194921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közel 1:1 formaldehid-karbamid mólarányú karbamid-formaldehid gyanta előállítására

194921 A szokásos karbamid-formaldehid gyan­ták előállítási eljárása általában két lépés­ben történik. Karbamidot és formaldehidet semleges vagy enyhén lúgos körülmények kö­zött 2:1 vagy ennél nagyobb formaldehid-karb­­amid mólarányban összekevernek. A keveré­ket a metilol-karbamidok képződésének bizto­sítása céljából közel forráspontig melegítik. A visszafolyató hütő alkalmazása mellett tör­ténő melegítés után kapott oldat pH-ját 6,5-5,0 értékre állítják be és visszafolyató hütő alkal­mazása mellett forralják (90-95°C). A kon­denzációt a kívánt kondenzációs fok eléréséig folytatják. A polimerizáció lefolyása az alábbi módszerekkel követhető nyomon: a) Kezdetben hűtés hatására az oldatban fehér szilárd csapadék képződik. b) A polimerizáció előrehaladásával a csapa­dék-kiválás hőmérséklete csökken, míg egy bizonyos ponton kondenzációs termék szo­bahőmérsékleten már nem válik ki. A reak­ciótermék hideg vízben teljesen oldható. c) A polimerizáció folytatásával az oldat visz­kozitása emelkedik, a víztükőrképesség csökken és a szirup oldhatatlan irreverzi­bilis géllé merevedik. A gélképződés bekövetkezte előtt (ez az egyes gyártóktól függően eltérő, kívánt poli­­merizációs fok) a reakciót oly módon állítják le, hogy a szirupot lúg hozzáadásával enyhén meglúgosítják. A sziruphoz a végső íormal­­dehid-karbamid mólarány (1,5:1 vagy na­gyobb érték) beállításához szükséges mennyi­ségben karbamidot kevernek, éspedig rövid­del a víz eltávolítása céljából végzett váku­­umbepárlás előtt vagy azután, vagy pedig a karbamid egy részét előzetesen adják hozzá és a maradék karbamidot a víz vákuumbepár­­lással történő eltávolítása után adagolják be. Ezután a terméket kb. 20°C-ra hütik és más­nap felhasználásra kész. Találmányunk célkitűzése nagyon ala­csony szabad formaldehid-tartalmú karbamid­­-formaldehid gyanta előállítása a gyanta fel­dolgozása — különösen furnérlemezek és for­gácslemezek gyártása — során fellépő egész­ségügyi ártalmak kiküszöbölése céljából. Az ilyen gyanták felhasználásával készített leme­zek nagyon kevés formaldehidet adnak le, és ezáltal a végső felhasználók egészségét nem veszélyeztetik, ugyanakkor a lemezek az ilyen termékekkel szemben támasztott követelmé­nyeket teljes mértékben kielégítik. Találmányunk további célkitűzése olyan karbamid-formaldehid gyanta előállítása, amely — a fenti tulajdonságokon kívül — 20°C-on 4 héten át stabilan tárolható, kemé­­nyedési ideje rövid (ez azt jelenti, hogy reak­cióképes), és a forgácslemezek és furnérleme­zek gyártásánál a szokásos mennyiségben használható fel. Az irodalomból ismert és általában két lépésben gyártott gyanták esetében a formal­­dehid-karbamid mólaráriy aránylag magas (1,25 vagy e feletti érték), és a szabad form­aldehid-koncentráció is viszonylag nagy. A 2 1 74 80 210 sz. japán közzétételi irat szerint a szabad formaldehid-koncentráció csökkenése céljából a kész karbamid-formaldehid gyan­tákhoz utólag adagolnak 3-20 tömeg % szer­ves aminvegyületet. Hasonló eljárást ismer­tet a Polimery, 18.639-641. (1973) közlemény: itt a kész karbamid-formaldehid gyanták sza­bad formaldehid-tartalmát például 15 tömeg% m-fenilén-diaminnal 0,06 tömeg%-ra tudták csökkenteni. Ezek az ismert eljárások mind utólagos kezeléseket alkalmaznak a formal­dehid-koncentráció csökkentésére. A találmányunk szerinti eljárás során — amikor a karbamidot egyetlen folyamatos mű­veletben három vagy több részletben adagol­juk be— közvetlenül nagyon alacsony (1,0:1,0 és 1,15:1,0 közötti) formaldehid:karbamid mólarányú és rendkívül alacsony szabad for­maldehid-koncentrációjú karbamid-formalde­hid gyantákat állítunk elő. A találmányunk szerinti eljárással előállított gyanták nagyon kevés formaldehidet kibocsátó forgácslemezek és furnérlemezek gyártásánál kötőanyagként alkalmazhatók. A találmányunk szerinti eljárás segítségé­vel kiküszöböljük a szokásos karbamid-for­maldehid gyanták felhasználásakor fellépő egészségügyi ártalmakat. Az ismert karb­amid-formaldehid gyanták alkalmazása során ugyanis a gyantából a furnérlemez és forgács­lemez gyártása során nagymennyiségű form­aldehid szabadul fel és ez a dolgozók egész­ségét állandóan károsítja; ugyanakkor a vég­ső felhasználók a gyanta segítségével előál­lított lemezekből a lakásokban, irodákban stb. felszabaduló nagymennyiségű formaldehidet lélegeznek be. A specifikus reakció-körülmények az elő­állított gyanta szerkezetét a metilol-csopor­tok, metilén-kötések, metilén-éterkötések, a molekulatömeg és a molekulatömeg-eloszlás változtatása révén befolyásolják. Ismeretes, hogy monometilol-karbamid és dimetilol-karbamid képződésének az 1,0:1,0 vagy 2:1 formaldehid-karbamid mólarány mel­lett semleges vagy enyhén lúgos közegben végzett kondenzáció kedvez. Híg savas oldat­ban a metilol-karbamidok metilol- és amid­­-csoportjai kondenzációs reakcióba lépnek és metilén-hidakat képeznek. Enyhén savas közegben (pH=4-7) a metilol-csoportok egy­mással is reakcióba léphetnek metilén-éter kötések kialakítása közben. A karbamid-formaldehid gyanták térháló­­sítás előtti általános szerkezetét az (I) álta­lános képleten tüntetjük fel. A képletben R je­lentése hidrogénatom vagy metilolcsoport, és „n" a polimerizációs fok. Amennyiben R jelentése hidrogénatom, a polimerizációs fok növelése a gyanta vízzel való elegyedőkészségét csökkenti és keménye­­dési idejét növeli. Ezzel szemben amennyiben R jelentése metilolcsoport (-CH2OH), a poli­merizációs fok növelése a gyanta vízzel való elegyedőképességét jelentős mértékben javít­ja, és a kapott gyanta keményedési ideje vi-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom