194757. lajstromszámú szabadalom • Kieresztőszelep olvadékot tart öntőüstökhöz és a kieresztőszelepet tartalmazó öntőüst

1 194 757 2 A találmány tárgya kieresztó'szelep olvadékot, pl. fém- vagy üvegolvadékot tartalmazó öntőüstökhöz és a kieresztőszelepet tartalmazó öntőüst, főként olyan öntő­üst vagy hasonló, amelyből fémet, pl. acélt folyamatosan öntőformákba vagy kokillákba öntünk. Az öntőüstből folyamatosan öntőformákba öntött, olvadt fém időegység alatt átfolyó mennyiségének szabá­lyozására többféle módszer ismeretes. Az egyik.ilyen módszer szerint adagoló kifolyónyílásokat használnak, amelyeknél a belső furat átmérője meghatározott és az átfolyó fémmenyiséget ennek alapján szabályozzák. Az ilyen kifolyónyílásoknak több hibájuk van. így pél­dául nem alkalmsaak alumíniumacélok öntésére, ame­lyeknek erős a hajlamuk arra, hogy a kifolyónyílások bizonyos helyein nemfémes zárványokat képezzenek. Hátrányuk az is, hogy a kifolyónyílás furatának bármi­lyen kopása megnöveli az átfolyási sebességet és az áram­lás rövid üzemidő után túl gyors lehet a folyamatos öntés feltételeihez képest. Hátrányos az is, hogy ala­csony oxigén tartalmú acél öntésekor az öntés kezdetén a kifolyónyílás eldugul. Hasonló jellenség lép fel akkor is, ha az acél hőmérséklete megközelíti az állapotábra likvidus vonalát. További hátrány, hogy az ismert mód­szereknél az adagoló kifolyónyílás alá csatlakoztatott öntőcsövek miatt a berendezés működtetése nehéz, veszélyes munkával jár. Az átfolyó acélmcnnyiség szabályozásának másik ismert módszere az elzáró rudak alkalmazása, amelyeket fölülről dugnak be a kifolyónyílások elzárása céljából. Az ilyen elzáró rudaknak több hátrányuk van. így pél­dául hibájuk, hogy pontos helyezést igényelnek, és eze­ket nehéz úgy beállítani, hogy az öntés megkezdésekor biztosítsák a pontos szabályozást. Hiba az is, hogy a rúd csúcsán vagy a kifolyónyílás ülékében „bunkó” képző­dik, amely különösen az öntés elején megakadályozhatja az elzárást, gyakran megszünteti a szabályozhatóságot és az öntőformáknál — különösen a buga-előhengerlő gépeknél, ahol az öntőforma befogadóképessége viszony­lag kicsi - túlfolyást okozhat. Az elzáró rudak további hibája, hogy hosszú ideig nem alkalmazhatók megbíz­hatóan. Az átfolyó acélmennyiség szabályozására további ismert módszer a csúszókapuk alkalmazása. Ezek ugyan megbízhatóbbak az elzáró rudaknál, de előfordulhat, hogy leállás, zárás után nem nyílnak újra. Az öntőüstök­nél az acéláramlás fojtása is elegendő ahhoz, hogy előse­gítse a kapurendszer nyílásaiban a-dermedést és törmelék lerakódását. A kapurendszer hátránya az is, hogy drága, nehéz, bonyolult és nehezen kezelhető. Pontos beállítá­sához és gondos karbantartásához képzett műszaki sze­mélyzet szükséges és működtetési költségei is magasak. Javasolták azt is, hogy a fémet tartalmazó öntőüst fenekében kieresztőszelepet helyezzenek el, amelynél egy gyűrűalakú szeleprészt az öntőüst alja felől rugó szorít be az üstfenék belső bélésében kialakított, gyűrű­alakú mélyedésbe. A szeleprész peremét alulról forgatni lehet azért, hogy egy áteresztő horony az üstfenéken át nyíló kieresztőnyílással fedésbe kerüljön, illetve a fedés­ből kikerüljön. Ennek az utóbbi elrendezésnek számos hátránya van. így az üstfenéken keresztüli összeköttetés a rugós működtető szerkezet számára óhatatlanul szivár­gási veszéllyel jár, levegő szivároghat az öntőüstbe és az acél megdermedhet. A záró-nyitó szeleprésznek függő­leges irányban pontosan kell illeszkedni, vízszintesen megfelelően kell fedni. A szelepszerkezetnek az öntőüst alatti elhelyezkedése azzal a következménnyel jár, hogy bármilyen törés nagy károkat okozhat. Ezeken kívül az áteresztő horony és a kieresztőnyílás öntéskor erősen köp k, ennek következtében a zárás pontatlanná válik és dermedés léphet fel. A találmány fealdata főként fémet tartalmazó öntő­üstökhöz használható olyan kieresztőszelep létrehozása, ame y egyszerű szerkezeti kialakítású, könnyen és bal­esetveszély nélkül kezelhető, hosszú ideig tartó használat után is könnyen és biztosan zár és nyit, szabályozó tulaj­donságai változatlanok maradnak, továbbá meghibáso­dásra nem hajlamos és karbantartást nem igényel. A találmány a kitűzött feladatot főként fémolvadékot tartalmazó öntőüstökhöz használható olyan kieresztő­­szelep létrehozása révén oldja meg, amely az öntőüst aljában levő átmenő, az öntőüst belsejéből külső térbe kivezető furat fölé van szerelve, és amelynek jellemzője, hogy az öntőüst fenekébe erősített betét felett elhelye­zett és erre rászorított, alsó felületével betét felső felüle­téhez illeszkedő és betéthez képest függőleges tengely körül elfordítható rúdja, a betét kivezető furatának a rúdboz csatlakozó végén a rúd tengelyével szöget bezáró tengelyű felső furatrésze, a rúd alsó végén szeleprésze, valamint a szeleprészben a rúd elforgatása révén a betét­ben kialakított átmenő furat fölső ferde furatrészével fedésbe hozható nyílása van. További jellemző, hogy az öntőüst fenekébe mereven beerősített betét fölé a rúd gyakorlatilag függőleges ten­gely körül forgathatóan van szerelve. A betéten átmenő furat fölső ferde furatrészének fölső nyílása a rúd alsó, felfekvő felületének kerületi szé­­létő beljebb, ennek közelében van. Jellemző az is, hogy a rúd és a betét tűzálló anyagból van. A. rúd és a betét összetett tűzálló testként van kiala­kítva úgy, hogy a rúd alsó felülete és a betét fölső felülete jobb minőségű tűzálló anyagból van, mint a rúd, illetve betét többi része. A rúd alsó felülete és a betét fölső felülete lágy grafit­­anyagból van. Ai rúd és a betét illeszkedő felületei legalább részben gömbfelület alakúak. Ál rúdban, illetve ennek szeleprészében a kerület men­tén öbb nyílás van. Á rúdban, illetve ennek szeleprészében a kerület men­tén levő nyílások közül legalább az egyik lyukban folyta­tódik, aryely a rúdon, illetve ennek szeleprészén át be­felé. a rúd alsó felületéhez vezet. A rúdon, illetve ennek szeleprészén járulékos oldalsó kivágás van, amely a rúd, illetve szeleprész alsó felületéig terjed és a rúdban, illetve szeleprészben levő nyílástól kerületi irányban meghatározott távolságra van és a beté­ten átmenő furat fölső furatrészének fölső nyílásával fedésbe hozható. A, betétben levő furat kétágú lehet, amelynek a betét fölső felületén két különálló nyílása van. A furatok és/vagy nyílások közül legalább az egyik lényegében téglalap keresztmetszetű. A. találmány szerinti kieresztősz.elepnek befúvó csat urnája van, amely a rúdon át legalább az egyik nyílás­hoz vezet. A, befúvó csatorna a rúdon tengelyirányban halad át és találkozik a betétben levő hasonló csatornával, amely a betét furatába torkollik. A. rudat a betétre lefelé nyomó konzolos keresztkarja 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom