194693. lajstromszámú szabadalom • Tiociano-pirimidin-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
9 194 693 10 Nedvesíthető por készítmény előállítására Hatóanyagként 90 % 1. számú vegyületet tartalmazó nedvesíthető por készítményt állítunk elő oly módon, hogy 900 rész 1. számú vegyületet, 20 rész kovafölddel, 65 rész magnezittel, 10 rész nátriumlignoszulfonáttal és 5 rész poli(oxi-etilén)-nonil-feniléterrel egyenletesen megőrlünk és elegyítünk. 7. Formálási példa /. Vizsgálati példa Altemaria lev él-folt (Altemaria mali) elleni hatás vizsgálat Almafa (Star King változat) frissen kihajtott ágait 200 ml-es Erlenmeyer lombikba tesszük, és 3 ágat 50 ml előre meghatározott koncentrációjú készítménnyel, 9,8 -104 Pa nyomással működő permetezőpisztoly segítségével permetezünk be. (Minden vizsgált vegyületből az 1. formálási példa szerint nedvesíthető por készítményt készítünk, és ezt vízzel az előre meghatározott koncentrációjúra hígítjuk.) Az ágakat levegőn hagyjuk megszáradni, majd előzetesen 7 napig ,,V-8’f) növényi lé táptalajon tenyésztett Alternaría mill spóraszuszpenzióval bepermetezve befertőzzük őket. Ezután a befertőzött ágakat 3 napon át 23—25 °C hőmérsékleten, 95 % vagy nagyobb nedvességtartalom mellett inkubáljuk. Ezután minden ág hét levelén, valamennyi kísérleti csoportban megszámoljuk az összes sérülések számát. Kiszámoljuk a sérülések ágankénti számát csoportonként 3 ágra, és ebből a következő egyenlet szerint meghatározzuk a kontroll étrtéket: ( sérülések száma . j a kezelt csoportban j _ sérülések száma J a kezeletlen csoportban Az előzőekben ismertetett vizsgálatnál az összehasonlítás kedvéért az A és B kontroll vegyületeket alkalmaztuk. „A” kontroll vegyület: 2-Klór-4-metil-6-tiociano-pirimidin, amely vegyületet a Yakugaku Zasshi, 83, 1086 (1963) szakirodalmi helyen ismertetnek. „B” kontroll vegyület: N-(p-Fluor-fenil)-diklór-maleimid, a kereskedelmi forgalomban kapható, az alternaria levél-folt (Alternaria malij-elléh ható vegyület. Eredményeinket a II. táblázatban ismertetjük. II. táblázat A vizsgált vegyület száma A hatóanyag koncentrációja (ppm) Kontroll érték Fitotoxikus hatás 1. 250 100 nincs 2. 250 100 nincs 3. 250 100 nincs 4. 250 100 nincs 5. 250 100 nincs „A” Kontroll 250 20 nincs >.B ’ Kontroll 250 58 nincs Kezeletlen — — — Amint az a II. táblázatból látható a szakirodalomból ismert kontroll vegyület, a 2-klór-4-metil-6-tiociano-pirimidin nem mutat jelentős hatást. Az is nyilvánvaló a táblázatban szereplő eredményekből, hogy a találmány szerint előállított vegyületek hatása nagyobb, mint az alternaria levél folt (Alternaria mali) leküzdésére a kereskedelmi forgalomban kapható N-(p-fluor-fenil)-diklór-maleimidé. 2. Vizsgálati példa Uborka zöldpenész (Botrytis cinerea) elleni hatás vizsgálata Uborka növényeket (Sagami-Hanjiro változat, szikleveles állapotban), amelyeket üvegházban, külön edényekben tenyésztünk, 3 edényenként 20 ml előre meghatározott koncentrációjú készítménnyel, 0,8 UO4 Pa nyomással működő permetezőpisztoly segítségével permetezünk be. (Minden vizsgált vegyületből az 1. formálási példa szerint nedvesíthető por készítményt készünk, és ezt vízzel előre meghatározott koncentrációjúra hígítjuk.) Előzetesen PDA táptalajon tenyésztett Botrytis cinereaból spóraszuszpenziót készítünk. Az edényekben levő uborka növényeket a spóraszuszpenzióval bepermetezve befertőzzük. Az így befertőzött növények inkubálását azonnal megkezdjük. Az inkubálást 22—24 °C hőmérsékleten, 95 % vagy magasabb nedvességtartalom mellett 5 napig folytatjuk. A sziklevelek sérülései kifejlődésének mértékét vizsgáljuk. Az értékelésnél alkalmazott jelölések jelentése a következő: Sérülési index Fertőzött levélfelület (%) 0 0 1 1-10 2 11-25 3 26-50 4 51 és nagyobb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
