194793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinktartalmú kukorica műtrágya előállítására
5 194793 6 Az 1. táblázat folytatása Kijuttatott műtrágya Tápanyag-Zn 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 tart. N 0,49 0,12 0,08 0,05 0,12 2,94 0,74 0,50 0,32 0,74 " mennyisége g/kg talaj g/kg talaj p2o5 1,24 0,31 0,21 0,13 0,31 6,87 1,86 1,26 0,80 1,86 40% (NH4)2HP04 5,88 26,8 (100%) 0,83 31 70% ZnS04.7H20 (81,15%) 30% (NH4)2HP04 4,96 25,0 (93,28%) 0,57 (NH4)jHP04-------------3,47 25,2 (65,96%) 13 (48,50%) 6. példa A műtrágya hatása a kukoricára üvegházban. 20 A hatóanyagot golyósmalomban összekeveijük 3 kg termőfölddel (700 cm2-es földfelület, 15 cm-es földmélység). A műtrágyázott földbe cserepenként 5 kukoricamagot vetünk. A műtrágya adagolásánál az 5. példánál kedvezőnek bizonyult kisebb dózist választjuk. A18 nap után 25 learatott növények szárazanyag-hozama az 50 t% kristályos cink-szulfátot tartalmazó keverékből előállított termék esetében a legmagasabb (2. táblázat). 7. példa A műtrágya hatása a kukoricára szabadföldön. 30 A munka során két-két párhuzamos kísérletet indítunk, összesen 20 db 10 m2-es (2x5 m) parcellán. A parcellákból 16-ot kezelünk műtrágyával, 4 parcella képezi a kezeletlen kontrollt. A parcellákat véletlen blokkelrendezésben helyezzük el. A kísérletben alkalmazott 35 műtrágyák mennyisége és a műtrágyával a talajba juttatott cink, foszfor, nitrogén mennyisége (g/10 m2), a kísérleti eredmények ismertetésével együtt a 3. és a 4. táblázatban látható. A talajra jellemző adatok a műtrágyázás előtt a kö- 4g vetkezők: az Arany-féle kötöttségi szám: 28,2, humusz: 1,13 t%, foszfor: 135 mg P205/kg, nitrogén: 866 mg N/kg, K20:445 mg K20/kg, pH (vizes): 6,28, vízben oldható összes sótartalma: 0,20 mg/kg, a benne levő ásványi anyagok (röntgendiffraktogramból): kvarc, muszkovit, földpát, klorit, cinktartalma: 0,004 mg/kg. A BEKE DC 246 fajta hibridkukoricát május 23-án vetjük el. A területet a kukorica vetését követően preemergens gyomirtásban részesítjük. Az eltérő adagű és hatóanyag-tartalmú műtrágyákkal kezelt parcellák csőtermését és szártömegének hozamát október hónapban takarítjuk be. A különböző kezelések hatására és a kezeletlen területeken kapott termésmennyiséget parcellánként mérjük. Az eredményeket a 3. és 4. táblázatokban foglaljuk össze, melyek szerint mind az 50, mind pedig a 60 t% kristályos cink-szulfát kiinduló összetétellel jellemezhető termékek kiemelkedő hatást mutatnak az alapkomponensekhez képest. A hatás különösen szembetűnő a csőterméshozamnál (4. táblázat). A kérdést részletezve a 4. táblázat 4-es és 6-os oszlopa szerint a felhasznált kombinált műtrágya kevesebb cinket tartalmaz, mint az 1- es oszlop adatai szerint, csak a cink-szulfát 7H20-val bevitt mennyiség, valamint az összes hatóanyag-tartalma jóval kevesebb, mint a 7-es oszlop adatai szerint csak a DAP-al bevitt összes hatóanyag-mennyiség, a terméshozam az összetett műtrágya használata esetében mégis jóval magasabb, mint az alapkomponensek alkalmazása esetén. 2. táblázat A zöld részből keletkezett szárazanyag-tartalom (g) a vetéstől számított 18 nap után Hatóanyag egyenletes összekeverése földdel ZnS04-7H20 Kijuttatott műtrágya mennyisége g/kg talaj Tápanyag-Zn 0,13 0,13 0,13 0,13 0,13 tartalom N 0,49 0,12 0,08 0,05 0,12 g/kg talaj P2O5 1,24 0,31 0,21 0,13 0,31 0,57 43,20 (85,54%) 20% ZnS04-7H20+ 2,64 22,90 80% (NH4)2HP04 43,54% 50% ZnS04-7H20 50% (NH4)2HP04 0,91 50,50 (100%) 60% ZnS04-7H20 40% (NH4)2HP04 0,98 39,90 (79,01%) 70% ZnS04.7H20 30% (NH4)2HP04 0,83 43,00 (85,14%) (NH4)2HP04 0,57 37,00 (73,26%)
