194793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinktartalmú kukorica műtrágya előállítására

3 194793 4

ten keresztül szobahőmérsékleten hagyjuk száradni. Időközben többször megkeverjük, hogy a felületen keletkezett száraz réteg ne akadályozza az alsóbb, meglehetősen nedves, összetapadt rétegekbe zárt víz távozását. Egyhetes szárítás után 161% víz távozik el a számi- 5 tott 221% víz helyett. Ezért a már viszonylag száraz terméket egy hét után dörzsmozsárban megporítjuk és levegőn még 1-2 napig szárítjuk. A termék porszerűvé válik, tapadást egyáltalán nem mutat. Mennyisége 560 g. Hatóanyag-tartalmának százalékos mennyisége a 10 következő: P2Os: 33,881%, N: 13,30 t°/o, Zn: 14,811%, S:

7,47 t%.

2. példa

60 t% kristályos cink-szulfát és 40 t% DAP keverék előállítása. 15

A keverékből nyert termék laboratóriumi előállításánál az 1. példában leírtakhoz hasonló módon járunk el. Dörzsmozsárba mérünk 240 g DAP-ot és 360 g kristályos cink-szulfátot. A rendszert szobahőmérsékleten 30 percig dörzsöljük. Egy hét óraüvegen történő 20 száradás után (szobahőmérsékleten és kevergetés mellett) a rendszer a számított 23,4 t% súlyveszteség helyett 18 t°/o-ot veszít súlyából. Az egy hétig szárított terméket dörzsmozsárban megporítjuk, majd 1-2 napig szabad levegőn állni hagyjuk. 460 g porszerű terméket 25 kapunk, melyben a hatóanyagok százalékos mennyisége a következő: P205: 25,66 t°/o, N: 10,26 t%, Zn: 17,18 t%, S: 8,44 t%.

3. példa

50-50 t% kristályos cink-szulfát és DAP keverék 30 előállítása.

A 50-50 t°/o-os keverékből nyert termék kisüzemi méretekben történő előállításánál dörzsmalomba mérünk 130 kg DAP-ot és 130 kg kristályos cinkszulfátot. Egy órán át szobahőmérsékleten dörzsöljük. 35 Ezt követően az anyagot tálcákra merjük és 50 °C-os levegő ráfúvásával két héten keresztül szárítjuk, miközben többször megkeverjük. Szárítás után porítjuk és levegőn állni hagyjuk, amíg a termék elemi összetétele az 1. példában megadott összetételt el 40 nem éri.

4. példa

60 t°/o kristályos cink-szulfát és 40 t°/o DAP keverék előállítása.

A 40-60 t°/o-os keverékből nyert termék kisüzemi méretekben történő előállításánál dörzsmalomba mérünk 100 kg DAP-ot és 150 kg kristályos cink-szulfátot. A továbbiakban úgy járunk el, amint azt a 3. példában leírtuk. A második szárítást a 2-es példában megadott elemi összetétel eléréséig végezzük.

5. példa

A műtrágya hatása a kukorica-üvegházban.

A hatóanyagot 10 g homokkal keverjük és a kukoricamagot (cserepenként ötöt) a hatóanyagot tartalmazó két homokréteg közé vetjük. A homokrétegeket termőföldbe ágyazzuk (3 kg föld).

A kísérletekhez felhasznált föld kötött talaj. Aranyféle kötöttségi szám: 114. Humusz (19,2 ± 0,71%), foszfor (1320 mg P205/kg), nitrogén (9,5 mg N/kg), pH vízben 7,15, 1 n KCÍ-ben 6,74. Vízben oldható összes sótartalma: 0,351%, a benne levő ásványi anyagok (röntgendiffraktogramból): kvarc, dolomit, kalcit, kloritok. Cinktartalma: 1,1 mg/kg.

Két kísérletsorozatot indítunk. Az egyik sorozatban minden egyes cinkforrásból 0,8 g Zn/kg föld, a másik kísérletsorozatban 0,13 g Zn/kg föld dózist alkalmazunk. A műtrágyákkal a talajba juttatott egyéb hatóanyag-mennyiségeket, a kísérleti eredmények ismertetésével együtt az 1. táblázatban tüntetjük fel. Kontrollként DAP-ot tartalmazó talajt választunk, amelyben a foszfor-és nitrogéndózis megegyezik az 50 t% cinkszulfát-tartalmú DAP-kev érékkel bevitt dózissal. Minden változatból 5-5 párhuzamos kísérletet indítunk. A zöld kukoricaszárt 18 nap eltelte után learatjuk és megszárítjuk. A learatott növények szárítás után nyert szárazanyag-tartalmának mennyisége g-ban kifejezve az

1. táblázatban látható, am sly mindkét dózis alkalmazásánál a 60 t% ZnS04-7H2Ó-t tartalmazó keverékből előállított termék esetébem a legmagasabb (100%).

Megjegyezzük, hogy minden egyes ZnS04.7H,0- DAP keverék a kisebb műtrágyadózisok (pl. 0,13 g Zn/kg talaj) alkalmazásánál adja a jobb eredményt.

1. táblázat

A zöld részből keletkezett szárazanyag-tartalom (g) a vetéstől számított 18 nap után

Hatóanyag homokkal keverve

Kijuttatott műtrágya mennyisége g/kg talaj

Tápanyag-Zn 0,13

0,13

0,13

0,13

0,13

0,80 0,80

0,80

0,80

0,80

tart.

N

0,49

0,12

0,08

0,05

0,12

2,94

0,74

0,50

0,32

0,74

g/kg

talaj

P2O5

1,24

0,31

0,21

0,13

0,31

6,87

1,86

1,26

0,80

1,86

0,57 32,7

(85,60%)

ZnS04.7H20-------------------------------------------------------3,46

22,9

(85,44%)

2,64 16,1

20% ZnS04.7H20 (42,14%)

80% (NH4)2HP04

0,0

15,84

(0%)

0,91

32,1

50% ZnS04.7H20

(84,03%)

50% (NH4)2HP04 5,44

17,5

(65,29%)

0,98

38,2

60% ZnS04.7H20

(100%)

3