194953. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott flexibilis burkolóelem, főleg víztelenítés nélkül építendő vízépítési burkolatpkhoz

tott, trapéz-keresztmetszetü hornyokat alakí­tottak ki az „inak" be-,illetve kivezetési kör­zeteiben, aminek következtében a betontömbök kis mértékben viszonylag el is fordulhatnak. Ez a nyomtatvány sem foglalkozik a bur­kolat-egységek összekapcsolásának és együtt­dolgozásának lehetőségével. Mivel a feltalá­lók célul a betontömbök robusztusságát és el­­mozdíthatatlanságát jelölték meg, ebből ítél­ve ez a burkolategység is csak gépi úton mozgatható, ami viszont a fentebb már em­lített problémákkal jár. A fenti két flexibilis burkolat-egység közös hiányossága, hogy az elemek tagolt kiala­kítása miatt viszonylag bonyolult több gyár­tósablont, gondos formázást, méreteik miatt tetemes mennyiségű betont, továbbá gépi moz­gatást igényel. Alkalmazásuk egyértelműen vízáteresztő és leterhelő jellegű erózió elle­ni védőburkolatokra korlátozódik, hiszen a ta­golt blokkok közötti körülményesen kiképzett hézagok és csatornák utólagos kiöntése a víz­záráshoz értelmetlennek tűnne. Továbbá, ezek­kel a megoldásokkal a burkolatépítést víz­telenítésnek kell megelőznie, ami a teljes be­ruházási költség 25—30%-át teszi ki, sőt az esetenként, például folyóknál, tavaknál meg­oldhatatlan. A jelen találmánnyal célunk a fenti hiá­nyosságok kiküszöbölése, azaz olyan flexi­bilis burkolóelem létrehozása, amely lényege­sen egyszerűbben, olcsóbban, kevesebb élő­munkával és beépített anyaggal gyárt­ható, valamint könnyebben kezelhető, mint az ismert megoldások, másrészt egyaránt al­kalmazható vízáteresztő és vízzáró burkola­tokhoz, továbbá tetszés szerinti méretű ösz­­szefüggő burkolat készítésére nyújt lehető­séget. A kitűzött feladat megoldásához a fen­tiekben részletezett olyan flexibilis burkoló­elemből indultunk ki, amelynek legalább két, utószilárduló anyagból, előnyösen betonból készült, önmagában merev eleme van, eze­ket egymással az elemekbe beágyazott vasa­lás köti össze, továbbá előnyösen a vasa­lás elemeken túlnyúló végei emelő-rögzítő fülként vannak kialakítva. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, vagyis a találmány lényege, hogy a burkolóelem lap­ként kiképzett elemekből szőnyeg-szerűen van kialakítva és kézzel mozgatható tömegű, to­vábbá legalább a hossz-vasalás a burkoló­elemnek az egyetlen sorban, egymás mellett elhelyezkedő valömennyi lapját összekötő zárt hurokként van kialakítva, ez előnyösen nyúj­tott téglalap-alakú és betonvasból készül, amelynél a névleges átmérő legfeljebb 8 mm, előnyösen 6 mm. A találmány további jellemzője szerint célszerű az olyan kivitel, amelynél a csat­­lakoztatandó szomszédos burkolóelemek eme­lő-rögzítő füleit oldhatóan és előnyösen teher­viselésre is alkalmas módon összekapcsoló csőspirálokkal, előnyösen spirálrugókkal van ellátva. Ezekkel a burkolóelemek tetszés sze­rinti számban oldhatóan, egyszerűen és akár együttdolgozóan kapcsolhatók össze. A fenti intézkedéseknek köszönhetően kéz­zel mozgatható tömegű és szőnyeg-szerű flexi­bilis burkolóelemet nyerünk, amely talán leg­inkább vasbeton héjszerkezethez hasonlítha­tó, amely a kellő flexibilitás mellett tetszés szerint méretezhető húzószilárdsággal ren­delkezhet a hosszvasalás zárt hurokszerű ki­alakítása révén. Ezzel első ízben nyílik meg a lehetőség arra, hogy víztelenítés nélkül burkolatokat lényegesen csökkentett ráfordí­tás mellett építsünk, hisz az egymással ter­helést átadóan összekapcsolt burkolóelemek behúzással a védendő talajfelületre vontat­hatok. A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány sze­rinti megoldás két példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti flexibilis burkolóelem első példakénti kivi­teli alakjának perspektivikus képe A 2. ábra az 1. ábra szerinti burkolóelem csatlakoztatását szemlélteti a szomszédos burkolóelemhez felül­­nézetben; A 3. ábra a 2. ábrán III-III vonal mentén vett metszet; A 4-11. ábrákon az 1-3. ábrák szerinti első példakénti kiviteli alak néhány beépítési, illetve elrendezési vál­tozata látható; A 12. ábrán a találmány szerinti burkoló­elem másik példakénti kiviteli alakjának felülnézete látható a kétoldalt csatlakoztatott szom­szédos burkolóelemek részletével. A rajzon hasonló részleteket azonos hi­vatkozási számokkal jelöltünk. Az 1-3. ábrákon a találmány szerinti bur­kolóelem példakénti kiviteli alakját egészé­ben 1 -el jelöltük. Ez a találmány szerint legalább két különálló lapból áll, amelyeket egymáshoz az előregyártás során közös hossz­vasalás kapcsol. Az 1. ábrán az 1 burko­lóelem négy lényegében azonos 2 lapból áll, amelyek méretét 30x60x4 cm-re választottuk. Az 1 burkolóelem teljes L hosszúsága 120 cm­­re, össztömege pedig kb. 60 kg-ra adódott (a 2 lapokat a jelen esetben betonból készí­tettük) . A 2 lapok itt a hosszabb oldalaik men­tén csatlakoznak egymáshoz. A közös 3 hossz­vasalás a jelen esetben négy db 6 mm átmé­rőjű betonacélból áll, amelyek párosával az 1 burkolóelem két végén túlnyúló 4 fület képeznek. Ezek egyrészt a kézi megfogás­ra, másrészt az 1 burkolóelemek egymáshoz kapcsolására szolgálnak. A 2 lapok a hosszabb oldalaikon a je­len esetben 30°-os szögben csapottak (alul­ról felfelé) és közöttük 1 cm-es 5 hézag van. Ugyanilyen méretű 5 hézag van a két szom­szédos 1 burkolóelem csatlakoztatásánál is (3. ábra). A 4 fülek tehát a 3. ábrán lát­ható módon kissé túlnyúlnak, amelyeket ru-4 3 94953 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom