194853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 4-(2-hidroxietil)-szubsztituált-5-hidroxi-3,4-dihidro-2H-benzopirán származékok és a vegyeleteket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

194853 7 8 gást jegyeztünk fel a legközelebbi 0,5 másod­perctől kezdve másodpercenként. Egy oldó­­szerkontrollt és szabvány hatás vizsgálatot vé­geztünk a screanelóssel egyidejűleg. Ha a teszt vegyület határa nem tért vissza a 2 órás teszt időpontban az alap értékekhez, 4 és 6 óra múl­va meghatároztuk a válasz lappangásokat. Az utolsó mérést 24 óra múlva végeztük, ha a ha­tást még észleltük a teszt nap végén. Kémiai fájdalomérző ingereken alapuló teszt A fenil-benzokinon irritációval kiváltott rán­­gás elnyomása 5 Carworth Farms CF-1 egérből álló csopor­tokat szubkután vagy orálisan előkezelünk só­oldattal, morfinnal, koderinnel vagy a tesztve­­gyülettel. 20 perccel (szubkután kezelés után) vagy 50 perccel (ha a kezelés orálisan történt) később minden csoportot beoltunk intraperito­­neálisan fenil-benzokinonnal, egy ismert has­görcsöt kiváltó szerrel 5 percen át. Megfigyel­tük, hogy 5 perccel az injekció után ránganak­­e az egerek. Meghatároztuk a rángások gátlá­sát a gyógyszeres előkezelések hatására: MPE50. Nyomással kiváltott fájdalomérző inge­reken alapuló teszt A Haffner farok szorító módszer hatása Haffner, Experimentelle Prüfung Schmerze­tillender Mitt Deutsch. Med Wschr. 55, 731-732 (1929) módosított eljárását használtuk, hogy megállapítsuk a tesztvegyület hatását a farok szorító ingerrel kiváltott agresszív támadó re­akciókra. 50-60 g súlyú hímnemü albino patká nyokat használtunk a Charles River (Sprague­­-Dawley) CD törzsből A gyógyszerkezelés e­­lőtt és 0,5, 1, 2 és 3 órával a kezelés után egy fokú Hopkins 6,25 cm-es „bulldog” csipeszt csiptettünk a patkány farkának ideggyökerére. A kísérlet vége világos támadó és harapó visel­kedés az inger irányában és a támadás lappan­­gását már másodpercek múlva jegyeztük. A csi­peszt 30 másodperc múlva eltávolítjuk, ha még támadás nem lépett fel és a válasz lappangását. 30 másodpercként jegyeztük fel. A morfin ha­tása 17,8 mg/kg (i.p.). Elektromos fájdalomérző ingereket al­kalmazó teszt Rándulás ugrás teszt A Tenen, Psychopharmacologie, 12, 278- -285 (1968) rándulás ugrási módszer módosított változatát használtuk a fájdalom küszöbök meghatározására. 175-200 g-os Charles River (Sprague-Dawley) CD törzsű hímnemű albino patkányokat használtuk. A gyógyszeradagolás előtt mindegyik patkány lábát 20%-os glicerin­­-sóoldatba merítettük. Az állatokat ezután egy kamrába helyeztük és így 1 másodperces sok­kot alkalmaztunk az állatok lábánál egy soro­zatban és a sokkok intenzitását 30 másodper­cenként növeltük. Az intenzitások: 0,26; 0,39; 0,52; 1,05; 1,31; 1,58; 1,86; 2,13; 2,42; 2,72 és 3,04 mA. Az állatok viselkedését kiértékeltük a) rándulás, b) nyikkanás, c) ugrás vagy gyors mozgás előre kategóriák alapján a sokk kezde­tén. Egyetlen növekvő intenzitású sokk soroza­tot alkalmaztunk az egyes patkányoknál a gyógyszerkezelós előtt és 0,5; 2,4 és 24 órával a gyógyszerkezelós után. 5 A teszteredményeket a maximális lehetsé­ges hatás %-ában fejeztük ki: MPE%. Az egyes csoportok MPE%-át statisztikusan vetettük össze a standart MPE%-val és gyógyszer előtti kontroll értékekkel. Az MPE% kiszámítása a kö- 10 vetkezőképpen törtógt: MPE%= 'eszX[($ :.j?ntr°" x 100 kikapcsolasi idő - kontroll idő Mint említettük a találmány szerint előállított vegyületek különösen hasznos hányás és szé- 15 dülés ellenes szerek emlősöknél. Különösen hasznosak a neoplasztikus szerek által kiváltott hányás és szédülés ellen. Az (I) általános képletű vegyületek antieme­­tikus tulajdonságait nem érzéstelenített, nem 20 megfékezett macskákon határoztuk meg Proc. Soc. Expt. I. Bioi. és Med. 160, 437-440 (1979) módszere szerint. Prosztaglandin E2 hasmenés antagoniz­­mus egéren 25 A találmány szerinti vegyületek hasmenés elleni hatását Dajani és társai European Jour. Pharmacol. 34,108-113 (1975) módosított mód­szerével határoztuk meg. A módszer megbíz­hatóan idéz elő hasmenést egyébként kezelet- 30 len egereken 15 percen belül. Előkezelt állato­kat, melyeknél nem lép fel hasmenés, védett­nek tekintünk, a tesztvegyület hatására. A teszt­vegyület által kiváltott székrekedést előidéző hatást „minden vagy semmi” válaszként mér- 35 jük. A hasmenést vizes formátlan székletként definiáljuk, amely igen különbözik a normális széklettől, amely jól formált szilárd és viszony­lag száraz darabokból áll. Charles River CD-I törzsű hímnemű albino 40 egereket használtunk. Csoport ketrecekben tartotiuk az állatokat és az érkezést követő 1 héten belül vizsgáltuk őket. A teszt-állatok sú­lya 20-25 g. A pelletait patkány eledel ad libi­tum állt rendelkezésre a teszt előtt 18 órával, 45 akkor megvontuk a táplálékot. Az állatokat megmértük és azonosítási jel­lel lát’uk el. Minden kezelési csoportban 5 álla­tot használtunk. 20-25 g-os egereket helyez­tünk a csoport ketrecekbe és a tesztelés előtt 50 éjjel éheztettük az állatokat. Víz ad libitum ren­delkezésre állt. Az állatokat a gyógyszer keze­lés után egy órával 0,32 mg/kg i.p. PGE2-val in­gereltük 5% etanolban, majd azonnal 15x 15x 18 cm-es átlátszó akril dobozokba helyzetük 55 egyenként az állatokat. Egy eldobható papír­karton lapot helyeztünk a dobozok aljára a has­menés megállapítása céljából egy „minden vagy semmi” kiértékelési módszerrel a 15. perc végén. Egy oldószeres és PGE2-es kezelési cso- 60 port szolgált minden tesztláp végén kontroll­ként. Az adatokat a legnagyobb valószínűség módszerét alkalmazva lineáris regresszióval analizáltuk. Egy komputer program kinyomtat­ja a lineáris regresszió eredményeit, beleértve 65 a szabadságfokokat, a négyzet összegeket, az 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom