194953. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott flexibilis burkolóelem, főleg víztelenítés nélkül építendő vízépítési burkolatpkhoz
A találmány tárgya előregyártott flexibilis burkolóelem, amely főleg víztelenítés nélkül építendő vízépítési burkolatokhoz való. Mint ismeretes, a vízépítésben az öntöző-, belvízelvezető-, belterületi csapadékvízelvezető-csatornákat, útárkokat, folyókákat, kisebb vízfolyásokat, tavakat és tározómedencéket, vagy rézsűket burkolatokkal látnak el, amelyek elsősorban a víz és a jég támadóerejének, azaz eróziós hatásának kitett, legalább 1:1,5 hajlású rézsűben levágott partok, földtöltések védelmére szolgálnak. Ezek a burkolatok rendeltetésüknek megfelelően lehetnek vízáteresztőek, vagy vízzáróak, amelyekhez újabban egyre inkább előregyártott burkolóelemeket alkalmaznak. Ismeretesek ilyen előregyártóit burkolóelemek például dr.Sturosolszky Ödön: „Vízépítés" c. könyvének 11. kötetéből (123-128. oldal, Műszaki Kiadó, Budapest, 1973.). Ilyen például a takaréküreggel ellátott, hatszögalakú „sejtidomkő", amely hullámverés ellen megbízható védelmet ad, vagy a különböző kialakítású betonlapok, például gyephézagos burkolólapok, járdalapok, stb. Ezeknek a burkolóelemeknek közös jellegzetessége, hogy vízáteresztő burkolathoz való felhasználásuk esetén ezek semmiféle kapcsolatban nincsenek egymással. A burkolatépítést gondos tükör- és ágyazatkészítés előzi meg, továbbá a burkolandó felületet a burkolás megkezdése előtt megfelelően tömöríteni kell, ami igen komoly ráfordítással jár. Az előregyártott burkolóelemeket kézzel építik be. Vízzáró burkolatok építése esetén a burkolóelemek közötti hézagokat cementhabarccsal töltik ki. Ismertek továbbá az úgynevezett „Tandora-lapok", ezek két szomszédos oldalukon hornyokkal, a másik két szomszédos oldalukon pedig a horonyba illeszkedő ívelt bordával vannak ellátva. Ezeket ha hálószerűén építik be, akkor a szomszédos elemek viszonylagos kb. 5°-os szögelfordulása lehetséges. Az ilyen burkolóelemből épített burkolat tehát bizonyos mértékig idomulóképes, ezért ívelt mederszelvény burkolására is szóba jöhet. Főleg kis öntözőcsatornákhoz és vízzárást igénylő vízfolyások burkolásánál alkalmazzák. A fent említett megoldások közös hiányossága, hogy egyrészt túl nagy helyszíni élőmunka - igény űek, másrészt a víz-jég, süllyedés és egyéb behatások miatt könnyen megrongálódnak, következésképpen állékonyságuk megőrzése a gyakorlati tapasztalatok szerint komoly karbantartási megterhelést ró az üzemeltetőkre. A burkolatelemek egymáshoz kapcsolására példaként említhetők meg a kereskedelemben „KDT" néven ismert burkolólapok, ezek 50x50x10 cm-es méretű betonlapok, amelyek felső felét 30x30 cm-es fejrész képezi. Az előregyártás során a fejrészbe négy szál 6 mm-es átmérőjű lágyított acélhuzalt építenek, amelyek kissé túlnyúlnak az elem kon- 2 túrján. Az építéshelyen ezekből a burkolat úgy készül, hogy a fentiekben már részletezett módon előkészített felületre lefektetik az előzetesen benedvesített elemeket és a közöttük kialakuló 6x20 cm keresztmetszetű „rácsüreget" hossz- és keresztirányban két-két darab 8 mm-es átmérőjű vasbetéttel megvasalják, majd legalább három rétegben beadagolt betonhabarccsal kitöltik. A gyakorlati tapasztalatok szerint a KDT burkolóelemekből készült burkolat például hordalékfogó gátakhoz kielégítően alkalmazható, elfogadhatóan teherhordó, de merev szerkezet, amely a süllyedéseknek károsodás nélkül alig képes ellenállni. A fentieken túlmenően a ráfordítást tovább növeli, hogy ez a szerkezet utókezelést is igényel. •Ismert továbbá előregyártott flexibilis burkolat-egység, például a 4 375 928 számú USA-beli szabadalmi leírásból, amelyet szűrőszövettel kombinálva javasolnak a földművek erős mozgásban lévő víz eróziós hatásával szembeni védelmére. Itt egyetlen betéthuzal fűzi össze a robusztus csonkagúlaalakú betonblokkokat, mégpedig úgy, hogy a műanyagból, vagy rozsdamentes fémből készült egyetlen betéthuzalt soronként kígyóvonalban vezetik végig a blokkok középvonalán keresztül a blokksorokon hossz- és keresztirányban, a sorvégeken emelő hurkokat képezve. így lényegében minden blokkban központosán keresztalakú betéthuzal van ágyazva, aminek köszönhetően a blokk két irányban is elmozdulhat a talajon. Mivel az egyes betonblokkok tetemes tömegűek, azok a talajon külön rögzítés nélkül is megmaradnak helyükön. Hiányossága a fenti megoldásnak, hogy gyártása anyagigényes, szállítása és mozgatása igen körülményes, azaz kizárólag gépi úton lehetséges, márpedig hazánkban a burkolásra kijelölt munkahelyek jelentős része nem gépesíthető, így a fenti megoldás alkalmazása erősen korlátozott. További hiányossága, hogy csak víztelenítés utáni burkolatépítésnél jöhet szóba, hiszen a betonblokkok nagy tömege miatt elfogadhatatlanul nagy húzásí igénybevételre kellene méretezni különben a betéthuzalokat, hogy például víz alatti burkolandó területre vontatással behúzható legyen. Ez viszont jelentősen lerontaná a szerkezet célul tűzött flexibilitását. Egy burkolat-egységen belül a blokkok számának változtatásával és a szomszédos burkolat-egységek összekapcsolásával ez a nyomtatvány nem foglalkozik. Lényegében hasonló flexibilis burkolat-egységet ír le a 2 139 676 A sz. brit szabadalmi leírás, amely ugyancsak talajerózió megakadályozására való. A vaskos betontömböket összekötő „inak" itt is kereszt-alakban központosán vannak ágyazva a betontömbökben, de ez a háló hossz- és keresztirányú vasalásrudakból áll. A kétirányú flexibilitás növelése végett a betontömbökben alulról nyi2 94953 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
