194972. lajstromszámú szabadalom • Típusfüggetlen önindítómotor belsőégésű motorok megforgatására

194972 1 A találmány tárgya típusfüggetlen indító­motor tetszőleges gyártmányú belsőégésű motorok megíorgatására, amelynek házban elrendezett állórésze, forgórésze, a forgórész tengelyét ágyazó csapágyakat magukban fog­laló, a házhoz illesztetten erősített első és hátsó pajzsa van, ahol az első pajzs az ön­indítómotort a belsőégésű motor motorblokk­jának csatlakozófelületén rögzítő kötőeleme­ket befogadó nyílásokkal rendelkezik, továb­bá a forgórész tengelyén axiálisan elmozgat­­hatóan, rögzített és az indítandó belsőégé­sű motor lendkerék fogaskoszorújával kap­csolódó indító fogaskereke, az önindítómo­tort a gépjármű villamos hálózatával össze­kapcsoló érintkezővel és az indító fogaske­rékkel működtetőkapcsolatban álló mechani­kus vagy elektromechanikus kapcsolószerke­zete, leggyakrabban behúzómágnese van, amely az önindítómotor házán van felerősít­ve. A találmány szerinti önindítómotor szer­kezeti kialakításánál fogva bármilyen típusú belsőégésű motor indítására, megíorgatására alkalmas, mind benzinüzemű, mind pedig dí­zel motorok esetében. A belsőégésű motorok indítására alkalma­zott indítómotorok élettartama a gyakorlat­ban sokszor rövidebb az indítandó motoré­nál, mivel különböző műszaki és gazdasági megfontolások az önindítómotor alulmérete­­zését sugallják. A technika állásához tartozó indítómotoroknál azonban csaknem kivétel nélkül megfigyelhető, hogy egy adott típusú belsőégésű motorhoz csak egyetlen, meghatá­rozott teljesítményű és mechanikai kialakítá­sú önindítómotor illeszthető, így ezek egy­mással — ellentétben a gépjárművek közel egységes kialakításúnak tekinthető váltakozó­­áramú generátoraival — nem csereszabato­sak. Ez a tény a szerviztevékenységet folyta­tó félnél készletezési gondokat okozhat, az adott típusú önindítómotort bármilyen okból megszerezni nem képes felhasználónál pedig az esetek döntő többségében a belsőégésű motor vagy a gépjármű üzemen kívül helye­zését vonja maga után. A szakirodalomból számos javaslat, meg­oldás vált ismertté az elsősorban gépjármű­veknél felhasználható önindítómotorok meg­bízhatóságának, élettartamának és leadott teljesítményének növelésére, ezek azonban kivétel nélkül típusorientált önindítómotorok­ra vonatkoznak. A GB — 2 080 430 lajstromszámú szabadal­mi leírás olyan önindítómotort ismertet bel sőégésű motorokhoz, amelynek házában egy állórész és egy forgórész van elrendezve, és a forgórészt ágyazó csapágyak a házhoz il iesztetten erősített első és hátsó pajzsokban vannak elhelyezve. A forgórész tengelyén axiálisan elmozgathatóan az indítandó belső­égésű motor lendkerék fogaskoszorújával kapcsolódó indító fogaskérék van rögzítve, és az önindítómotornak az önindítómotort a 2 gépjármű villamos hálózatával összekapcso­ló érintkezővel, illetve az indító fogaskerék­kel müködtetőkapcsolatban álló elektrome­chanikus kapcsolószerkezete azaz behúzó­mágnese van. Emennél a Bendix-típusú ön­indítómotornál a forgórészen az indító fo­gaskerékhez kapcsolódóan olyan szerkezet van kialakítva, amely megakadályozza, hogy az indító fogaskerék az indítást követően esetlegesen megtorpanó és így leálló belső­égésű motor miatt idejekorán elváljon a bel­sőégésű motor lendkerekén kialakított fogas­koszorúból. Ez a megoldás kifejezetten az egyhengeres négyütemű, illetve a kétütemű motoroknál jöhet számításba, azonban a leí­rás 3. ábrájának keresztmetszetéből is látha­tó, hogy az önindítómotor motorblokkhoz va­ló felerősítésére igen speciális kialakítású el­ső csapágypajzs, illetve furatok szolgálnak ami lehetetlenné teszi az önindítómotor tí­pusfüggetlen felhasználását. Az US — 4 184 378 lajstromszámú sza­badalmi leírás olyan önindítómotort ismer­tet belsőégésű motorokhoz, amelynél az in­dítómotor indító fogaskereke és a lendkerék fogaskoszorúja közötti pozicionálás pontat­lanságát igyekeznek kiküszöbölni. A leírás 2. ábrája ugyancsak olyan első pajzs kiala­kítást mutat, amely bizonyítja az önindító­motor meghatározott típushoz és csakis az adott típushoz való felhasználhatóságát. Találmányunkkal célul tűztük ki olyan uni­verzális típusfüggetlen önindítómotor kiala­kítását, amelynél csupán az önindítómotor villamos teljesítménye szabja meg azt, hogy milyen teljesítményű belsőégésű motor meg­­forgatására használják fel, gyártása, kialakí­tása egyszerű, feleslegessé teszi az önindí­tómotorok készletezését, ugyanakkor nagy­­biztonsággal rögzíthető az indítandó belső­égésű motor motorblokkján. Felismertük, hogy a különböző villamos teljesítményű indítómotorok univerzálissá, azaz az indítandó belsőégésű motor típusá­tól függetlenné tehetők akkor, ha az önindí­tómotort két részre bontjuk: egy első, lénye­gében magából az öninditómotorból álló egységre, valamint egy második, illesztő-rög­zítő szerepet betöltő egységre, és a két egy­séget úgy alakítjuk ki, hogy tetszőleges ön­indítómotor egységhez tetszőleges illesztő­­-rögzítő egység legyen hozzárendelhető. A kitűzött feladatot tehát belsőégésű mo­torok megforgatására szolgáló típusfügget­len önindítómotorral oldottuk meg, amely­nek házban elrendezett állórésze, forgórésze, a forgórész tengelyét ágyazó csapágyakat magukban foglaló és a házhoz illesztetten erősített első és hátsó pajzsa van, ahol az első pajzs az önindítómotort a belsőégésű motor motorblokkjának csatlakozófelületén rögzítő kötőelemeket befogadó nyílásokkal rendelkezik, továbbá a forgórész tengelyén axiálisan elmozgathatóan rögzített és a bel­sőégésű motor lendkerék fogaskoszorújával 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom