194693. lajstromszámú szabadalom • Tiociano-pirimidin-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
11 194 693 12 A sérülési indexet minden sziklevélre megállapítottuk és az egyes növényekre külön-külön átlagértéket számoltunk Bélőíük. Minden vizsgálati csoport 3 edényből áll, amelyek mindegyikében 5 növény van. Ennél a vizsgálatnál összehasonlításul az előzőekben ismertetett „A” kontroll vegyületet és a következő „C” kontroll vegyületet használtuk: „C” kontroll vegyület: l-(butil-karbamoiI)-2-benzimidazol-karbamiolsavmetil-észter, a kereskedelmi forgalomban kapható, a zöldpenész (Botrytis cinerea) ellen ható vegyület. Eredményeinket a III. táblázatban ismertetjük. paradicsom növényeket a szuszpenzióval bepermetezve befertőzzük. Ezután a növényeket 17—19 °C hőmérsékleten, 95 % vagy nagyobb nedvességtartalom mellett 6 napon át inkubáljuk. Ezt követően vizsgál- 5 j ak a sérülések kifejlődésének mértékét. Az értékelésnél alkalmazott jelölések jelentése a következő: Sérülési index Fertőzött levélfelület (%) 0 0 1 1-5 2 6-25 3 26-50 4 51 és nagyobb III. táblázat A vizsgált vegyület száma A hatóanyag koncentrációja (ppm) Sérülési index Fítotoxikus hatás 1. 250 0 nincs 2. 250 0 nincs 3. 250 0 nincs 4. 250 0 nincs 5. 250 0 nincs A” Kontroll 250 3,5 nincs C” Kontroll 250 3,0 nincs Kezeletlen — 3,5 — Mint az a III. táblázatból látható, a szakirodalomból ismert kontroll vegyület, a 2-klór-4-metil-6-tiociano-pirimidin nem mutat mérhető hatást. A kereskedelmi forgalomban a zöldpenész (Botrytic cinerea) leküzdésére kapható l-(butil-karbamoil)-2-benzimidazol-karbamiolsav-metil-észter sem mutatott jelentős hatást a jelen vizsgálatban. így nyilvánvaló, hogy a találmány szerint előállított vegyületek hatásosabbak a kontroll vegyületeknél. 3. Vizsgálati példa Paradicsom késői penész (Phytophthora infestons) elleni hatás viszgálata Edényekben üvegházban tenyésztett paradicsom növényeket (Sekaiichi változat, körülbelül 25 cm magasságú növény) 3 edényenként 50 ml előre meghatározott koncentrációjú készítménnyel, permetezőpisztoly segítségével bepermetezünk. (A vizsgálandó vegyületeket az 1. példa szerint nedvesíthető por kéjszítménnyé alakítjuk és vízzel az előre meghatározott ;köncentrációra hígítjuk.) A növényeket ezután levegőn megszárítjuk. Az előzetesen 7 napig burgonya darabokon tenyésztett Phytophthora infestansból zoospóra szuszpenziót készítünk. A megszáradt 15 A sérülési indexet minden levélre megállapítottuk, kivéve a legújabban kifejlődött 2 levelet, és külön sérülési index átlagokat számítottunk az egyes vizsgálati csoportokra. A fenti vizsgálat során összehasonlításul az előzőekben ismertetett „A” kontroll vegyületet és a következő „D” kontroll vegyületet használtuk: ,,D" kontroll vegyület: Cink-etüén-bisz(ditiokarbamát), a kereskedelmi 25 forgalomban kapható, a paradicsom késői penész (Phytophthora infestans) és a burgonyavész (Phytophthora infestans) ellen ható vegyület. Eredményeiket a IV. táblázatban ismertetjük. 30 IV. táblázat 35 A vizsgált vegyület száma A hatóanyag koncentrációja (ppm) Sérülési index Fitbtoxikus hatás ■ 200 0 nincs 40 2. 200 0 nincs 3. 200 0 nincs 4. 200 0 nincs 5. „A” 200 0 nincs 45 Kontroll ..D” 200 3,9 nincs Kontroll 200 2,0 nincs Kezeletlen — 4,0 — 50 Amint az a IV. táblázatból látható a szakirodalomból ismert kontroll vegyület a 2-klór-4-meti!-6-tiociano-pirimidin lényegében nem mutata hatást. Az is nyilvánvaló a táblázatban megadott eredményekből, hogy a találmány szerint előállított vegyületek hatásosabbak, mint a kereskedelmi forgalomban a késői penész leküzdésére kapható cink-etilén-biszditiokarbamát. 65 7
