194794. lajstromszámú szabadalom • Granulált melamintartalmú műtrágya készítmény

3 194 794 4 Mivel a kereskedelemben kapható melamin részecs­kemérete általában kisebb az 1,68 mm szitalyukbőség­­nek (U. S. Standard szitasor) megfelelő méretnél, több­nyire pedig kisebb a 0,37 mm szitalyukbőségnek megfelelő méretnél is, így ezt a nagyon finom, porsze­rű anyagot kötőanyag segítségével agglomerálhatjuk. Előnyös, ha a választott kötőanyag vagy annak ma­radéka semleges, vagy biológiailag lebontható, vagy ta­lajkondicionáló, esetleg bizonyos növényi tápértékkel rendelkező anyag. A felhasznált kötőanyagnak olyannak kell lennie, hogy az a granulált szemcséknek - hőkezelés után - legalább 454 g törőszilárdságot biztosítson. Ezt úgy ha­tározzuk meg, hogy véletlenszerűen kiválasztunk 10 db szemcsét, melyeknek mérete 3 mm és 4 mm közé esik, s a kapott eredményeket átlagoljuk. Előnyösen azonban a törőszilárdság legalább 680 g, még előnyö­sebben 908 g, vagy nagyobb. A 454 g körüli törőszilárd­ság megfelel a szokásos módon pelletizált karbamidé­­nak; ez a szilárdság a legtöbb általánosan elterjedt al­kalmazás céljára megfelel, beleértve a szóróberendezé­seket, a vető-műtrágyázó gépeket, valamint a repülő­géppel és helikopterrel végzett műtrágyázást. A kötőanyag lehet például a karbamid, az ammó­­nium-szulfát, az ammónium-nitrát, az ammónium­­foszfát és az ammónium-klorid. A legelőnyösebbek azok a kötőanyagok, melyek a növények számára egyben tápanyagot is jelentenek, mint pl. a karbamid. A granulált műtrágyakészítmény előállításának első lépéseként 40-90 tömeg% mennyiségű, a fentiekben felsorolt nitrogénforrások egyikét 10-60 tömeg°/o meny­­nyiségű kötőanyaggal elegyítjük, ezután az elegyet víz­zel vagy a kötőanyag vizes oldatával bepermetezzük és a megnedvesített elegyet agglomeráljuk (tömörítjük) és szárítjuk. Az agglomerátumot szitálással osztályoz­zuk, hogy olyan terméket kapjunk, melyben az agglo­mérait szemcsék mérete 3 mm és 5 mm közé esik. A mérethatár fölé eső részecskék megfelelő méretre megőrölhetők, a mérethatár alattiakat pedig vissza le­het vezetni a folyamatba. A granulált műtrágya előállítására szolgáló eljárás másik megvalósítása a fentiekben leírt keverési, per­metezési, agglomerálási és szárítási műveletek után és azokon túlmenően tartalmaz egy hőkezelési műveletet is a megfelelő törőszilárdság elérése céljából. Az eljá­rásnál az agglomerátumot előnyösen 93 °C alatti hőfo­kon szárítjuk és 135 °C és 149 °C közötti hőmérsékleten hőkezeljük. Ezen eljárás másik előnyös megvalósítási módja szerint 50-80 tömegrész melamint keverünk 50-20 tömegrész karbamiddal. Ha a melaminból és karbamidból készült granulátumot 135 °C és 149 °C kö­zötti hőmérsékleten hőkezeljük, akkor rendszerint 1000 g vagy annál nagyobb törőszilárdság érhető el. Az egyik előnyös agglomerálási eljárásban a mela­minport. 5-25 tömeg% por alakú karbamiddal keverjük össze. Az így kapott porkeveréket azután valamilyen agglomeráló berendezésben, pl. egy forgó lemezen vagy forgó dobban lepermetezzük vízzel vagy karba­mid vizes oldatával. Ha a kötőanyag oldatával perme­tezünk, a részecskéken bevonat képződik. Ha a perme­tezőszer víz, akkor a karbamid vagy feloldódik, vagy megnedvesedik és ragadós lesz, és mindkét esetben olyan bevonatot képez a porszerű melaminrészecské­­ken, ami elegendő az agglomerálódáshoz. Az agglo­merátumot megszárítjuk és lehűtjük, így egy kemény, összetett készítményt kapunk, melynek részecskemé­rete 3 mm-től 5 mm-ig terjed. Az összetett készítmény­nek jó a törőszilárdsága és gyakorlatilag nem porlik. A szokásos agglomerálási módszerek bármelyike használható. A szóban forgó műtrágya előállítható szemcse alak­ban is. A szemcse előállítása során a megolvasztott kö­tőanyaghoz, előnyösen a karbamidhoz melaminport adunk, így a melaminpor részecskéi sűrű szuszpenziót képeznek az olvasztott karbamidban. Ennek az olva­­dék-szuszpenziónak a cseppjeit ejtőtomyon átvezetve szilárdítjuk meg, a szokásos módon. Bár a szemcsék előállításához nitrogéntartalma és jó vízoldhatósága folytán előnyösen alkalmazható a karbamid, továbbá azért is, mert a melamin egy kissé oldódik az olvasztott karbamidban, de egyéb anyagok is használhatók e cél­ra, például a kén. Karbamiddal kötött szemcsék esetén a készítmény előnyösen legalább 33 tömeg°/o karbamidot tartalmaz. Kevesebb karbamid jelenlétében nehéz folyékony szuszpenziót készíteni. A szemcse karbamidtartalma előnyösen 35-60 tömeg%, még előnyösebben 40-50 tömeg%. Bár az előnyösen alkalmazható granulált készítmé­nyeket agglomerálással és szemcsézéssel állítják elő, kielégítő termékeket tudunk előállítani más módsze­rekkel is, például extrudálási eljárásokkal, préseléssel és aprítássah-Például melaminport vagy por alakú me­­laminsót összekeverhetünk por alakú kötőanyaggal. A keveréket magas hőmérsékleten préseljük, hogy a gyanta hőkezelése végbemenjen, és a kapott terméket a kívánt méretű részecskékké aprítjuk, vagy pedig a préselt, hőkezelt tömböt lemezekké alakítják át. Szük­ség esetén szitálással és visszavezetéssel alakítjuk ki a kívánt szemcseméretű granulátumot. A fentiek szerint előállított granulált készítmények nem porlódnak és alkalmasak arra, hogy modem me­chanikus eszközök segítségéveljuttassuk a talajra vagy talajba. A jól oldódó kötőanyagok - mint például a karbamid vagy a sók, mint például az ammónium-nitrát - lehető­vé teszik, hogy a kötőanyag- és hatóanyag-részecskék gyorsan szétváljanak a talajban, s így szabaddá válnak a finom eloszlású melamin- vagy egyéb részecskék. Ez kívánatos lehet, ha az összetett készítmény nemcsak melamint tartalmaz nitrogénforrásként, hanem egy jól oldódó, gyorsan bomló nitrogéntartalmú anyagot is. Ha lassú bomlást kívánunk elérni, akkor rendszerint olyan kötőanyagot alkalmazunk, mely a talajban las­sabban veszíti el kötőerejét. A karbamid előnyös kötőanyag-agglomerátumok vagy -szemcsék előállításához, mert azon túlmenően, hogy lehetővé teszi a kényelmes alkalmazáshoz szük­séges megfelelő méretű, szilárdságú és tömegű szem­csék előállítását, a karbamid jól oldódik, s így értékes, gyorsan felszabaduló tápanyagot jelent a növény szá­mára. Ha olyan por alakú nitrogénforrással használjuk, mely gyengén vagy rosszul oldódik, és a talajban lassan alakul át hasznos módosulattá, gyors feloldódása foly­tán szabaddá teszi a rosszul oldódó nitrogénforrás fi­nom részecskéit, melyek azután a talajban lassan felol­dódnak, vagy biológiai úton lebomlanak. Olyaij agglomerátumok előállításához, melyeket egy termesztési idényben csak egyszer alkalmaznak, az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom