194715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított biológiai értékű tejpótló állati tápszer előállítására

1 194715 2 A találmány tárgya eljárás javított biológiai értékű, tejpótló állati tápszerek előállítására, dextrin és/vagy fehéijetartalmú, proteolitikusan feltárt növényi liszt, tejipari termék(ek), növényi és állati zsírok, továbbá adalékanyagok, előnyösen vitamin(ok), ízesítő anya­­g(ok), szerves sav(ak), ásványi anyag(ok) és gyógyhatá­sú anyag(ok) összekeverése útján. A tápszerek elsősor­ban szopós állatok táplálására alkalmasak. A tejpótló állati tápszerek előállítására a gyakorlat­ban az alábbi két eljárás teqedt el. Az egyik ismert eljárás szerint a kellően előkészített tehéntejből fölözőgéppel eltávolítják a tejzsírt [Schel­­mitzné és Varga: Tejipari gépek és berendezések, 62-73. oldal, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 19671A fölözött tejet vákuumbesűrítővei 38-42% közötti szá­razanyag-tartalomra besűrítik [Ambrus: Tejipari gépek 123-127. oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1979]. Az így nyert sűrítményt dugattyús homogenizáló be­rendezésben [Ambrus: Tejipari gépek, 79-89. oldal] a szárazanyag mennyiségére számított 30 tömeg% állati és növényi zsírkeverékkel összekeverik és porlasztva szárítóberendezésen 95-96% szárazanyag-tartalomig szárítják [Balatoni és Ketting: Tejipari Kézikönyv, 556. oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981]. Az így kapott, 30% zsírtartalmú tejport ellenáramos gyorske­verőben az alábbi további alkotórészekkel egészítik ki [Tomay: Gabonaipari Kézikönyv, Technológiai gépek és berendezések, 687. oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Bu­dapest, 1973]: soványtejpor (MSZ 21340-80 szerint), édessavópor (MSZ 21340-80 szerint) maltodextrin (enzimesen bontott búzaliszt), vitamin premix (MI-08-0350-82, MI-08-0352-82, MI-08-0351-82 szerint) és preventív antibiotikum készítmény (ÁTMI- előírás szerint). A másik ismert eljárás szerint soványtejporra fogas­kerék-szivattyú segítségével növényi és állati zsírkeve­réket porlasztanak [Tomay: Keveréktakarmány-gyár­­tás, 167. oldal, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982]. Az így készült zsíros tejport fizikai keveréssel összeke­verik a másik ismert eljárásnál felsorolt többi alkotó­résszel. Az ismert eljárásokkal előállított tejpótló állati táp­szerek takarmányozási szempontból kifogásolhatók, mivel a tápszerekbe bevitt állati és növényi eredetű zsí­rok csak a késztermék mintegy 60-70%-ában vannak emulgeált állapotban jelen, s ennek következtében a szopós állatoknál gyakran tapasztalható emésztési dep­resszió és hasmenés. Ezért ezeknek a tejpótló állati táp­szereknek az adagolása nem biztosítja az állatok kívá­natos mértékű fejlődését. Az ismert eljárásokkal készült tejpótló állati tápsze­rek további hátránya, hogy a vitaminok csak fizikai ke­verékben vannak bennük jelen, s így a zsírban oldódó vitaminok nincsenek a zsírkeverékben oldva, illetve víz hozzáadása után azzal együtt emulgeálva. Ennek ered­ményeként a vitaminok felszívódása sem kielégítő. Az ismert eljárások még további hátránya, hogy nagy az anyag- és energiaigényük. A 171944 lsz. magyar szabadalmi leírás növényi őr­lemények, például a szójaliszt proteolitikus hidrolízisét ismerteti. A fehéijék legalább 60%-át enzimes úton víz­oldhatóvá teszik, majd az enzimet hőkezeléssel inakti­válják, esetleg tejsavóporral kiegészítik, besűrítik és porlasztva szárítják. A kapott termék tulajdonképpen csak a tejpótló állati tápszerek egyik, általában 10-12% mennyiségben használatos komponensét képezi, zsí­rokat nem tartalmaz. A 3046511 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat a soványtejpor pótlására felhasznál­ható, azzal egyenértékű tápszert ismertet, amely folyé­kony tejipari melléktermékekből készül, mint amilyen a tejsavó, a tejsavó-koncentrátum vagy a laktózgyártás anyalúgja. A tejipari melléktermékekhez fehéijetartal­mú anyagokat, például állati vért, vágóhídi, húsipari, halipari, bőripari hulladékokat, fehéijelebontási termé­keket stb. adnak, legfeljebb pH=6 értéken keverik, adott esetben további szénhidrátot vagy gumit adnak hozzá legfeljebb 65 tömeg% szárazanyag-tartalomig, végül bepárolják és szárítják. így fehéijedús és esetleg szénhidrátdús, zsírban szegény termékhez jutnak, amely az eredeti célkitűzésnek megfelelően a sovány­­tejpor pótlására alkalmas, teljes értékű tejpótló állati tápszerként azonban nem használható. A találmány célja javított biológiai értékű, tej­pótló állati tápszer biztosítása gazdaságos eljárással, amely tápszer a valódi tej összetételének megfelelően fehéijéket, szénhidrátokat és zsírokat is tartalmaz, s to­vábbi, biológiailag értékes anyagokat is magában foglal. Azt találtuk, hogy a fenti célt eléijük, ha növényi és állati zsírokat előhomogenizálunk, a zsírkeverékhez tejsűrítményt keverünk, a kapott zsírdús folyadékkö­zegben homogenizáljuk a dextrint és/vagy a fehéijetar­talmú, proteolitikusan feltárt növényi lisztet, a savósű­rítményt és az adalékanyagokat, majd a homogén ke­veréket porlasztva szárítjuk. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a tápszer zsíroktól eltérő alkotórészeit a növényi és állati zsírok keverékében vagy adott esetben tej-zsír emulzióban homogenizáljuk, s az egész homogén keveréket vetjük alá porlasztva szárításnak, akkor olyan, vízben jól oldó­dó tápszert kapunk, amely a vízben történő oldás után a valódi tejhez hasonló módon, 2-5 fim méretű, emul­geált zsírcseppecskéket tartalmaz, s így az állatoknál emésztési rendellenességet nem okoz; továbbá, a vita­minok zsírban oldott állapotban kerülnek a végső poli­­diszperz rendszerbe, és ennek következtében a felszí­vódásuk rendkívül kedvező. A találmány szerinti eljáráshoz előnyösnek találtuk, ha növényi zsírként napraforgóolajat, szójaolajat, nap­raforgó lecitint vagy szójalecitint, állati zsírként sertés­zsírt és/vagy marhafaggyút alkalmazunk. A lecitin­­komponens egyrészt emulgeáló hatást is kifejt, más­részt jelentős tápláló értéke van a biológiailag értékes foszfatid-tartalma következtében. A találmány szerinti eljárás egy előnyös módja sze­rint a növényi és állati zsírokat összeolvasztjuk, 70 °C- on antioxidánsként 0,04% butil-hidroxi-toluollal kezel­jük, hozzáadjuk a tejsűrítményt, valamint a vitamino­kat, és homogenizálást végzünk célszerűen 8000-10000 kPa nyomáson történő porlasztással. Az így kapott emulzióhoz adjuk hozzá a többi tápszer­komponenst, és a keveréket homogenizálás után por­lasztva szárítjuk 95-96% szárazanyag-tartalomig. A tejsűrítményt a 21340-80 sz. Magyar Szabvány szerint úgy állítjuk elő, hogy fölözött tejet vákuum besűrí­tővei 38-42%, célszerűen 40% szárazanyag-tartalomig be­sűrítünk. Hasonló módon végezzük az édes sajtsavó be­sűrítését is, azonban a tejcukor kiülepedésének elkerülé­sére keverővei ellátott berendezést alkalmazunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom