194830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridin származékok előállítására

194830 4 ban farmakológlai adatok nem támasztják alá. A vegyieteknek sem fekélygátló, vagy egyéb, korábban leírt hatásáról sem gyógyszeripari In­termedierként történő felhasználásáról nem tör­ténik említés. Piridln-2-tlol-származókokat Ismertet a 175,108 számú Japán szabadalmi leírás. A talál­mány szerinti vegyületektől egyértelműen elté­rő szerkezetű pirldln-származókok egyes kép­viselői a leukoclták és a makrofágok fagocltó­­zlsára és reumás gyulladások leküzdésére al­kalmazhatók. A találmány szerint a (II) és (III) általános kép­­letű vegyületek reagáltatását — ahol a szubsz­­tltuensek a korábban megadott Jelentósűek — oldószerben, előnyösen savmegkötőszer Jelen­létében végezzük. Oldószerként célszerűen rövidszónláncú (1-4 szónatomos) alkoholok, víz vagy ezek elegye alkalmazható Savmeg­­kötőszerként előnyösen alkállfóm-hidroxldo­­kat, -karbonátokat, -alkoholátokat vagy szer­ves bázisokat, így például trietll—amint vagy kvaterner ammonlum-vegyületeket haszná­lunk. A reakció hőmérséklete — a reagensek­től, az alkalmazott oldószertől és az esetleges mellékreakcióktól függően — széles határok között változhat, de megfelelő reakciósebesség elérése érdekében célszerű 25 °C és 80 °C kö­zötti hőmérsékleten dolgozni. Megfelelő oldó­szer választása esetén a szervetlen sók a reak­ció végén szűréssel eltávolíthatók A reakclóe­­legy bepárolása után a kristályos termékek át­­kristályosítással tisztíthatok, a bázisként nem kristályosodó anyagok pedig vízből, vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel, így klórozott szénhidrogénekkel, éterekkel vagy etil—acetát­­tal végzett extrakcló után, a szerves fázis be­­párlásával különíthetők el, és kívánt esetben vákuumdesztllláclóval tisztíthatok. A bázis for­májában nem kristályosodó termékekből Jól kristályosodó savaddíclós sók, célszerűen hld­­rokloridok készíthetők. A találmány szerlhtl eljárás savas közegben is végrehajtható. Ilyenkor a reagenseket célsze­rűen tömény vizes sósav-oldatban, az elegy for­ráspontjának megfelelő hőmérsékleten reagál­ta tjük. A Z helyén adott esetben két 1-4 szénato­mos alkllcsoporttal helyettesített fenllcsoportot tartalmazó/IA7 általános kópletű vegyületek re­dukcióját /IB7 általános kópletű vegyületekkó — ahol a szubsztltuensek a korábbi jelentésűek — I) lépés valamely karbonilvegyületek hldr­­oxlvegyületekké alakítására alkalmas, ismert redukálószerrel végezzük. így redukálószer­­kónt például fémeket vagy komplex fóm-hldrl­­deket, így nátrium-tetrahldroborátot használha­tunk. Ez esetben a reakciót vízben, rövidszón­láncú /1 —4 szónatomos/ alkoholokban vagy ezek elegyében végezzük. A reagáltatást 25 °C és 50 ”C, célszerűen 30 °C és 40 “C közötti hő­mérsékleten végezzük. A keletkező hidroxlve­­gyületek a reakclóelegyet vízzel hígítva általá­ban kristályosán kiválnak, és ez esetben egy­szerű szűréssel elkülöníthetők. Ellenkező eset­3 ben a vegyületek a reakclóelegy bepárlásával és azt követő extrakcióval nyerhetők ki. A találmány szerinti li) lépést célszerűen vi­zes sósav-oldatban, protikus vagy dipotáros szerves oldószerben, például acetonitrllben hajtjuk végre, 80 “C és 130 °C közti hőmérsék­leten, előnyösen az oldószer forráspontjának hőmérsékletén. A reakció végén, az oldószer le­párlása után a kapott terméket általában vala­milyen szerves oldószerből kristályosítjuk, majd kívánt esetben átkrlstályosítással tisztítjuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt (II) általános kópletű vegyü­letek részben Ismertek, így szerepelnek a 0032516 számon közrebocsátott, 80010027.2 számú európai szabadalmi bejelentésben, rész­ben Ismert kémiai módszerekkel könnyen elő­­állíthatók [Org. Synth. Coll. Vol. 4,88/1963/; Wol­­fensteln és Hartwich, Ber. 48, 2043 /1915/]. Az alapeljárásban használt (III) és az ii) lé­pésben alkalmazott (VI) általános kópletű ve­gyületek — D, X, R és Fr a korábban megadott jelentésű — ismert, kereskedelemben kapható anyagok, Illetve Ilyenekből ismert módon előál­líthatok. Az I) lépés /IA7 általános kópletű kiindulási anyagai a párhuzamos 192875 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásunkban szerepelnek, és az ott ismertetett eljárásokkal állíthatók elő Az II) lépésben használt /IB/ általános kép­­letű kiindulási anyagokat például az I) lépés sze rinti redukcióval állíthatjuk elő. A D helyén N/R3, R4/ csoportot, és ezen be­lül R3 és R4 helyén egyaránt hidrogénatomot tar­talmazó (I) általános képletű primer amlnok al­dehidekkel, illetve ketonokkal végrehajtott re­duktív kondenzációjával szekunder, majd to­vábbi reagens hozzáadásával tercier aminok állíthatók elő, amelyekben R ós/vagy R4 jelen­tése 1 -4 szónatomos alkilcsoport. A reakcióban redukálószerkónt előnyösen hangyasavat vagy valamilyen származékát használjuk. Ugyancsak a D helyén -Nl-fe csoportot tar­talmazó vegyületekből, clanimlno-ditloszén­­sav-dlmetll-észterrel végzett reagáltatással előállíthatók a megfelelő, D helyén -NH-E álta­lános kópletű és E csoportként /a/ képletű cso­portot tartalmazó /I/ általános kópletű vegyüle­tek. A reagáltatást célszerűen vizes-alkoholos oldatban végezzük. A D helyén -NH-E általános képletű csopor­tot, E csoportként pedig egy lel képletű csopor­tot tartalmazó /I/ általános képletű vegyületek előállíthatók a megfelelő, E csoportként egy /a/ kópletű csoportot tartalmazó vegyület és hidra­­zln—hidrát reagáltatásával. Ha reagensként hid­­razln-hidrátot alkalmazunk, a reagens feleslege egyben oldószerként is szolgálhat, de egyéb, protikus oldószereket is alkalmazhatunk. Az (I) általános képletű vegyületek értékes intermedierek, amelyek például a párhuzamos, 192875 lajstromszámú magyar szabadalmi le­írásunkban szereplő, a fekély-terápiában alkal­mazható, gasztrocitoprotektív hatású új vegyü­letek előállításához használhatók fel. így a D he-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom