194972. lajstromszámú szabadalom • Típusfüggetlen önindítómotor belsőégésű motorok megforgatására
194972 4 kapcsolódó indító fogaskereke, az önindítómotort a gépjármű villamos hálózatával öszszekapcsoló érintkezővel és az indító fogaskerékkel működtetőkapcsolatban álló mechanikus vagy elektromechanikus kapcsolószerkezete van, amely az önindítómotor házán van felerősítve. Ezt az önindítómotort találmányunk értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a forgórész tengelyét a forgórész és az indító fogaskerék közötti szakaszon ágyazó első pajzs külső oldalán olyan további csatlakozófelület van kialakítva, amely hüvelyszerű alakos illesztő közdarabon keresztül van a motorblokkhoz rögzítve, ahol az illesztő közdarab önindítómotor felé eső vége az első pajzs csatlakozófelületének ellendarabjaként van kiképezve és alak- és erőzáró módon van a csatlakozófelülettel öszszeépítve, míg az indító fogaskereket a fogaskoszorúhoz axiálisan és radiálisán illesztő közdarab másik vége a belsőégésű motor motorblokkjának csatlakozófelületéhez illeszkedően van kialakítva. A találmány szerinti típusfüggetlen önindítómotor egy előnyös kiviteli alakja értelmében az első pajzs hengeres csatlakozófelülettel van ellátva, amelyre az illesztő közdarab felhasított hüvelyként kiképzett vége van csavarkötéssel rögzítve. További előnyös kiviteli alak értelmében az önindítómotor első pajzsának csatlakozófelülete szögletes kiképzésű, amelyre az illesztő közdarab felhasított szögletes hüvelyként kiképzett vége van felhúzva és azon csavarkötéssel rögzítve. A találmány szerinti öninditómotor fő előnye, hogy az első pajzs és az.illesztő közdarab kialakításával és megfelelő párosításával tetszőleges teljesitménytartományba eső önindítómotor tetszőleges belsőégésű motorra szerelhető fel úgy, hogy az illesztő közdarab többszörös funkciót tölt be: egyrészt erő- és nyomatékzáró módon köti össze az önindítómotort a belsőégésű motorral, pozícionálja az indító fogaskereket a lendkerék fogaskoszorúhoz, ugyanakkor lehetővé teszi meghibásodás esetén az önindítómotor egyszerű le- és felszerelését vagy cseréjét. Az illesztő közdarab alakjánál fogva olcsón, nagy sorozatban gyártható, megfelelő készletezése sem anyagi, sem helyproblémát nem okoz. A találmányt a rajz segítségével ismertetjük az alábbiakb-an, amelyen az önindítómotor néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra tígusfüggetlen önindítómotor lehetséges kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti önindító II—II vonal mentén vett metszete látható, míg a 3. ábrán az 1. ábrán bemutatott önindítómotor III—III vonal mentén vett metszetét tüntettük fel. 3 Az 1. ábrán példaként ismertetett előnyös kiviteli alak 1 házban elrendezett 2 állórészt és 3 forgórészt tartalmaz. A 3 forgórész 4 tengelye 5 csapágyakban, az ábrából láthatóan csúszócsapágyakban van ágyazva, amelyek az 1 házhoz illeszkedő hátsó 6 pajzsban és első 7 pajzsban vannak beépítve. A 3 forgórész első 7 pajzson túlnyúló szakasza spirálalakú pályaként van kiképezve, amelyen indító 8 fogaskerék van axiálisan elmozgathatóan felhelyezve. Az indító 8 fogaskerék 9 csavarrugón át a 4 tengelyen elmozdíthatatlanul rögzített 10 tolóhüvellyel áll kapcsolatban, amelybe ismert módon 11 behúzómágnes 12 működtetővillája van beakasztva. Az inindítómotoroknál szokásos módon az üzemelő önindítómotor indító 8 fogaskereke a rajzon külön nem ábrázolt megforgatandó belsőégésű motor lendkerék 13 fogaskoszorújával van összekapcsolva. Az első 7 pajzson alakos 14 nyílás van kiképezve, amelyen a 11 behúzómágnes 12 működtetővillája van keresztülvezetve, a belsőégésű motor csupán részletében ábrázolt 15 motorblokkja felé mutató vége pedig hengerpalást alakú 16 csatlakozófelületként van kialakítva. Az első 7 pajzs 16 csatlakozófelületével hüvelyszerű alakos 17 illesztő közdarab egyik vége van alak- és erőzáró módon összekötve. A 17 illesztő közdarabnak ez a vége célszerűen az első 7 pajzs 16 csatlakozófelületének ellendarabjaként van kialakítva. A 17 illesztő közdarab másik, 15 motorblokk felé eső vége a 15 motorblokk már eredetileg is önindítómotor számára kialakított 18 csatlakozófelületéhez illeszkedően van kiképezve. A 17 illesztő kőzdarab átmenő 19 nyílásokkal, jelen példában furatokkal van ellátva, amelyek egybeesnek a 15 motorblokkon az önindítómotor felfogására kialakított 20 menetes furatokkal és természetesen számuk is egyező. A 2. ábrán bemutatott keresztmetszeten nyomorikövethető, hogy az első 7 pajzs hengerpalást alakú 16 csatlakozófelülete alakzáróan illeszkedik a 17 illesztő közdarab végéhez, amellyel még a 17 illesztő közdarab 15 motorblokkon történő rögzítése előtt össze kell erősíteni. Ez történhet hegesztéssel is, de ekkor az önindítómotor, beleértve az első 7 pajzsot,többé nem választható el a 17 illesztő közdarabtól, ezért lehetséges olyan megoldás is, amelyet a 2. ábrán tüntettünk fel: itt a 17 illesztő közdarab és az első 7 pajzs a 17 illesztő közdarab kerülete mentén egyenletesen elosztott három 21 csavarral van összeerősítve. A 2. ábrán csupán jelképesen, szaggatott vonallal tüntettük fel a 11 behúzómágnest, amelyet az önindítómotor öntött 1 háza teljes egészében eltakar. Az indító 8 fogaskereket az önindítómotor 4 tengelyén lefutás ellen ismert módon rögzíteni kell, ezt mi csupán jelképesen, a 4 tengely végében kialakított 22 horonyba bepattintott 23 biztosítógyűrüvel jelöljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
