194794. lajstromszámú szabadalom • Granulált melamintartalmú műtrágya készítmény

1 194794 2 A találmány tárgya granulált műtrágyakészítmény, valamint eljárás a készítmény előállítására. Részlete­sebben, a találmány 3-5 mm szemcsenagyságú, granu­lált műtrágyakészítményre vonatkozik, melyekben a granulált szemcsék szilárdsága, mérete és súlya alkal- 5 más arra, hogy a készítményt a talajra vagy a talajba mechanikus úton adagolják. A szóban forgó műtrágya­készítményt finom szemcsés részecskék új kombiná­ciója alkotja, azaz egy szemcsés nitrogénforrás - így melamin, a melaminnak valamely ásványi savval alko- 10 tott sója -, valamint egy vízoldható, nitrogéntartalmú kötőanyag, előnyösen karbamid. Nitrogénforrásként a gyakorlatban leginkább am­móniát, ammónium-nitrátot és karbamidot használ­nak. Ezek vízben jól oldódnak, így könnyen kilúgozod- 15 nak és a bennük lévő nitrogén rövid idő alatt felszaba­dul. Emiatt azonban olyan növényeknél, melyek lassan fejlődnek, meg kell ismételni a műtrágyával való keze­lést, vagy a műtrágya egyszeri alkalmazásakor nagyobb kilúgozódási veszteséggel kell számolni. Ezért számos 20 olyan műtrágyát fejlesztettek ki, melyekből a nitrogén lassan szabadul fel. Az ilyen típusú anyagoknál a nitro­géntartalom valamivel kisebb, ugyanakkor a nitrogén­felszabadulás bizonyos mértékig szabályozható. A melamin és sói potenciális nitrogénforrásnak te- 25 kinthetők. A melamin 66,6 tömeg°/o-a nitrogén, így azoknak a műtrágyáknak, melyek melamint tartalmaz­nak, a tömegegységre vonatkoztatott nitrogéntartalma jelentős. Azonban ez az anyag a karbamidnál jóval drá­gább és a kereskedelemben csak finom kristályos por- 30 ként kapható, melynek felhasználása korlátozott. Az ipar igen finom kristályos melamint állít elő, mivel pél­dául a melamin-formaldehid gyanta előállításához vagy tűzálló festékek előállításához kis részecskemére­tű melaminra van szükség. 35 Egy kereskedelemben kapható melamin jellegzetes szitaelemzési adatai (U. S. Standard szitasoron mérve) a következők: Szitaelemzés szita lyukbőség (mm) Visszamaradt anyag tömeg°/o 40 0,37 0,37-0,29 0,29-0,25 0,25-0,18 0,18-0,15 0,15-0,07 0,07-0,04 0,04 alatt 0-0,1 0-0,1 0-0,3 45 0,5-5,0 1,0-5,0 13-30 13-30 40-60 50 Az említett, finom részecskeeloszlású melamin műtrágyázásra sok esetben használhatatlan, mivel a ta­laj felszínéről a finom port már gyenge szellő is elfújja; ha levegőből, így repülőgépről vagy helikopterről szór- 55 ják ki az anyagot, akkor az az adott területről könnyen elsodródik, mechanikus műtrágyázó készülék alkalma­zása esetén pedig a készítmény könnyen eltörni a szál­lító és elosztó vezetéket. A felsorolt nehézségek miatt a kereskedelemben kapható szilárd melamin mezőgaz- 60 dasági felhasználásra nem előnyös. Továbbá a 3.034.062. számú NSZK-beli szabadalmi leírás, valamint a C. A. 90,21456. sz. referátuma szerint a melamin csak tisztított állapotban, a fitotoxikus szeny­­nyeződések eltávolítása után használható műtrágyá- 65 zásnál nitrogénforrásként. Az említett tisztítás több­szöri átkristályosítást jelent, és ez költségnövekedést eredményez. Almássy-Máté-Zádor: „Műtrágyák” című könyve lassú és gyors hatású komponensekből álló kevert mű­trágyákat ír le. Nem említi azonban a melamint mint lassú, nyújtott hatású nitrogénforrást, és nem említi azt sem, hogy az alkalmazott gyorsan kioldódó kompo­nens a másik kötőanyagaként szolgálna. A találmány célja olyan nyújtott hatású műtrágyaké­szítmény előállítása, melynél a granulálás előtt a nitro­génforrásból, azaz a melaminból vagy melaminsóból a fitotoxikus szennyeződéseket nem kell eltávolítani, to­vábbá amely készítmény alkalmazásakor a tiszta, fi­nom szemcsés melamin műtrágyaként történő felhasz­nálásakor fellépő nehézségek nem tapasztalhatók. To­vábbi cél olyan kötőanyag kiválasztása, mely biztosítja, hogy a granulátum illetve a melamin részecskéi a talaj­ban ne tapadjanak össze, azért, hogy a nitrogénforrás a talajban lévő nedvesség, illetve mikroorganizmusok számára könnyen hozzáférhető legyen. Ezt a célt víz­ben oldódó, nitrogéntartalmú kötőanyag alkalmazásá­val elérhetjük. Előnyösen alkalmazható kötőanyag a karbamid, mely a talajba jutva nedvesség hatására köny­­nyen elbomlik, lehetővé téve a melamin finom részecs­kéinek nedvesség vagy mikroorganizmusok hatására történő elbomlását. A találmány szerinti granulált műtrágyakészítmény, mint a fentiekben már említettük, nitrogénforrásként melamint vagy melaminsót és kötőanyagot tartalmaz. A nitrogénforrásra jellemző, hogy annak részecskemé­rete nem nagyobb, mint 1,68 mm szitalyukbőség, to­vábbá 20 °C-on pH 7-es vízben rosszul oldódik, előzetes átkristályosítás nélkül használható, valamint a talajban a növények növekedéséhez szükséges átalakulása lassan megy végbe. A készítményben a kötőanyagnak legalább olyan mennyiségben kell jelen lennie, mely a nitrogénfor­rás finom kristályaiból vagy por formájú részecskéiből álló granulált szemcséket kívánt szilárdságúvá teszi. Előnyös, ha ez egy könnyen oldódó anyag és így a granulátumké­szítménynek a talajba való juttatása után nem gátolja azt, hogy a nitrogénforrás a vízzel és a mikroorganizmusokkal érintkezésbe kerüljön. A kötőanyagot úgy választjuk ki, hogy az a talajjal kompatibilis (összeférhető) legyen, vala­mint a kötőanyagnak a talajban visszamaradt része iners, biológiailag elbontható, talajjavító vagy növények számá­ra tápértékét jelentő anyag legyen. A találmány szerinti granulált készítmény 40-90 tö­meg0/!) szemcsés nitrogénforrást és 10-60 tömeg% kö­tőanyagot tartalmaz. Előnyös, ha a készítmény 40-65 tömeg°/o nitrogén­forrást és 35-60 tömeg% kötőanyagot tartalmaz. A ta­lálmány szerinti készítmény igen előnyös változatai a 67 tömeg% melamint és 33 tömeg% karbamidot, illetve 80 tömeg% melamint és 20 tömeg% karbamidot tartal­mazó készítmények. A készítményben a rosszul vagy gyengén oldódó nit­rogénforrás a melamin, a melamin valamely ásványi savval képzett sója, mely sók előnyösen nitrátok, orto­­foszfátok, ortofoszfát-dihidrátok és szulfitok, vagy ezen sók keverékei. Ezeket az anyagokat az jellemzi, hogy pH 7-es vízben 20 °C-on rosszul vagy gyengén ol­dódnak és a talajban lassan olyan módosulattá alakul­nak át, melynek nitrogéntartalmát a növény növekedé­se során fel tudja használni. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom