195050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés periódikus zavarjelek kiszűrésére kiváltott válaszjelek átlagolással való kiértékeléséhez
195050 Fentebb ismertetett eljárás gyakorlati alkalmazására a találmány értelmében olyan kapcsolási elrendezést dolgoztunk ki, amely mérőberendezésekben alkalmazható, amelyek periodikus zavarjelek kiküszöbölésére átlagolást alkalmaznak. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésnek kvarcoszcillátorral kapcsolatban lévő indító áramköre van, amely közvetlenül frekvenciaosztóhoz csatlakozik. A frekvenciaosztó a kvarcoszcillátorhoz csatlakozik, és a kvarcoszcillátor jelfrekvenciáját P-ed részére osztva nagy stabilitású impulzusokat szolgáltat. P osztásmodulusú számláló esetén a kvarcoszcillátor íg2 frekvenciája a következő kifejezésből számítható: f ___________£____________ gz (tn + At) (K + 1/3) ahol K értéke a fentebb ismertetett módon van meghatározva. Az indító áramkör által szolgáltatott 1/T frekvenciájú indítójelek tehát az fg? frekvenciájú kvarcoszcillátor frekvenciájának a frekvenciaosztó P osztótényezövel való osztása útján származnak. A kvarcoszcillátor fÄj’ frekvenciája más úton is meghatározható, nevezetesen a következő kifejezés alapján: f = _________l__________ gz (tn - At) (K' + 2/3) ahol K’ értéke a fentebb ismertetett módon van meghatározva. A kitűzött cél elérésének fentebb ismertetett módja a következő előnyökkel jár. A T vagy T’ időközönként egymást követő, külső stimülusoknak az a következménye, hogy az átlagolási művelet egymást követő lépései t, illetve t’ időeltolással késnek, ami egyben azt is jelenti, hogy az Uzs jelkészletben foglalt, fentebb említett Uzp zavarjel is x, illetve x’ időeltolásnyi értékkel eltolódik az egyes kiváltott Uow válaszjelekhez viszonyítva, amely szintén benne foglaltatik az Uzs jelkészletben. A vizsgált válaszjelet a megelőző T vagy T periódusból vesszük, viszonyítva a következő T vagy T periódushoz, amint ez a 2. és 3., illetve az 5. és 6. ábrából látható. Ez az említett x vagy x’ időeltolás állandó deszinkronizációt hoz létre a periodikus zavarjelek és a külső stimulusok között, valamint ennek következtében a zavarjelek és az individuális kiváltott Uow válaszjelek között, amiáltal a zavarjelek az átlagolási művelet során hatékonyan, az átlagolási művelet N lépésszámával arányosan lecsökkennek, amint azt az 5. és 7. ábra mutatja. Ez azt jelenti, hogy a zavarjelek amplitúdója legalább N-szeresen lecsökken — azaz legfeljebb N-ed részére—, ahol N az átlagolás lépéseinek száma. A találmány szerinti eljárás lényeges előnye abban van, hogy a külső stimulusok T, illetve T’ periódusai a bevezetett x, illetve x’ időeltolásnak köszönhetően biztosan nincsenek szinkronban a perió- 4 5 dikus, például hálózati eredetű Uzp zavarjelekkel. A x, illetve x’ időeltolás értéke a periodikus Uzp zavarjel aktuális frekvenciájától függ, amely 1/t frekvencia a 6 tartományon belül van. Ezekre az adatokra és viszonyokra csupán az ígz, illetve fgz, frekvencia kiszámításához van szükség, azonban az Uzs jelkészlet átlagolása során .a zavarjel paramétereit sem mérni, sem ellenőrizni nem kell. A találmány szerinti eljárás és kapcsolási elrendezés, amely ütemezett átlagolás révén csökkenti a zavarjeleket, különösen előnyösen alkalmazható olyan elektrofiziólógiás vizsgálatoknál, amikor valamely érzékelőszerv és a cortex megfelelő receptorzónája közötti vezetési veszteség mértékét kell meghatározni. Kedvezőtlen mérési körülmények esetén, például akusztikusán kiváltott agytörzsi potenciál (kiváltott individuális Uow válaszjel) érzékelésekor az átlagolási eljárás kiemeli az elektroenkefalogramból (belső Uszw zaj) a fentebb említett kiváltott individuális válaszjelet, amelyet a fejbőrről (a vizsgált alanyról) vesznek le, és akusztikus stimulussal (külső stimulussal) váltanak ki. Igen gyakran fordul elő olyan eset, amelynek során az átlagolási eljárás hálózati eredetű zavarjel maradványokat emel ki, és ezeket együtt emeli ki az Uzs jelkészlethez tartozó individuális kiváltott válaszjelekkel abban az esetben, ha a zavarjelek szinkronban vannak az átlagolási eljárás lépéseivel. Ezzel szemben a találmány szerinti időzítő áramkörrel minden esetben megakadályozható a szinkronjelenség kialakulása. A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen a találmány szerinti.eljárást és berendezést példák kapcsán mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra szinuszos periodikus zavarjel szög-és időparaméterei közötti összefüggéseket mutatja be, figyelembe véve a zavarjel frekvenciatűrését, a 2. ábra külső stimulusok T periódusának viszonyát mutatja a periodikus zavarjelek t periódusához viszonyítva és tekintetbe véve a periodikus zavarjelek és a külső stimulusok közötti deszinkronizációhoz szükséges frekvenciás feltételeket, a 3. ábra a 2. ábra szerinti viszonyokat más esetre vonatkoztatva ábrázolja, a 4. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés blokkvázlata, az 5. ábra a 4. ábra szerinti berendezés egyes blokkjainak elektromos jeleit mutatja, a 6. ábra a periodikus zavarjel egymást követő szakaszait mutatja, amelyek átlagolásra kerülnek, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
