194940. lajstromszámú szabadalom • Mikrobiológiai eljárás új tumorellenes hatású piridil-kinolin származék és eljárás az e vegyületet tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

A találmány tárgya eljárás egy új, a sztreptonigrinnel rokon szerkezetű, tumorelle nes hatású vegyület, valamint eljárás a ható­anyagként e vegyületet tartalmazó gyógy­szerkészítmények előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyület a Strepíomyces flocculus tenyé­szetből nyert, (1) képletű sztreptonigrin antibiotikummal (például Antibiotics Annual, 950—953 (1959—1960)) anaióg szerkezetű. A fenti vegyület jelentős tumorellenes hatással rendelkezik, és az Amerikai Egyesült Államokban és több európai országban széles­körű klinikai kipróbálás alatt áll. A sztreptonigrinnel végzett klinikai kísér­letek a fenti tumorellenes hatású vegyület vinkrisztinnel, prednizonnal vagy bleomicinnei való kombinációjának limfoszarkoma, re­­tikulumsejt szarkoma, rosszindulatú mela­noma és gyermekek nem-Hodgkin-limfómája kezelésében való felhasználására irányulnak. Azonban — magas toxicitása miatt — a sztreptonigrin, mint terápiás szer nem került kereskedelmi forgalomba. A sztreptonigrinnél kisebb toxicitású, de ugyanolyan erős tumorellenes hatással bíró vegyöletek előállítása céljából számos sztrep­­tonigrin-származékot szintetizáltak, de eddig még nem találtak megfelelő vegyületet. Olyan vegyületek kimutatására, amelyek alacsony toxicitásuk mellett a sztreptonigrin erős tumorellenes hatását megtartják, külön­féle mikroorganizmus-tenyészeteket vizsgál­tunk át. Ennek eredményeként azt tapasztal­tuk, hogy egy, a Strepíomyces nemzetség­be tartozó mikroorganizmus az (I) képletű ve­gyületet termeli, amely vegyület citotoxicitása a sztreptonigrinénél alacsonyabb. A találmány szerinti eljárással előállí­tott vegyület a sztreptonigrinhez igen hason­ló. A sztreptonigrintől annyiban különbözik, hogy a kinolingyűrűn 6-os helyzetben metoxi­­csoport helyett hidroxilcsoportot tartalmaz. Az új vegyületet a leírásban MG883—12F2 vegyületként említjük a továbbiakban. Az MG883—12F2 vegyület valamivel erő­sebb tumoretlenes hatást mutat, mint a sztrep­tonigrin, és ugyanakkor — mint már emlí­tettük — citotoxikus hatása alacsonyabb, így tumorellenes hatású szerek ható­anyagaként potenciálisan használható. Az MG883—12F2 vegyületet — a kinolingyűrűn 6-os helyzetben lévő szabad hidroxilcsoportját felhasználva — egyéb származékok előállítá­sának köztitermékeként is hasznosíthatjuk. Az MG883—12F2 tumorellenes hatását ismert, tenyésztett sejtek szaporodását gátló képességének mérésével határozzuk meg. Az MG883—12F2 közepes inhibitor-koncentrá­ciója (ID50) tenyésztett egér leukémia sejtek (P388 sejtek) ellen például 0,5 mg/ml. Az MG883—12F2 vegyületet mikrobioló­giai eljárással állítjuk elő. A találmány sze­rinti eljárás értelmében a Streptomyces al­bus MG883—12F2 mikroorganizmust, vagy 1 2 annak egy mutánsát tápkőzegben tenyésztünk, majd a kívánt vegyületet a tenyészetből kinyerjük. Fenti mikroorganizmust talajból izolál­tunk, és a Fermentation Research Institute, Agency of industrial Science and Techno­­logy-nál 1984. február 20-án helyeztük letétbe, FF.RM—P 7461 számon, „Szubstance MG­­-883-12F2“ jelzéssel, amely a Budapesti szerződés alapján a FERM BP—930 megjelölést kapta. A mikroorganizmus tenyésztésére bármely olyan tápközeg alkalmas, amely az MG883— 12F2 vegyületet termelő mikroorganizmus ál tal hasznosítható tápanyagforrásokat tartal­mazza. Célszerűen az Actínomycesek tenyész­tésére szokásosan használt táptalajokat használjuk. Szénforrásként például glicerint, glükózt, szaccharózt, maltózt, dextrint, keményítőt, zsírokat és olajokat használhat­tunk. Nitrogénforrásként megfelelnek mind a szerves anyagok, például szójababliszt, gyapotmagolaj-pogácsa, húskivonat, pepton, szárított élesztő, élesztőkivonat és kukorica­­lekvár; mind a szervetlen vegyületek, például ammóniumsók és nitrátok, így ammó­­nium-szulfát, nátrium-nitrát és ammónium­­-klorid. Kívánt esetben szervetlen sókat, pél­dául nátrium-kloridot, káfium-kloridot, foszfá­tokat és nehézfémsókat is adhatunk a táp­közeghez. A fermentálás során fellépő hab­zás megakadályozására megfelelő habzás­­gátló szereket, például szilikont és szójabab­­olajat is adhatunk a tápközeghez, a szokáso­san használt mennyiségben. A fermentálást előnyösen az antibiotiku­­nok fermentálására szokásosan használt módszer szerint aerob, folyékony merített tenyészetben végezzük. A tenyésztési hőmér­séklet célszerűen 20 és 35°C között lehet, előnyösen 25—30°C. Az MG883—12F2 vegyü­let mennyisége a levegőztetett, kevert tenyé­szetben 3—4 nap alatt éri el a maximális értéket. A fenti módon olyan tenyészetet nyerünk, amelyben az MG883—12F2 vegyület fel­halmozódott. A fenti anyag többsége a tenyé­szet felülúszójában található. A tenyészetből az MG883—12F2 vegyüle­tet bármely arra alkalmas módszerrel ki­nyerhetjük. Egyik módszer szerint extrakciót alkalmazunk, közelebbről, a tenyészet felül­úszójában lévő MG883—12F2 vegyületet az MG883— 12F2 vízzel nem elegyedő oldószeré­vel _ például etil-acetáttal, butil-acetátta! vagy kloroformmal — extraháljuk. Az MG883—12F2 tenyészetből való ki­nyerésére alkalmazható másik módszer ad­­szorpciós folyamaton alapul, amelynek első lépésében az MG883—12F2— t tartalmazó folyékony anyagot — például a tenyészet szűrletét vagy az előző módszerrel kapott extraktumot — megfelelő adszorbensen^ — például szilikagélen vagy Dia-Ion HP20 -on (Mitsubishi Chemical Industries Ltd) oszlop­­krornatográfiának vagy folyadékkromatográ-2 194940 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom