195012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés impedancia mérésére
195012 jele, mely azonos fázisban van a vl első jellel; v4 negyedik jel, a különbségképzés során előállított jel, mely fázisban van a vl első jellel, vagy 180 fokos szöggel eltér attól; v5 ötödik jel, amely 180 fokos fáziseltérést mutat a v4 negyedik jelhez képest (de a jel nagymértékben fel van erősítve, így_ könnyebben kiértékelhető). Az ismert áramköri elrendezést a 3. ábra alapján ismertetjük részletesebben. Az áramköri elrendezésnek 11 meghajtógenerátora, 12 induktivitása, 13 kondenzátora és 14 különbségképzője van. A 12 induktivitás egyik kapcsa generátor b vezetéken keresztül a 11 meghajtógenerátor kimenetére, valamint a 14 különbségképző egyik bemenetére, másik kapcsa pedig átmenő c vezetéken át a 13 kondenzátor egyik kapcsára van csatlakoztatva. A 14 különbségképző másik bemenete meghajtó d vezetéken keresztül a 13 kondenzátor másik kapcsára, kimenete pedig az áramköri elrendezés kimenetét képező kimenő k vezetékre van kötve. A 14 különbségképzö kimenetén mérhető jel megváltozik, ha a 12 induktivitás tekercsébe anyagmintát helyezünk, illetve ha a 13 kondenzátor fegyverzetei között lép fel dielektromos állandó változás; ezzel azonban a soros 12 induktivitásból és 13 kondenzátorból álló rezgőkör elhangolódik a rezonanciáról. A találmány szerinti áramköri elrendezés kiviteli alakját a 4. ábra alapján ismertetjük. Az áramköri elrendezésnek 11 meghajtógenerátora, 12 induktivitása, 13 kondenzátora, 14 különbségképzője, 15 első visszacsatolt erősítője és 16 második visszacsatolt erősítője van. A 15 első visszacsatolt erősítő bemenete generátor b vezetéken keresztül a 11 meghajtógenerátor kimenetére, valamint a 14 különbségképző bemenetére, további bemenete első csatoló e vezetéken át a 12 induktivitás egyik kapcsára, kimenete pedig átmenő c vezetéken keresztül a 12 induktivitás másik kapcsára, valamint a 16 második visszacsatolt erősítő bemenetére van csatlakoztatva. A 16 második visszacsatolt erősítő további bemenete második csatoló f vezetéken át a 13 kondenzátor egyik kapcsára, kimenete pedig meghajtó d vezetéken keresztül a 13 kondenzátor másik kapcsára, valamint a 14 különbségképző további bemenetére van kötve. Az áramköri elrendezés kimenetét a 14 különbségképző kimenetére kapcsolódó kimenő k vezeték képezi. A 15 első visszacsatolt erősítő átvitelét — erősítését — a 12 induktivitás impedanciája határozza meg. Növekvő frekvenciával az átvitel megnő; ugyanakkor a 13 kondenzátor visszacsatolású 16 második visszacsatolt erősítő átvitele csökken, és a két fokozat ellentétes fázístolása kiegyenlíti egymást. 5 4 A találmány szerinti 15 első visszacsatolt erősítő példakénti kiviteli alakját az 5. ábra alapján ismertetjük. A 15 első visszacsatolt erősítőnek 17 első bemenőellenállása és 18 első erősítője van. A 17 első bemenőellenállás egyik kapcsa a generátor b vezetékre, másik kapcsa pedig az első csatoló e vezetéken keresztül a 18 első erősítőre van csatlakoztatva. A 18 első erősítő kimenete az átmenő c vezetékre van kötve. A 18 első erősítő átvitelét az átmenő c vezeték és az első csatoló e vezeték közé kapcsolt 12 induktivitás impedanciája, valamint a generátor b vezeték és az első csatoló e vezeték között lévő 17 első bemenőellenállás hányadosa határozza meg. A találmány szerinti 16 második visszacsatolt erősítő példakénti kiviteli alakját a 6. ábra alapján ismertetjük. A 16 második visszacsatolt erősítőnek 19 második bemenőellenállása és 20 második erősítője van. A 19 második bemenőellenállás egyik kapcsa az átmenő c vezetékre, másik kapcsa pedig második csatoló f vezetéken keresztül a 20 második erősítő bemenetére van csatlakoztatva. A 20 második erősítő kimenete a meghajtó d vezetékre van kötve. A 16 második visszacsatolt erősítő átvitelét a meghajtó d vezeték és az első csatoló e vezeték közé kötött 13 kondenzátor impedanciájának, illetve a generátor b vezeték és az első csatoló e vezeték között lévő 19 második b^menőelienállás hányadosa határozza meg. A találmány szerinti 14 különbségképző egy példakénti kiviteli alakját a 7. ábra alapján ismertetjük. A 14 különbségképző legegyszerűbb megvalósítása egy 21 differenciál erősítő. A 21 differenciál erősítőnek 22 visszacsatoló ellenállása, 23 harmadik bemenőellenállása, 24 negyedik bemenőellenállása, 25 földelő ellenállása és 26 műveleti erősítője van. A 22 visszacsatoló ellenállás együk kapcsa a 21 differenciál erősítő kimenetét képező j jelvezetéken át a 26 műveleti erősítő kimenetére, másik kapcsa pedig első bemenő g vezetéken keresztül a 26 műveleti erősítő egyik bemenetére, valamint a 23 harmadik bemenőellenállás egyik kapcsára van csatlakoztatva. A 23 harmadik bemenőellenállás másik kapcsa a meghajtó d vezetékre van kötve. A 24 negyedik bemenőellenállás egyik kapcsa a generátor b vezetékre, másik kapcsa pedig második bemenő h vezetéken keresztül a 26 műveleti erősítő másik bemenetére, valamint a 25 földelő ellenállás egyik kapcsára van csatlakoztatva. A 25 földelő ellenállás másik kapcsa a földelő n vezetékre van kötve. A 21 differenciál erősítő átvitelét a 22 viszszacsatoló ellenállás és 23 harmadik bemenőellenállás hányadosa, illetve 24 negyedik bemenőellenállás és 25 földelő ellenállás feszültségosztásával képzett jelek különbsége határozza meg. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
