195043. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés áramirányítók és jelforrások nem kívánt kimeneti feszültséghullámosságának csökkentésére

A találmány tárgya kapcsolási elrendezés áramirányítók és jelforrások nem kívánt ki­meneti feszültséghullámosságának csökkenté­sére, amely elrendezésnek nem kívánt feszült­séghullámosságot kiválasztó egysége, nem kívánt feszültségösszetevőt leválasztó egysé­ge, erősítője és beavatkozó egysége van. Az iparban gyakran szükséges valamilyen jelforrás nem kívánt kimeneti feszültséghullá­mosságának kiszűrése. A szakirodalomból en­nek megvalósítására számos megoldás ismert. Egyenáramú jelforrások pld. tirisztoros egyen­irányítók, vagy kapcsolóüzemű tápegységek stb. kimeneti feszültséghullámosságának csök­kentését fojtótekercsből, illetve kondenzátor­ból álló szűrőegység szokta végezni. Ilyen megoldás leírása található például Marti Sándor: „Erősáramú elektronika” cí­mű könyvének 7. fejezetének példái között, vagy Ferenczi Ödön: „Kapcsolóüzemű táp­egységek" című könyvének 2.3 részében. Az ellenállásokból és kondenzátorokból álló szűrőket az ellenállásokon létrejövő vesz­teségi teljesítmény miatt áramirányítók ki­meneti szűrőjeként csak igen kis teljesítmé­nyekig használják. Ha nagy leosztási viszony szükséges, több­­fokozatú szürőkört használnak. Kétfokozatú szűrőegység leírása található az előbb említett „Erősáramú elektronika” című könyv 7.3 feje­zetében a psophometikus szűrés részben. Az előbb említett szűrőegységek előnye: egyszerű felépítésük, azonban számos jelentős hátrány­nyal rendelkeznek. A több energiatároló miatt az áramirányí­tó tranziens tulajdonsága rossz, az áramirá­nyító szabályozó áramköre optimálisan nehe­zen kompenzálható. A fojtótekercsből és kondenzátorokból álló szűrőkörök méréte jelentős, nagy leosztási viszony esetén az áramirányító méreteivel összemérhető. Váltakozó feszültségforrások nemkívánt feszültséghullámosságának csök­kentésére szintén speciális összeállítású L-C köröket használnak. Ilyenek például az inver­­terek kimeneti színuszosítói. Ilyen színuszó-sí­­tók leírásai találhatók a harmadik forrásmun­kában Eugene R. Huatek „Design of solid-sta­te power supplies" című könyvének 10. fejeze­tében, a Karl-Heinz Schröder által szerkesz­tett „Elektronische Bauelemente und Schaltun­gen der Energietechnik" című könyvének 15.2 fejezetében, illetve a Csáki-Ganszky-Ipsits­­-Marti: „Teljesítményelektronika” című köny­vének 238-240. oldalain. Ezeknek a szűrőknek az a hátránya, hogy teljesítményük összemérhető az áramirányító névleges teljesítményével. Ennek az összehasonlításnak részletes ki­fejtését a harmadik forrásmunkában találhat­juk meg. A találmányunk célja éppen ezért olyan kapcsolási elrendezés, amely mentes az előbb említett megoldások hátrányaitól, egyszerűen viszonylag kis méretben realizálható és segít­1 2 ségével nagy mértékben tudjuk csökkenteni a nem kívánt feszültségösszetevőt. Felismertük ugyanis, hogy az előbb emlí­tett előnyös tulajdonságokat úgy tudjuk biz­tosítani, ha a nem kívánt feszültségösszetevőt előállítjuk, és azt a nem kívánt feszültség­összetevőt is tartalmazó jelből kivonjuk, mi­vel így az eredő feszültség a nem kívánt fe­szültségösszetevőtől nagymértékben, vagy attól teljesen mentes lesz. A találmány tehát kapcsolási elrendezés áramirányítók és jelforrások nem kívánt ki­meneti feszültség hullámosságának csökken­tésére, amelynél a műveleti erősítő egyik be­menetére a kiválasztó egység kimenete, má­sik bemenetére a leválasztó egység kimenete csatlakozik és a műveleti erősítő kimenete a beavatkozó egységen keresztül a leválasztó egység bemenetére van kötve. A találmányt az jellemzi, hogy a nem kí­vánt feszültséghullámosságot csökkentő áram­kör egyik bemeneti kapcsa egyrészt közvetle­nül egyik bemeneti kapcsára, másrészt egy nem kívánt feszültségösszetevőt kiválasztó egység bemenetére van kötve. A nem kívánt feszültségösszetevőt kiválasztó egység kime­nete egy műveleti erősítő egyik bemenetére csatlakozik, míg a műveleti erősítő kimenete egy beavatkozó egység másik bemenetére kap­csolódik. A beavatkozó egység egyik bemene­tére a kapcsolási elrendezés másik bemeneti kapcsa van kötve, míg a beavatkozó egység másik kimenetére a kapcsolási elrendezés má­sik kimeneti kapcsa csatlakozik. A beavatkozó egység egyik kimenete egy nem kívánt feszült­ségösszetevőt leválasztó egység bemenetére kapcsolódik és a nem kívánt feszültségössze­tevőt leválasztó egység kimenete a műveleti erősítő másik bemenetére van kötve. Találmányunk egy további előnyös válto­zatában a beavatkozó egység egy beavatkozó transzformátor, vagy egy beavatkozó auto­­transzformátor. Találmányunk egy további kiviteli alakja szerint ha nem szükséges a nem kívánt feszültséghullámosságot csökkentő áramkör bemeneti jeléből a nem kívánt fe­szültségösszetevőt előállítani a nem kívánt feszültségösszetevőt kiválasztó egység helyett egy jelgenerátort alkalmazunk. Találmányunkat ábrák segítségével ismer­tetjük részletesen: 1. ábra A nem kívánt feszültséghullámosságot csökkentő áramkör példakénti kiviteli alakja 2. ábra A nem kívánt feszültséghullámosságot csökkentő áramkör további példakénti kiviteli alakja beavatkozó transzfor­mátor alkalmazásakor 3. ábra A találmány egyik további példakénti kiviteli alakja beavatkozó autotransz­­formátor alkalmazásakor 4. ábra A találmány egy további példakénti ki­viteli alakja jelgenerátor alkalmazása­kor. 2 195043 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom