195043. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés áramirányítók és jelforrások nem kívánt kimeneti feszültséghullámosságának csökkentésére

Az 1. ábra az 1 nem kívánt feszültséghul­lámosságot csökkentő áramkör példakénti ki­viteli alakját mutatja. Az ábrán az 1 nem kí­vánt feszültséghullámosságot csökkentő áram­kör egyik A és másik B bemeneti kapcsaira az áramirányító, vagy a jelforrás kimenő kapcsa­it kell csatlakoztatni, míg az 1 nem kívánt fe­szültséghullámosságot csökkentő áramkör egyik C és a másik D kimeneti kapcsain nyer­jük a csökkentett nem kívánt feszültséghullá­mosságot tartalmazó, vagy a nem kívánt fe­szültséghullámosságtól mentes jelet, amelyre a terhelés is kapcsolódik. A találmány szerint az 1 nem kívánt fe­szültséghullámosságot csökkentő áramkör egyik A bemeneti kapcsa egyrészt közvetlenül az 1 nem kívánt feszültséghullámosságot csök­kentő áramkör egyik C kimeneti kapcsára, másrészt a 2 nem kívánt feszültségösszetevőt kiválasztó egység bemenetére van kötve. A 2 nem kívánt feszültséghullámosságot kiválasztó egység feladata, hogy a bemeneté­re jutó feszültségből kiválassza a nem kívánt összetevőt. A 2 nem kívánt feszültségössze­tevőt kiválasztó egység kimenete a 4 műveleti erősítő egyik a bemenetére van kötve, míg a 4 műveleti erősítő c kimenete az 5 beavatkozó egység másik e bemenetére kapcsolódik. Az 5 beavatkozó egység egyik d bemenetére, az 1 nem kívánt feszültséghullámosságot csökken­tő áramkör másik B bemeneti kapcsa van köt­ve, míg az 5 beavatkozó egység másik g kime­netére az 1 nem kívánt feszültséghullámossá­got csökkentő áramkör másik D kimeneti kap­csa csatlakozik. Az 5 beavatkozó egység egyik f kimenete a 3 nem kívánt feszültségösszetevőt leválasztó egység bemenetére csatlakozik, míg a 3 nem kívánt feszültségösszetevőt leválasz­tó egység kimenete a 4 műveleti erősítő másik b bemenetére van kötve. Az áramkör működésének megértéséhez té­telezzük fel, hogy az 1 nem kívánt feszültség­hullámosságot csökkentő áramkör másik B be­meneti kapcsa és az 5 beavatkozó egység egyik d bemenete között lévő összekötést megszün­tetjük. A 2 nem kívánt feszültségösszetevőt ki­választó egység feladata, — amint azt már korábban említettük — hogy az 1 nem kívánt feszültséghullámosságot csökkentő áramkör bemenetén lévő jelből a nem kívánt feszültség­összetevőt előállítsa. Ez a feszültségössze­tevő csatlakozik a 4 műveleti erősítő egyik a bemenetére. A 4 műveleti erősítő c kimenetén megjelenő jel olyan nagy lesz, hogy az 5 beavatkozó egy­ség másik g kimenetén lévő jellel arányos és az egyik f kimeneten lévő nem kívánt feszültség­összetevőt tartalmazó jel az erre a jelre nézve nem kívánt feszültségösszetevő leválasztása után a 4 műveleti erősítő másik b bemenetén keresztül a 4 műveleti erősítő egyik a bemene­tén lévő jellel egyensúlyt létesít. Az 5 beavatkozó egység egyik f kimenetén lévő jeltől mindig le kell választani az erre a 3 jelre nézve nem kívánt feszültségösszetevőt, hogy a 4 műveleti erősítő másik b bemenetére csak a 2 nem kívánt feszültségösszetevőt ki­választó egység kimeneti jeléhez hasonló jel kerüljön. Könnyen belátható, hogy miután az 5 beavatkozó egység másik g kimenetén az egyik f kimenet jeléhez hasonló jel van, és ha az 1 nem kívánt feszültséghullámosságot csök­kentő áramkör másik B bemeneti kapcsát ismét az 5 beavatkozó egység egyik d bemenetére csatlakoztatjuk, az 1 nem kívánt feszültség­hullámosságot csökkentő áramkör egyik A és másik B bemeneti kapcsaira jutó nem kívánt feszültséghullámosságot is tartalmazó jel az előállított nem kívánt feszültséghullámosság­gal szuperponálódik. így az 1 nem kívánt fe­­szültséghullámosságot csökkentő áramkör egyik C és másik D kimeneti kapcsain a nem kívánt feszültséghullámosságtól nagymérték­ben független vagy attól teljesen mentes jel jelenik meg. A 2. ábrán találmányunk további példa­kénti kiviteli alakja látható. Ebben az esetben az 5 beavatkozó egység egy 6 beavatkozó tran­szformátor és így az 1 nem kívánt feszültség­hullámosságot csökkentő áramkör 4 műveleti erősítőjének c kimenete a 6 beavatkozó transz­formátor primer k kapcsára csatlakozik. Az 1 nem kívánt feszültséghullámosságot csökken­tő áramkör egyik B bemeneti kapcsa a 6 be­avatkozó transzformátor primer j és szekun­der h kapcsaira, míg a 6 beavatkozó transz­formátor szekunder i kapcsa egyrészt a 3 nem kívánt feszültségösszetevőt leválasztó egység bemenetére, másrészt az 1 nem kívánt feszült­séghullámosságot csökkentő áramkör másik D kimeneti-kapcsára van kötve. Találmányunk működését még jobban szemlélteti egy konkrét egyszerű példa. Az 1 nem kívánt feszültséghullámosságot csökken­tő áramkör egyik A és másik B bemenetére egy kondenzátoros szűrésű egyfázisú, kétutas, kétütemű egyenirányító, míg egyik C és másik D kimeneti kapcsaira akkora terhelés csatla­kozik, amely a tápláló egyenirányító szűrő­kondenzátorán jelentős feszültséghullámos­ságot hoz létre. Konkrét példánkban ekkor a legegyszerűbb kivitelű 2 nem kívánt feszült­ségösszetevőt kiválasztó egység egy soros kondenzátorból, illetve e egység kimenetére párhuzamosan csatlakozó ellenállásból álló (egytárolós differenciálló átviteli függvénnyel rendelkező) tag. A 2 nem kívánt feszültség­összetevőt kiválasztó egység kimenetén tehát az 1 nem kívánt feszültséghullámosságot csök­kentő áramkör bemenetére jutó jelből csak a váltakozó feszültségösszetevőt tartalmazó jel jelenik meg. Ez a váltakozófeszültségű jel úgy vezérli a 4 műveleti erősítőt, hogy a 4 mű­veleti erősítő kimenetén, illetve a 6 beavatkozó transzformátor alkalmazása esetén a 6 be­avatkozó transzformátoron, illetve a 3 nem kívánt feszültségösszetevőt leválasztó egysé­gen keresztül a 4 műveleti erősítő másik b be­menetére jutó jel az egyik a bemeneten lévő jellel legyen azonos. Mivel a 6 beavatkozó 4 3 195043 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom