194921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közel 1:1 formaldehid-karbamid mólarányú karbamid-formaldehid gyanta előállítására

194921 szonylag rövid. A nagy polimerizációs fok a jó fizikai tulajdonságok (erősség, ragadóké­pesség és tapadóképesség) szempontjából szükséges. Különböző módszereket javasoltak jó sta­bilitással, diszpergálhatósággal és tapadóké­pességgel, valamint nagyon alacsony szabad formaldehid-tartalommal rendelkező karb­­amid-formaldehid gyanták előállítására. A kí­vánt tulajdonságok optimális egyensúlyának biztosítása azonban általában nehéz. így pl. nagyon alacsony formaldehid-karbamid mól­­arány alkalmazása esetén alacsony formal­dehid-tartalmú, azonban gyenge stabilitású és hosszú keményedési időt mutató gyanták­hoz jutunk. Találmányunk segítségével a fenti hátrá­nyokat kiküszöböljük. A találmányunk tárgyát képező eljárás segítségével közel 1:1 formaldehid-karbamid mólarányú, kis szabad formaldehid-koncentrá­ciójú és ugyanakkor jó kolloid stabilitást mu­tató és viszonylag jól kikeményedő karbamid­­-formaldehid gyantákat állítunk elő. A talál­mányunk szerinti eljárással előállított gyan­ták további előnye, hogy forgácslemezek és furnérlemezek gyártásánál jó tapadó tulaj­donságokkal rendelkeznek. A találmányunk szerinti eljárás során oly módon járunk el, hogy a) karbamidot és formaldehidet 1,0:2,0 karb­­amid-formaldehid mólarányban össze­keverünk, a keverék pH-ját bázissal 7,0 és 7,4 közötti értékre állítjuk, és a keveréket 80-85°C-ra melegítjük; b) ezután a pH-t 7,1 és 7,2 közötti értékre állít­juk be és az elegyet ugyanazon a hőmérsék­leten 30 percen át kondenzáljuk; c) a pH-t szerves savval 4,8 és 5,8 közötti ér­tékre állítjuk be és a kondenzációt ugyan­azon a hőmérsékleten 15 és 50 mPa-s közöt­ti viszkozitási érték eléréséig savas körül­mények között folytatjuk; d) a karbamid és formaldehid mólarányát karbamid hozzáadásával 1:1,80 és 1:1,90 kö­zötti értékre állítjuk be és a kondenzációt savas körülmények között ugyanazon a hő­mérsékleten 35 és 80 mPa-s közötti viszko­zitás! érték eléréséig folytatjuk; e) a PH-t 5,8 és 6,5 közötti értékre állítjuk be és a végső karbamid-formaldehid mól­­arányt további karbamid egy vagy két rész­letben való hozzáadásával 1,0:1,0 és 1,0: : 1,30 közötti értékre állítjuk be, majd a hő­mérsékletet csökkenni hagyjuk, adott eset­ben az elegyet vákuumban a kívánt száraz­anyag-tartalomra bepároljuk, majd hűtjük; és f) a hőmérséklet 50°C alá csökkenése után a végső pH-t 7,0 és 8,0 közötti értékre állít­juk be. A találmányunk tárgyát képező eljárást a következőképpen végezzük el: Az eljárás első lépésében ismert mennyi­ségű formalin pH-ját bázissal 7,0 és 7,4 közötti értékre állítjuk be (bázisként például nátri­3 um-hidroxidot, kálium-hidroxidot, trietil-amint vagy trietanol-amint használhatunk), majd 2,0:1,0 formaldehid-karbamid mólarányban karbamidot keverünk hozzá. A kapott oldatot 80-85°C-ra melegítjük. A fenti hőmérséklet­­-tartomány elérése után a reakcióelegy pH-ját 7,1 és 7,2 közötti értékre állítjuk be, és a reak­ciót a fenti hőmérsékleten 20-40 percen át foly­tatjuk. A reakcióelegyet szerves savval (pél­dául hangyasavval, ecetsavval, oxálsavval, bo­rostyánkősavval, maleinsavval vagy malein­­sav-anhidriddel) 4,8 és 5,8 közötti pH-értékre savanyítjuk, miközben a hőmérsékletet tovább­ra is 80-85°C-on tartjuk. A kondenzációs reak­ciót a fenti hőmérsékleten addig folytatjuk, amíg a reakcióelegy viszkozitása Brookfield­­-féle viszkoziméterrel (1. sz. orsó) 65°C-on mérve a 15-35 mPa?s értéket eléri. Az eljárás második lépésében a formalde­hid-karbamid mólarányt további mennyiségű karbamid hozzáadásával 1,70:1,0 és 1,90:1,10 közötti értékre állítjuk be. A kondenzációt vál­tozatlan körülmények között addig folytatjuk, amíg a reakcióelegy Brookfield-visszkózitása 65°C-on a 35-80 mPa-s értéket eléri. A kívánt viszkozitási érték elérése után a reakcióelegy pH-ját bázissal (például híg vizes nátrium­­-hidroxid oldattal) 5,8 és 6,5 közötti értékre állítjuk be. A harmadik lépésben a tervezett teljes form­aldehid : teljes karbamid mólarányt karb­amid hozzáadásával 1,0:1,0 és 1,30:1,0 közötti értékre állítjuk be. A melegítést megszüntet­jük és az elegyet további 20-30 percen át ke­verjük. A reakcióelegyet körülbelül 60°C-ra hűtjük. A gyantát vákuumban 54-57°C-on körül­belül 66 tömeg% szilárdanyag-tartalomra bepároljuk, és 40°C alatti hőmérsékletre hűt­jük. Ezen a hőmérsékleten a gyanta végső pH-ját körülbelül 7,4-re állítjuk be. A termé­ket előnyösen 20°C körüli hőmérsékleten tá­roljuk. A termék másnapra felhasználásra kész. A felhasznált reaktort keverővei látjuk el, és a reakcióelegyet a kondenzáció alatt állan­dóan keverjük. A találmányunk szerinti eljárással előállí­tott gyantát az irodalomból ismert bármely stabilis gyantához viszonyítva kisebb karb­amid-formaldehid mólarány jellemzi. Eljárá­sunkkal egészen 1,0:1,0 mólarány értékig (mint alsó határ) terjedő formaldehid : karb­amid mólarányú gyanták állíthatók elő. A találmányunk szerinti eljárással készített gyanták a rendkívül alacsony mólarány el­lenére megfelelően hosszú ideig stabilak és keményedési idejük viszonylag rövid. A talál­mányunk tárgyát képező eljárással előállított gyanták legfontosabb jellemzője, hogy sza­bad formaldehid-tartalmuk 0,15 tömeg% vagy ennél kisebb érték; az irodalom szerint ilyen kis szabad formaldehid-tartalmú karbamid­­-formaldehid gyanták nem voltak előállítha­tok. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom