195012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés impedancia mérésére
195012 A találmány szerinti 14 különbségképzö egy további példakénti kiviteli alakját ugyancsak a 7. ábra alapján ismertetjük, mely a korábbitól abban tér el, hogy 27 beállító erősítője is van. A 14 különbségképzőben a j jelvezetéken érkező jel a kívánt érzékenység beállítása érdekében felerősíthető. Az erősítést a 30 harmadik erősítő végzi, amelynek erősítését a 29 beállító ellenállás és a 28 ötödik bemenőellenállás hányadosa határozza meg. A találmány szerinti 27 beállító erősítő példakénti kiviteli alakját ugyancsak a 7. ábra alapján ismertetjük. A 27 beállító erősítőnek 28 ötödik bemenőellenállása, 29 beállító ellenállása és 30 harmadik erősítője van. A 28 ötödik bemenőellenállás egyik kapcsa a j jelvezetékre, másik kapcsa pedig harmadik bemenő m vezetéken keresztül a 29 beállító ellenállás egyik kapcsára, valamint a 30 harmadik erősítő bemenetére van csatlakoztatva. A 30 harmadik erősítő kimenete a kimenő k vezetéken keresztül a 29 beállító ellenállás másik kapcsára van kötve. A konkrét megvalósítás esetében célszerű, ha a 29 beállító ellenállás dekádikus, azaz dekádikusan állítható. Ismert értékű erősítéshez 29 beállító ellenállást úgy célszerű kialakítani, hogy az kapcsolóval 28 ötödik bemenő ellenállás értékének egészszámú többszörösei legyenek, amelyek dekádíkusan fokozatokban változtathatók. A találmány szerinti megoldás, illetve áramköri elrendezés alkalmazása esetén impedanciaváltozás (induktív vagy kapacitív) tetszés szerinti frekvencián mérhető anélkül, hogy a frekvenciahangolás a beállított híd kiegyenlítését felborítaná. A mérőtekercsben folyó áram nem változik a frekvencia függvényében, azaz pl. örvényáram vesztességmérésnél a vizsgálandó anyag gerjesztési szintje, a mágnesestér értéke állandó marad. A frekvencia változtatás, a hídkiegyenlítés és érzékenység változtatás egymástól függetlenül, egymás befolyásolása nélkül történik, így nincs szükség több egymást követő — ismétlődő — kiegyenlítési műveletekre, . SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Áramköri elrendezés impedancia mérésére, melynek ■ meghajtógenerátorra (11) csatlakozó különbségképzöje (14), valamint a meghajtógenerátor (11) és a különbségképző (14) további bemenete közé iktatott induktivitása (12) és kondenzátora (13) van, azzal jellemezve, hogy az áramköri elrendezésnek első visszacsatolt erősítője (15) és második visszacsatolt erősítője (16) van, az első visszacsatolt erősítő (15) bemenete generátorvezetéken (b) keresztül a meghajtógenerátor (11) kimenetére, valamint a különbségképző (14) bemenetére, további be-7 menete első csatoló vezetéken (e) át az induktivitás (12) egyik kapcsára, kimenete pedig átmenő vezetéken (c) keresztül az induktivitás (J2) második kapcsára, valamint a második visszacsatolt erősítő (16) bemenetére van csatlakoztatva, a második visszacsatolt erősítő (16) további bemenete második csatoló vezetéken (f) át a kondenzátor (13) egyik kapcsára, kimenete pedig meghajtó vezetéken (d) keresztül a kondenzátor (13) másik kapcsára, valamint a különbségképző (14) további bemenetére van kötve, az áramköri elrendezés kimenetét a különbségképző (14) kimenetére kapcsolódó kimenő vezeték(ek) képezi (k). 2. Az 1. igénypont szerinti áramköri elrendezés, azzal jellemezve, hogy az első visszacsatolt erősítőnek (15) első bemenőellenállása (17) és első erősítője (18) van, az első bemenőeilenállás (17) egyik kapcsa a generátorvezetékre (b), másik kapcsa pedig az első csatoló vezetéken (e) keresztül az első erősítőre (18) van csatlakoztatva, az első erősítő (18) kimenete az átmenő vezetékre (c) van kötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti áramköri elrendezés, azzal jellemezve, hogy a második visszacsatolt erősítőnek (16) második bemenőellenállása (19) és második erősítője (20) van, a második bemenőellenállás (19) egyik kapcsa az átmenő vezetékre (c), másik kapcsa pedig második csatoló vezetéken (f) keresztül a második erősítő (20) bemenetére van csatlakoztatva, a második erősítő (20) kimenete a meghajtó vezetékre (d) van kötve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti áramköri elrendezés, azzal jellemezve, hogy a különbségképző (14) egy differenciál erősítő (21). 5. A 4. igénypont szerinti áramköri elrendezés, azzal jellemezve, hogy a differenciál erősítőnek (21) visszacsatoló ellenállása (22), harmadik bemenőellenállása (23), negyedik bemenőellenállása (24), földelő ellenállása (25) és műveleti erősítője (26) van, a visszacsatoló ellenállás (22) egyik kapcsa a differenciál erősítő (21) kimenetét képező jelvezetéken (j) át a műveleti erősítő (26) kimenetére, másik kapcsa pedig első bemenő vezetéken (g) keresztül a műveleti erősítő (26) egyik bemenetére, valamint a harmadik bemenőellenállás (23) egyik kapcsára van csatlakoztatva, a harmadik bemenőellenállás (23) másik kapcsa a meghajtó vezetékre (d) van kötve, a negyedik bemenőellenállás (24) egyik kapcsa a generátorvezetékre (b), másik kapcsa pedig második bemenő vezetéken (h) keresztül a műveleti erősítő (26) másik bemenetére, valamint a földelő ellenállás (25) egyik kapcsára van csatlakoztatva, a földelő ellenállás (25) másik kapcsa a földelő vezetékre (n) van kötve. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
