194817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-nitrozo-karbamid származékok és hatóanyagként a fenti származékokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

Az A szubsztituens előnyösen 2-klór-etil­­vagy 2-fluor-etil-csoportot, különösen előnyö­sen 2-klór-etil-csoportot jelent. A B szubsztituens előnyösen hidrogén­­atomot vagy rövidszénláncú alkilcsoportot, különösen előnyösen hidrogénatomot jelent. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R jelentése helyettesítetlen egyenes szénláncú 2—5 szén­atomos alkiléncsoport, vagy etiléncsoport, kü­lönösen előnyösen helyettesítetlen etiléncso­port. Különösen előnyösek azok az (I) álta­lános képletü vegyületek, amelyek képleté­ben az R1 és R2 szubsztituensek egyike me­­tilcsoport, a másik rövidszénláncú alkilcso­­port vagy 2-hidroxi-etil-csoport, vagy R1 és R2 azonosan hidrogénatomot, metil-, etil- vagy propilcsoportot jelent, vagy R1 és R2 együtt 5 szénatomos alkiléncsoportot jelent. Legelőnyösebbek azok az (1) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R1 és R2 jelentése hidrogénatom és/vagy me­­tilcsoport.­Előnyösek az alább felsorolt vegyületek: i) l-(2-klór-etil)-3- [2-(dimetil-amino-szul­­fonil)-etil] - 1-nitrozo-karbamid ii) 1 - (2-klór-etil) -3- [2-(dietil-amíno-szul - főni I) -etil ] -1 -nitrozo-karbamid iii) 3- [2-(amino-szulfonil)-etil] -1 - (2-klór - -etil)-1-nitrozo-karbamid iv) 1 - (2-klór-etil) -1 -nitrozo-3- [2- ( 1 - piper i­­dino-szulfonil) -etil] -karbamid v) 1-(2-klór-etil)-3- [2- (metil-amino-szulfo­nil) -etil] - 1-nitrozo-karbamid vi) l-(2-klór-etil)-3- [2-(dipropil-amino-szul­­foníl)-etil] -1-nitrozo-karbamid vii) 1 - (2-klór-etil) -3- [2- (2-hidroxi-etil-amino -szu Ifonil) -etil] -1-nitrozo-karbamid viii) 1- (2-klór-etil)-3- [2- (N-2-hidroxi-etil-N­­-metil-amino-szulfonil) -etil] -1 -nítrozo -karbamid ix) 1 -(2-kIór-et.il)-3- [2-(2-metoxi-etil-amino­­-szulfonil)-etil] -1-nitrozo-karbamid x) 1- (2-klór-etil)-3- [2- (dimetil-amino-szul­­fonil) -etil] -3-metil-1 -nitrozo-karbamid xi) 1 - (2-klór-etil)-3- [5-(dimetil-amino-szul­­fonil)-pent il] -1 -nitrozo-karbamid xii) l-(2-klór-etil)-3- [3-(dimetil-amino-szul­­fonil) -propil] - 1-nitrozo-karbamid xiii) l-(2-klór-etil)-3- [4-(dimetil-amino-szul­­fonil) -butil] -I -nitrozo-karbamid xiv) 1 - (2-klór-etil)-3- [2-(N-etil-N-propil-ami­­no-szulfonil) -etil] -1 -nitrozo-karbamid Az (1) általános képletű vegyületek ön­magában ismert módon állíthatjuk elő, az alább ismertetett eljárások egyikével. a. eljárás Az (I) általános képletű vegyületeket ál­talában úgy állítjuk elő, hogy egy (II) ál­talános képletű karbamidszármazékot — a képletben R1, R2, R, B és A jelentése a fen­ti — N-nitrozálunk. 3 b. eljárás Az (I) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy egy (III) általános képletű aminszármazékot — a képletben R\ R2, R és B jelentése a fenti — egy (IV) ál­talános képletű N-alkil-N-nitrozo-karbamoil­­-származékkal — a képletben A jelentése a fenti és L távozó csoportot jelent — reagál­­tatunk. Az a. és b. eljárást részleteiben az alábbiak­ban ismertetjük. A) Az a. eljárás szerint egy (II) általá­nos képletű karbamidszármazékot nitrozáló­­szerrel reagáltatunk. A számos ismert nitro­­zálószer közül az-alábbiakat említhetjük: fém­­-nitritek — például alkálifém-nitritek, így nát­rium-, kálium- vagy lítium-nitrit — savval — például hidrogén-kloriddal, ecetsavval, han­gyasavval vagy metán-szulfonsavval — együtt alkalmazva; nitrozil-klorid (NOC1); dinitrogén-trioxid (N203); dinitrogén-tetroxid (N204); különböző nitrogén-oxidok elegye; nit­­rozil-kénsav (H03S-ONO) ; nitrozónium-tetra­­fluor-borát (NOBF4); alkil-nitritek — például propil-nitrit vagy izoamil-nitrit —; és salét­romsav, megfelelő redukálószerrel — például rézporral — kombinálva. A reakció szobahőmérsékleten is végbe­megy, de az (I) általános képletű termék hőbomlásának megakadályozására rendsze­rint szobahőmérsékletnél alacsonyabb, 0°C körüli hőmérsékleten, néha pedig még ennél is lényegesen alacsonyabb, —60°C körüli hő­mérsékleten dolgozunk. Rendszerint a —10°C és a 4-25°C közötti hőmérséklettartomány­ban hajtjuk végre a reakciót. A íotolitikus bomlás megakadályozása céljából előnyösen fénytől védve játszatjuk le. A reakciót inert oldószeres közegben ját­szathatjuk le. Az oldószer az adott nitrozá­­lószertől függően többek között klórozott szén­­-hidrogén — például szén-tetraklorid, meti­­lén-klorid, kloroform —; dimetil-formaroid; ecetsav-anhidrid; piridin; alkohol — például etanol —; vagy víz lehet; ha a nitrozálást fém-nitrittel végezzük, a használt sav oldó­szerként is szolgálhat, önmagában, vagy a fent említett inert oldószerek bármelyikével al­kotott elegy formájában. Két vagy több oldó­szerből álló elegyet is használhatunk. A (II) általános képletü karbamidszár mazékot bizonyos nitrozálószerekkel — pél­dául nitrozil-kloriddal, dinitrogén-tetroxiddal vagy nitrozil-kénsavval — nitrozálva erős sav szabadul fel a reakcióban, ilyen eset­ben a képződő sav semlegesítésére megfe­lelő bázist — például kálium-acetátot — adunk a reakcióelegyhez. Bázisként piridint is használhatunk, amely egyúttal oldószer­ként is szolgál. A (II) általános képletű karbamidszár­­mazékokat alkil-nitrittel megfelelő nukleofil anionos katalizátor — például klorid- vagy izotiocianát-anion — jelenlétében nitrozáljuk. 4 3 194817 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom