194997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meghatározott célra legalkalmasabb anyagok és technológiák kiválasztására és alkalmazási feltételeik meghatározására az anyagok és technológiák összehasonlító vizsgálata alapján

194997 ben különböző' fény- és hőfok vagy egyéb, pl. gázkomponens % stb. kezelési paraméte­rek kombinációival két eltérő irányú gradi­enssel lehet különböző növényeket vagy nö­vény-talaj együtteseket vizsgálni. A különféle nemesítéssel létrejött növény­féleségek más és más klimatikus viszonyok között, más és más talaj- és atmoszférikus viszonyok között képesek megmaradni, job­ban vagy rosszábbul fejlődni. A 180839 lajstromszámú HU szabadalmi leírás szerin­ti készülékek az eddigi eljárásnál úgy mű­ködtek, hogy a különböző növényféleségeknél egyenként, hosszú idejű, ismételt vizsgálatok­kal behitelesítették a készülék működését, ezen belül az egyes gradiens eloszlások pa­ramétereinek beállítási pontosságát, stabili­tását, visszaállíthatóságát. Az egyéb nulla­­-gradienses méretezett (tehát a termesztési tér minden pontján állandó klímatényező ér­tékre beállítható) készülékeknél nem volt rit­ka a ± 0,2 C°-os hőmérséklet reprodukálásra, szabályozási pontosságra való méretezés sem, és a gradienses fitotronoknál is meg­követelték a ± 0,5 C°-on belüli eloszláspon­tosságot a gradiensre merőleges azonos hő­mérsékletű sorok mentén. A null-gradienses fitotronokkal a növénye­ket, vagy a növénytalaj együtteseket úgy vizsgálják a fény- és hőfok tolerancia, ill. optimum mérésénél, hogy rendre, esetenként a beállítási pontosságnak megfelelő részle­tességgel előállítják a szóbajöhető hőmérsék­leti és az ezzel variált világítási kombináció­kat, egy-egy növénynél minél többet, az ener­giafogyasztás, a rendelkezésre álló fitotron egységek, ill. kutatási idő szerint (homogén klímasorok alkalmazására tesz javaslatot pl. Bernáth-Tischner-Abrányi: »Növénykörnye­zet és szabályozása« c. könyve Akadémiai Kiadó, 1982 Budapest, 188. oldal) például konkrétan számos egymástól független kör­nyezeti variációt alakítanak úgy ki, hogy a nem vizsgált tényezők változása, illetve szint­je, valamint a hibatényezők mennyisége és típusa azonos legyen. (Egy-egy faj környeze­ti igényét ezen leggazdaságtalanabb módon optimalizálták például a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóinté­zetében, Martonvásáron működő kanadai be­rendezésekkel szerzett tapasztalatok alapján, mivel szélsőségesen eltérő feltételeken kívül — eltekintve az ésszerűtlenségtől és gaz­­daságtalanságtól, olyan esetekben, amikor gradiens fitotron is rendelkezésre áll már — »könnyűszerrel lehet berendezéseket ilyen csatlakoztatású klímasorokként is összekap­csolni.« Előnyösebb a helyzet a 180839 lajstromszá­mú HU szabadalmi leírás szerinti készülék­kel folytatott méréseknél. Ilyen készülék 1980. januárja óta az említett martonvásári kutatóintézetben folyamatosan működik. Itt a növényfajták összehasonlításánál további készülékeket vagy egyazon készüléket több 11 egymást követő ciklusban kellene alkalmaz­ni annak ellenére, hogy e készülék száz klí­maszekrényből álló klímasort tud helyettesí­teni 1/100-ad energiaigénye mellett. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a növényfajták teljesítőképességének össze­hasonlításánál nem igényli a klímasorok nagypontosságú beállítását, csupán a vizs­gálatnál beállított hőmérséklet-stb. paramé­ter kombinációk reprodukálhatóságát és azt, hogy a klímasorokban a klímaparaméterek sorrendisége a kísérlet során ne cserélődjön meg. Ez különösen az egy kezelőtérrel dol­gozó dupla-klímás gradiens fitotronnál biz­tosítható kis ráfordítással, ill. a martonvásá­­rinál sokkal kevésbé pontos homogén-, ill. gradiens kezelésekkel is megvalósítható. Pél­dául a Budapesti Kertészeti Egyetemen el­végzett kísérletnél a klímasort a melegedő tavaszi időszakban való sorozatos kiültetés­sel, további gradienseket nitrogén, foszfor és kálium műtrágya lépcsőkkel négy különböző fajta (paprika) növénynél megvalósítottunk a találmány szerinti eljárással, és a szimmet­rikus parcella, ill. blokk-elrendezésben faj­tánként jelentkező optimális termőkészség­ből, terméseredményekből közvetlenül mérhe­tő, látható volt, melyik növényfajtának na­gyobb a vegetációs időszakban jelentkező hőfokcsúcsokkal szembeni ellenállóképessé­ge, ill. melyik növényfajtánál a legkorláto­­zóbb a nem optimális tápanyagellátás ha­tása. Láthatóan a fajták közötti szelektáláshoz sem a hőmérséklet (hőösszeg) fokozatokat, sem a műtrágya dózis fokozatokat önmagá­ban nem kellett mérni, vizsgálni ahhoz, hogy a legjobb tulajdonságú, a természetes hő­fluktuációkat legjobban elviselő, a természe­tes hő- és tápanyagingadozások között is job­ban viselkedő, -termő növényfajtát a négy kísérleti fajta közül kiválaszthassuk, ill. a négy növényfajtát egymáshoz képest a fenti komplex felhasználási szempontok szerint rangsorolhassuk. Nyilván a gradiens fitotronokban a talál­mány szerinti eljárás alkalmazásával na­gyobb kísérleteket lehet elvégezni, vagy az eddigi homogén (nulla-gradienses terű) fi­totronokban is lehetséges a sokkal nagyobb termelékenységű gradiens-kezeléses vizsgála­tok alkalmazása, tekintve a gradiens beállí­tási és mérési igényesség lényeges csökkené­sét, ily módon a gradiens-kezelések könnyű megvalósíthatóságát. 4. példa A morfinszármazékok kutatására és előál­lítására világszerte nagy összegeket fordí­tanak. Ópium előállítása például hazai vi­szonyok között természetes környezetben ter­mesztett növényfajtákkal tökéletesen ritkán sikerül Az említett »Növénykörnyezet és szabályozása« c. könyv ismerteti a mák ne­veléséi nulla-gradienses klímakamrák klíma-12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom