérhető, ha a külső stimuláló jelet T’ követési periódusban bocsátjuk a vizsgálati alanyra és T’ értékét a következő összefüggés alapján határozzuk meg: 40 T' = K'(t - át) + I (t - át) u n j n ahol: t„ és At jelentése a korábbi, T a stimuláló jelek követési ideje, K’ természetes egész szám, amelynek érték­­^ tartománya: t - 3 At 0 é K —---------6 At 50 Ez esetben a külső stimulusok és a periodikus Uzp zavarjelek közötti permanens deszinkro­­nizációt oly módon valósítjuk meg, hogy a T’ periódus többszöröse legyen a periodikus Uzp zavarjel t periódusának, vagyis K (t„-j-At) ér- 55 tékű, megnövelve 1/3 (t„+At) értékkel ésr= =2At (K4-1/3) időeltolással, amelyek közül a kei utóbbi felel meg a fázistolásnak. A külső stimulusok és a periodikus Uzp zavarjel kö­zött úgy is megvalósítható a permanens de­­szinkronizáció, hogy a külső stimulusok T’ pe­riódusidejét a periodikus Uzp zavarjel t perió­dusidejének K’-szorosára választjuk, neveze­tesen K’ (t„-At) értékű,megnövelve 1/3 (t„-At) értékkel ésx=l/3t„=2At (K’+ l/3) időeltolás sál, amely két utóbbi érték együttesen a fázis- 65 tolást jelent, ahol I20°<a<240°. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom