194810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-(alkoxi-metilén)-3,3-dialkoxi-propannitril származékok előállítására
194810 A reakciót légköri vagy csökkentett nyomáson, 0-120°C-on 1-10 óra alatt játszatjuk le, a reakció során a keletkező vizet az alkalmazott rövidszénláncú alkohollal képzett azeotróp formájában desztilláljuk ki a reakcióelegyből. Abban az esetben, ha a reakció során a vizet nem távolítjuk el, a kívánt termék hozama igen alacsony lesz. A (II) általános képletű vegyületek előállításakor oldószer használata nem feltétlenül szükséges. Olyan inert oldószerrel azonban, amely tercier azeotróp elegyet képez vízzel és rövidszénláncú alkohollal, elősegíthetjük a reakció során keletkező víz azeotróp elegyként való kidesztillálását a reakcióelegyből. Ilyen célra alkalmas oldószerek a szénhidrogének, például a benzol, toluol, hexán, heptán és ciklohexán és a halogénezett szénhidrogének, például a szén-tetraklorid, metilén-klorid, etilén-diklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén. Az így kapott (II) általános képletű 2-(alkoxi-metilén)-3,3-dialkoxi- propánnitrilek a reakcióelegyből való élkülönítés nélkül vihetők a következő reakciólépésbe, azaz amidinekkel reagáltathatók a (IV) álltalános képletű vegyület előállítására. Az előbbiekben ismertetett eljárás termékeként kapott (II) általános képletű 2-(alkoximetilén) -3,3-dialkoxi-proránnitrilek könnyen kinyerhetők a reakcióelegyből és tetszés szerint választott eljárással vagy eljárásokkal — — például szűréssel, semlegesítéssel, extrahálással, desztillálással vagy más eljárásokkal — tisztíthatóak. Az így elkülönített termék is alkalmas kiindulási anyag a (IV) általános képletű vegyület előállítására. Az (I) általános képletű vegyület is könynyen előállítható (II) általános képletű 2-(alkoxi-metilén) -3,3-dialkoxi-propánnitrilt megfelelő alifás alkohollal, a bevinni kívánt alkoxicsoportnak megfelelő aikálifém-alkoholát jelenlétében, 0-150°C-on, 0,1-24 órán át reagáltatva. Alkoholként használható a reakcióban például metil-alkohol, etil-alkohol, propil-alkohol, butil-alkohol, stb. Az alkalmazandó alkohol mennyisége 10-500 mól 1 mól (II) általános képletű 2-(alkoxi-metilén) -3,3-dialkoxi-propánnitrilre számítva. Az alkoholátban alkálifémként nátrium.kálium, stb. lehet jelen. Az alkalmazandó alkoholát mennyisége 0,05 — 5 mól 1 mól (II) általános képletű kiindulási vegyületre számítva. Továbbá, az előzőekben szerepelt reakció végrehajtható inert oldószerben is, például olyan éterkötést tartalmazó oldószerben, mint a tetrahídrofurán, dioxán, dimetoxi-etán, dietil-éter és diizopropil-éter és olyan szénhidrogénekben, mint a benzol, toluol, xilol, hexán és heptán. Az így nyert (I) általános képletű vegyület könnyen elkülöníthető a reakcióelegyből semlegesítés, szűrés, extrahálás, bepárlás, 3 desztillálás vagy más eljárások valamelyikével, ezek közül tetszés szerint választva. A találmány szerinti eljárással nyert (II) általános képletű propán-nitril-származékot a (III) általános képletű amidinszármazékkal reagáltatva nyerjük a (IV) általános képletű pirimidinszármazékokat. A (III) általános képletű amidinszármazék lehet például formamidin, acetamidin vagy benzamidin. Mivel ezek az amidinek bomlékony vegyületek, előnyös valamilyen szervetlen savval, például hidrogén-kloriddal, kénsavval, salétromsavval vagy szerves savval, például ecetsavval alkotott sójuk alkalmazása, amelyből a szabad amidint a reakcióelegyben szabadítjuk fel. Szabad amidinnek a reakcióelegyben való nyerésére alkalmas bázisként említhetjük a nátrium-alkoholátokat, alkálifém-hidroxidokat, alkálifém-karbonátokat, alkálifém-hidrogén-karbonátokat, az erősen bázikus ioncserélő gyantákat és hasonlókat. Az amidinsókat 0,5-10 mól, előnyösen 1-5 mól mennyiségben alkalmazzuk 1 mól (I) vagy (II) általános képletű propánnitrilre számítva. Az előzőekben említett bázist a semlegesítéshez szükséges mennyiségben használjuk. A reagáltatást oldószer jelenléte nélkül vagy a reakció szempontjából közömbös oldószerben végezhetjük. Oldószerként legelőnyösebben alifás alkoholt, például metil-alkoholt, etil-alkoholt, propil-alkoholt vagy butil-alkoholt használhatunk. Alkalmasak azonban az éterkötést tartalmazó oldószerek, például a dioxán, tetrahídrofurán, dimetoxi-etán, dietil-éter, diizopropil-éter és dibutil-éter; az aromás szénhidrogének például a benzol, toluol és xilol; a halogénezett szénhidrogének például a metilén-klorid, kloroform, szén-tetraklorid és 1,2-diklór-etán; a nitrilcsoportot tartalmazó oldószerek, például az acetonitril, propionitril és benzonitril és hasonlók is. Ezeketaz oldószereket 0,5 — 20 tömegrész arányban alkalmazzuk egy tömegrész (I) vagy (II) általános képletű vegyületre számítva, keverékük alkalmazása esetén azok együttes mennyiségét vesszük figyelembe. A reakciót 0 — 150°C hőmérsékleten, normál légköri nyomáson vagy túlnyomáson játszatjuk le 0,1 —24 óra alatt. A reagáltatás szakaszos és folyamatos rendszerben is végezhető. A kívánt termék könnyen elkülöníthető a reakcióelgyből, tetszés szerint választva a szűrés, bepárlás, extrahálás, átkristályosítás és egyéb eljárások valamelyikét. A (IV) általános képletű 4-amino-5-(dialkoxi-metil) -pirimidin-származékok előállítására szolgáló eljárás egyszerűbb az ismert eljárásoknál. A nyert (IV) általános képletű 4-amino-5- (dialkoxi-metil) -pirimidin-származékok könnyen átalakíthatok 4-amino-5-(amino-metil)-pirimidin-származékokká, amelyek a B,-vitamin szintézis fontos köztitermékei. Például a savval végzett hidrolizálásukkal kapott 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
