194740. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fürjtojás alapú roboráló készítmény előállítására

1 194 740 2 Találmányunk fürjtojás alapú, mérsékelt alkoholtar­talmú, roboráló hatású stabil készítmény előállításá­ra vonatkozik. Ismeretes, hogy a fürjtojás értékes hatóanyagai ré­vén többfajta felhasználást nyerhet. Fürjtojásból hosz­­szabb ideje különböző ételeket készítenek. Az utóbbi időben a kozmetikai iparban is felhasználják a fürjto­­jást különböző kozmetikai készítmények - például arc­pakolások - előállítására. Az 1 400 662 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás­ban magas fehéijetartalmú és alacsony zsír-, valamint koleszterin-tartalmú, a komponenseket a természetes tojástól eltérő arányban tartalmazó tojáskészítményt írnak le. Az említett angol szabadalmi leírás célja, hogy a sü­tési-főzési műveleteknek alávetett kompozíció tulaj­donságait a hőkezelés után is megtartsa. Találmányunk tárgya eljárás fürjtojás alapú, roborá­ló hatású stabil készítmények előállítására. Ismeretes, hogy a fürjtojáspor magas - 48-50 m% - zsírtartalmú anyag. Az ilyen, igen sok zsírt tartalmazó anyagok vízzel rendszerint rendkívül rosszul nedve­sednek, ezért vizes közegben történő egyenletes elosz­latásuk biztosítása céljából különböző felületaktív anyagokat (nedvesítőszereket, diszpergálószereket) adnak a rendszerhez. A roboráló hatású italok általában fogyasztásra kerü­lő cikkek; hosszabb időn át rendszeresen kerülhetnek az emberi szervezetbe. Tartós alkalmazás esetén a fe­lületaktív anyagok egészségügyi szempontból károsak lehetnek, ezért az ilyenjellegű felhasználásra szánt ter­mékek készítésénél általában nem nyernek alkalma­zást. A magas zsírtartalmú fürjtojáspor hidrofób jellege miatt a vizes közegben történő feldolgozás felületaktív anyag(ok) nélkül igen nagy nehézségekbe ütközik. Azt találtuk, hogy fürjtojás alapú, mérsékelt alko­holtartalmú, roboráló hatású stabil készítmény felü­letaktív anyagok alkalmazása nélkül is előállítható oly módon, hogy valamely cukrot fürjtojásporral összeke­verünk, majd adott esetben tartósítószert és/vagy an­­tioxidánst tartalmazó etil-alkohollal elegyítünk, a ka­pott elegyet nagy fordulatszámmal működő finom őr­lőberendezésen 20 mikronnál kisebb részecskenagy­ságra őröljük, stabilizálószerrel elegyítjük, desztillált vízzel megfelelő koncentrációra hígítjuk, és kívánt esetben utóhomogenizálásnak vetjük alá. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy amennyi­ben a megfelelően kezelt cukor, fürjtojáspor és az adott esetben antioxidánst és/vagy tartósítószert tartalmazó etanol keverékét mikronizáló berendezésen 20 mik­ronnál kisebb szemcsenagyságra őröljük, stabil, fázi­sokra szét nem váló, hosszabb időn át történő tárolásra alkalmas, az esztétikai követelményeket is kielégítő készítmény előállítására alkalmas rendszert nyerünk. Ez a felismerés ismereteink alapján nem volt előre­látható. Az előzőek során kifejtettek értelmében meg­lepő, hogy a magas zsírtartalmú fürjtojásporból felület­aktív anyagok nélkül is vizes közegben jól feldolgozha­tó, egyenletes eloszlást biztosító termék állítható elő. Másrészről kísérleteink során megállapítottuk, hogy a találmányunk tárgyát képező eljárástól eltérő módsze­rekkel vagy annak csupán bizonyos részelemeit alkal­mazva nem állítható elő megfelelő minőségű termék. így fürjtojáspor és víz összekeverése esetén a por egyáltalán nem nedvesedik. A fürjtojáspor tömény eta­nolban történő szuszpendálása esetén koagulálás miatt használhatatlan anyagot kapunk. A fürjtojásport híg, vizes etanolban szuszpendálva kocsonyás, feldolgoz­hatatlan anyaghoz jutunk. A fürjtojáspor és metil-cel­­lulóz-nyák keverékét kolloidmalomban vagy uitratur­­raxban homogenizálva a nyákrendszer tönkremegy, stabilizáló szerepét már nem tudja betölteni és a kapott termék nem feldolgozható. Fürjtojáspor, metil-cellu­­lóz és cukorszirup összekeverése esetén a rendszer nyákszerkezete ugyancsak tönkremegy a kolloidma­lomban végzett őrlés hatására. Az sem vezetett ered­ményre, amikor a metil-cellulóz-nyák, cukorszirup és tojáspor keverékét lassú fordulatszámú (50-100/perc; keverővei kevertük. A kapott termék különböző fázi­sokra válik szét, fölösödés lép fel. Ezeket a kísérleteket a 2. példában részletesen ismertetjük. A találmányunk tárgyát képező eljárás során cukor­ként előnyösen felmelegített szacharózszirup sawal történő részleges invertálásávai nyert invertált culor­­szirupot alkalmazhatunk. Az invertálást ismert mó don, melegítés közben - előnyösen 80 °C körüli hő­mérsékleten - hajthatjuk végre. Savként szervetlen vagy szerves savakat, előnyösen citromsavat alkalmaz­hatunk. A találmányunk szerinti eljárással előállított készít­mény hatóanyaga a fürjtojásból készített por. (Pulvis ovi gén. Coturnix) Az előzőek szerint készített cukorszirupot a fürjto­jásporral állandó keverés közben elegyítjük. A fürjto­jáspor hozzáadását szokásos keverős berendezésekben (például Anker-keverővel) végezhetjük el. A füijtojás­­port részletekben adagoljuk hozzá és a keverést az át nem nedvesedett csomók eltűnéséig folytatjuk. Ezután hozzáadjuk az adott esetben antioxidánst és/vagy tartósítószert tartalmazó etanolos oldatot. Az előnyösen felhasználható antioxidánsokat és tartósító­szereket a későbbiekben részletezzük. A képződő szuszpenziót ezután nagy fordulatszám­mal működő finom őrlőberendezésen átvezetve 20 mikronnál kisebb szemcseméretre őröljük. E szemcse­méret elérése kritikus jelentőségű tényező, minthogy az ily módon előállított rendszer fizikai-kémiai tulaj­donságai biztosítják, hogy felületaktív anyagok nélkül is megfelelő stabilitású, fázisszétválást nem mutató terméket nyerjünk. A szemcsenagyság-tartomány alsó határa nem kritikus fontosságú tényező, ezt az értéket gyakorlati-célszerűségi szempontok határozzák meg. Bizonyos értéknél kisebb szemcseméret eléréséhez ugyanis már olyan költséges és speciális őrlő-mikroni­­záló berendezések szükségesek, amelyek ára nem áll arányban az elért eredményjavulással. Ezenkívül igen hosszú őrlési idő szükséges. A szemcseméret-tarto­­mány alsó határa előnyösen 3-5 mikron. A nedves őrlést ismert mikronizáló berendezések­ben végezhetjük el; előnyösen alkalmazhatunk kol­loidmalmot vagy ultraturrax típusú keverőberende­zést. A mikronizálás után nyert, 20 mikronnál kisebb mé­retű szemcséket - előnyösen 3-20 mikron szemcsemé­retű - tartalmazó rendszert ezután stabilizálószerrel elegyítjük. A felhasználható stabílizálószereket a ké­sőbbiekben részletesen ismertetjük. A rendszerhez ezután aromaanyagokat és színezé­keket adunk. Aromaanyagként bármely engedélyezett élelmiszeripari aromát (például banánaromát) alkal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 05 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom