194876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-szulfo- 2-azetidinon-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
194876-hidroxid vagy -karbonát, valamint szerves amin, kyaterner ammóniumsó és bázisos ioncserélő gyanta lehet. Ha a védőcsoport eltávolítása során oldószert alkalmazunk, az oldószer általában hidrofil szerves oldószer, víz vagy ezek elegye. Ha a védőcsoportot redukcióval távolítjuk el, a redukciót a védőcsoporttól és egyéb körülményektől függően fémmel, így ónnal vagy cinkkel, vagy fémvegyü letekkel, így króm-dikloriddal vagy króm-acetáttal és szerves vagy szervetlen savval, így ecetsavval, propionsavval vagy sósavval végezzük vagy fémkatalizátor jelenlétében katalitikus redukciót folytatjuk le. A katalitikus redukcióban alkalmazott katalizátor például platinakatalizátor — így platinadrót, platinaszivacs, platinakorom, platina-oxid vagy kolloid platina —, palládiumkatalizátor — így palládiumszivacs, palládiumkorom, palládium-oxid, palládium bárium-szulfáton, palládium bárium-karbonáton, palládium aktív szénen, palládium szilikagélen vagy kolloid palládium —, nikkel katalizátor — így redukált nikkel, nikkel-oxid, Raney-nikkel vagy Urushihara nikkel — lehet. Ha a redukciót fémmel és savval végezzük, fémvegyületet — vas- vagy krómvegyületet — és szervetlen savat, — így például sósavat — vagy szerves savat — így például hangyasavat, ecetsavat vagy propionsavat — alkalmazunk. A védőcsoportnak redukcióval való eltávolítását általában oldószerben folytatjuk le. Az alkalmazható oldószerek például az alkoholok, így a metanol, az etanol, a propilalkohol és az izopropilalkohol, továbbá etil-acetát. A fémmel és savval végzett redukciót általában vízben vagy acetonban folytatjuk le, de ha a sav folyékony, ez lehet az oldószer is. A savas, bázisos vagy redukciós eljárásokban a reakciót általában hűtés vagy melegítés közben folytatjuk le. A szilíciumtartalmú védőcsoport eltávolítására fluoridiontartalmú vegyület, így például tetrabutil-ammónium-fluorid vagy kálium-fluorid is alkalmazható. Ha az amino-védőcsoport monoklór-acetil-csoport, tiokarbamidda! vagy nátrium-N-metil-ditiokarbamáttal könnyen eltávolítható. A (I’) általános képletű vegyületeket — a képletben R’ és R” jelentése a már megadott — úgy is előállíthatjuk, hogy az (A’) vegyületet, sóját vagy védett származékát (LXXXI) általános képletü karbonsavval — a képletben R’, R”” és R”’” jelentése a már megadott — vagy funkciós származékával reagáltatjuk, majd a védőcsoportot eltávolítjuk. Az (A’) vegyületet alkalmazhatjuk a szabad alakban vagy sói, vagy észterei formájában, mint az (I’) általános képletű vegyületeknél is említettük. A (LXXXI) általános képletű karbonsavakat vagy a szabad sav formájában, vagy ennek a karboxilcsoporton képzett funkciós származéka formájában alkalmazzuk. A (LXXXI) általános kép-19 12 letű vegyületek funkciós származékai például a savhalogenidek, a savanhidridek, az aktív amidok, az aktív észterek és az aktív tioészterek. A funkciós származékok példáiként a következőket említjük meg: 1) Savhalogenidek Savhalogenidként savkloridokat vagy savbromidokat alkalmazunk. 2) Savanhidridek Savanhidridként például monoalkil-szénkarbonsavakkal, alifás karbonsavakkal (például ecetsavval, pivalinsavval, valeriánsavval, izovaleriánsavval, vagy triklór-ecetsavval) vagy aromás karbonsavakkal (például benzoesavval) képzett, vegyes anhidridek vagy szimmetrikus anhidridek alkalmazhatók. 3) Aktív amidok Pirazollal, imidazollal, 4-helyettesített imidazollal, dimetil-pirazollal vagy benzotriazollal képzett amidok alkalmazhatók például. 4) Aktív észterek Aktív észterként például metil-, etil-, metoxi-metil-, propargil-, 4-nitro-fenil-, 2,4-dinitro-fenil-, triklór-fenil-, pentaklór-fenil- vagy mezil-fenil-észterek, valamint l-hidroxi-lH-2- -piridinnel, N-hidroxi-szukcinimiddel vagy N-hidroxi-ftálimiddel képzett észterek alkalmazhatók. 5) Aktív tioészterek Tioészterként például tiolokkal, például heterocikluso tiolokkal (így 2-piridin-tiollal, 2-benzotiazolii - tiolla 1 ) képzett tioésztereket alkalmazhatunk. Előnyös tioészterek a (II”) általános képletű vegyületek — ahol R’, és R és R””’ jelentése a már megadott. A tioésztereket úgy állítjuk elő, hogy a (LXXXI) általános képletű vegyületet — a képletben R', R”” és R””’ jelentése a már megadott — az említett heterociklusos tiolokkal reagáltatjuk. A heterociklusos tiolt 1 mól (LXXXI) általános képletű vegyületre — a képletben R’, R”” és R”” jelentése a már megadott — 1—4 mól mennyiségben alkalmazzuk. A reakciót lefolytathatjuk a molekulában hidroxilcsoportot nem tartalmazó inaktív, szerves oldószerekben, foszfin vagy foszfit jelenlétében. A foszfin például aril-foszfin, így trifenil-íoszfin lehet, foszfitként pedig tri(rövid szénláncú alkil)-foszfitokat, így trimetil-foszfitot vagy trietil-foszfitot alkalmazhatunk. A foszfint, illetve a foszfitot 1 mól (LXXXI) általános képletű vegyületre — a képletben R’, R”” és R”” jelentése a már megadott — számítva előnyösen 1—2 mól menynyiségben alkalmazzuk. A reakcióban alkalmazott, inaktív oldószer például halogénezett szénhidrogén, így diklór-metán vagy kloroform —, nitril —- így acetonitril vagy propionitril —, észter — így etil-acetát vagy izopropil-acetát. Az oldószerek közül előnyösek a nitrilek, így az acetonitril. Az oldószert a (LXXXI) általános képletű vegyület — a képletben R’, R”” és R””’ jelentése a már megadott — súlyára számítva 10—50-sze-20 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
