194889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-(hidroxi-alkil(-2-)szubsztituált merkapto)-peném-3-karbonsav származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

194889 A ciklizációs reakciót rendszerint 20°C-tól 80°C-ig terjedő hőfoktartományban, általában 40—60°C-on 6-tól 24 óráig terjedő ideig vé­gezzük. Alkalmas háromértékű szerves foszforve­­gyületek ciklikus és/vagy aciklikus trialkil­­-foszfitok vagy íoszforamidok. Az előnyös há­romértékű szerves foszforvegyület valamilyen trialkil-foszfit; legelőnyösebb a trietil-foszfit. A IX általános képletű vegyületek egy XII általános képletű vegyület — amelynek képletében R jelentése az előbb megadotakkal azo­nos — valamilyen XIV általános képletű sav— amely képletben R2 jelentése az előbb megadottakkal azo­nos — valamilyen reakcióképes származéká­val, például kloridjával való reagáltatásá­­val állíthatók elő. Ezt a reakciót általában normális acilezési körülmények között hajt­juk végre, nevezetesen valamilyen inert ol­dószerben és valamilyen szerves bázis, elő­nyösen valamilyen tercier amin jelenlétében. Az előbb leírt módszerekkel előállítható vegyületek jellemző képviselői a következők: (5R,6S,8R) -2 - [(N.N-dimetil-karbamimi­­doil) -metiltio] -6- ( 1-hidroxi-etil) -peném-3-kar­­bonsav, (5R,6S,9R) -2- (2,3-dihidroxi-propiltio) -6- - ( 1 -hidroxi-eti 1 ) -peném-3-karbonsav, (5R,6S,8R) -2- f (2-amino-4-tiazolil) -metil­­tio] -6- ( 1 -hidroxi-etil) -peném-3-karbonsav, (5R,6S,8R) -2-{2- [(amino-acetil)-amino]­­-etiltio)-6- (1-hidroxi-etil) -peném-3-karbonsav, (5R,6S,8R) -6- ( 1 -hidroxi-etil) -2- [ ( 1 -metil­­-2-imidazolil) -metiltio] -peném-3-karbonsav, (5R,6S,8R) -6- ( 1 -hidroxi-etil) -2- ] (N-metil­­-karbamoil) -etiltio] -peném-3-karbonsav, (5R,6S,8R) -2- [ (2-amino-4-tiazo!il) -metil­tio] -6- ( 1 -hidroxi-etil) -peném-3-karbonsav és ezek alkálifémsói (különösen nátrium- és káliumsói), a megfelelő (5R,6R,8S)-sztereo­­izomerek és az előbbieket tartalmazó diaszte­­reomer keverékek és enentiomer keverékek és ugyanezen vegyületek más sztereoizomerei és sztereoízomer keverékei. A következő előállítási példákban, példák­ban és készítmény előállítási példákban rész­letesen leírjuk a jelen találmány szerinti el­járásváltozatokat, a kiindulási anyagok elő­állítására szolgáló módszereket és a jelen találmány szerinti eljárásokkal előállítható közbülső termékek felhasználását. Az előállí­tási példák, példák és készítmény előállítá­si példák leírása során „NMR“ magmágne­ses rezonanciaspektrumot, „forgatás“ a vegyü­letek alkalmas oldószerekben mért optikai forgatását, „MS“ tömegspektrumot; „UV“ ultraibolya spektrumot és „IR“ infravörös spektrumot jelent. A kromatografálást szili­ka gél en végezzük, ha másképp nem jelezzük. A „szobahőmérséklet" kifejezés körülbelül 18°C-tól körülbelül 25°C-ig terjedő hőmérsék­letet jelöl. 5 4 Kiindulási vegyületek előállítása: „A“ előállítási példa: (3S,4R,5R)-2-Oxo-4-(trifenil-metiltio)-3- -{1- [(2,2,2-triklór-etoxi)-karboniloxi] -etil) - -a/etidin. Egy 250 ml-es lombikba bemérünk 7,8 g (0,0223 mól) 4-acetoxi-2-oxo-3-{l-[ (2,2,2-tri­­klór-etoxi) -karboniloxi] -etilj-azetidint, 220 ml acetonitrilt, 2,6 g (0,252 mól) cézium-kar­bonátot és 5,2 g (0,0188 mól) trifenil-metán­­tiC'lt. Az elegyhez 5 óra keverés után további 1 g (0,0036 mól) trifenil-metántiolt adunk, és még 1,5 óra hosszáig keverjük. Éjsza­kén át hűtőszekrényben hagyjuk állni, majd a szilárd anyagot kiszűrjük, és a szőriéi­ből az oldószert csökkentett nyomáson el­desztilláljuk, így a nyersterméket kapjuk. Ezt a nyersterméket durva szilikagélen di­­klór-metánnal majd 10% és 20% etil-acetátot tartalmazó diklór-metános eleggyel eluálva kromatografáljuk, így 7,89 g (3S,4R,5R)-2- -oxo-4- (trifenil-metiltio) -3-{l - [2,2,2-triklór-et­­o>:i)-karboniloxi] -etilj-azetidint kapunk, amely­nek magmágneses rezonanciaspektroszkópiás jellemzői a következők: 7,7—7,1, 16 H; 5,05, 1H, m; 4,85, 2H, q (J= 18 Hz); 4,45, 1H, d (J=l,5 Hz); 3,3, 1H, dd (J= 1,5; 9 Hz); 1,5, 3H, d (J=9 Hz). „B“ előállítási példa: bisz [2-(Trimetil-szilil)-etil] -oxo-malonát. a) 100 ml diklór-metánban feloldunk 22,5 g 2-(trimetil-szilil) -etanolt. Ehhez az elegyhez hozzáadunk 20,0 g trietil-amint. Lehűtjük kö­rülbelül —20°C-ra, és lassan 1,5 óra alatt hozzáadjuk 15 g frissen desztillált malonil­­-diklorid 100 ml diklór-metánnal készített ol­datát. Miután az adagolást befejezzük, a reak­­cióelegyet hagyjuk szobahőmérsékletre fel­melegedni, és utána 2 x 500 ml vízzel, majd 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát oldattal ad­dig mossuk, amíg a pH 9 fölött marad. Az oldatot vízmentes magnézium-szulfáton szárít­juk, és az oldószert bepárlással eltávolít­­va 30,22 g malonsav-trimetil-szilil-dietilész­­tert kapunk. t) Az a) pontban leírtak szerint előállított diésztert feloldjuk 300 ml benzolban. Ehhez az oldathoz 140 mg benzoesavat, 17 ml benz­­sldehidet és annyi piperidint adunk, hogy a pH körülbelül 9 legyen. Az oldatot vissza­folyató hűtő alatt Dean-Stark feltéttel 8 óra hosszáig forraljuk, és utána az oldószere­­het csökkentett nyomáson ledesztillálva ter­mékként bisz [2- (trimetil-szilil) -etil] -benzili­­tíén-malonátot kapunk. () A b) pontban leírtak szerint előállított bisz [2- (trimetil-szilil) -etil] -benzilidén-malo­­nátot 500 ml diklór-metánban oldjuk, és kö­rülbelül 0°C-ra lehűtjük. Az oldatba addig buborékoltatunk ózont, amíg jól észlelhető kék-kékeszöld szín marad meg. Az ózonbeve­zetést abbahagyjuk, és az oldatot 5-10 percig állni hagyjuk. A reakcióedényen utána addig buborékoltatunk át nitrogéngázt, amíg a fe­6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom