194598. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószerkezet diesel üzemű motorok üzemanyagot befecskendező adagolójához

1 194 598 2 A találmány tárgya szabályozószerkezet Diesel üzemű motorok üzemanyagot befecskendező ada­golójához. Diesel motorok egyenletes üresjáratához, a leg­nagyobb fordulatszám behatárolásához, a pillanatnyi terhelés és a motorteljesítmény összehangolásához, valamint az indítási többlet automatikus beállítására szabályozókra van szükség. A szabályozás szükséges­ségét egyrészt a motor, másrészt a befecskendező szivattyú jellemzői indokolják. Szabályozószerkezet, illetve szabályozás nélkül a befecskendezőszivattyú ugyanis a motor fordulatszámtól függetlenül a gáz­pedállal beállított fogasléchelyzethez tartozó töltés­mennyiséget szállítaná, ami vagy a motor veszélyes túlpörgéséhez, vagy a növekvő terhelés miatt csök­kenő fordulatszámból adódó többiétadagolás miatt gazdaságtalan, füstölő motor üzemhez vezetne. A szabályzók működési elvük szerint centrifugál szabályzókra, pneumatikus, vagy depressziós szabály­zókra, továbbá hidraulikus szabályzókra csoportosít­hatók. Valamennyi ismert szabályozó két különálló, neve­zetesen üresjárati és végszabáiyozási zónával rendel­kezik. Ezen zónák között a motorba jutó üzemanyag­­mennyiséget az ismert szabályozószerkezetek nem befolyásolják. Valamennyi ismert szabályozónál közös, hogy in­dításnál biztosítják az indítótöltést, a töltésmennyiség szabályozásával pedig állandó értéken tartják az üres­­járatú fordul;;!számot. Ugyanakkor a maximális for­dulatszám elérések*.! Iccsökkentik a töltés mennyisé­gét, és ezzel meggátolják a motor túlpörgését, vége­zetül motorféknél teljesen megszüntetik az üzem­anyag-adagolást. Az ismert ssabályozószerkezetek általában úgy vannak az adagolófogaslcchez csatlakoztatva, hogy lehetőség legyen a töltés külső változtatására anélkül, hogy a szabályozás kívülről megakadályozható volna. Ennek érdekében a szabályozó házában elforduló ten­gelyt ágyaznak. Az elforduló tengely rudazattal a külső töltést változtató elemhez, általában gázpedál­hoz rudazattal van elfordíthatván csatlakoztatva. Ezen a külső beavatkozással elforduló tengelyen kül­pontosán kiképzett excenter-tengclyen szabályozókar van ágyazva, amely egyrészt a fogasléchez,, másrészt pedig a szabályozószerkezet kimenetéhez csatlakozik. Ilyen szerkezeti megoldás mellett a szabályozókar kettős elfordulási lehetősége következtében a szabá­lyozószerkezet feladatát a gázpedál állásától függet­lenül tudja végezni. A legegyszerűbb szabáiyozószerkezetek a centri­fugál szabályozók. Ezeknél a' motor fordulatszánjá­­nak függvényében forgatott röpsűlyok kitérését emcíőkarok adják át a lineárisan elmozdítható ada­goló fogaslécnek. ÁJ ló motor esetében a fogaslécet rugó nyomja a teljes töltés állapotába. Indítás után a motor fordulatszáina addig gyorsul, amíg a röp­­súlyok a rugóerőt legyőzve megkezdik a töltésszabá­lyozást. Ebből adódóan a töltésmennyiség addig csök­ken, míg a gázpedállal beállított motorfordulatszám és a töltésmennyiség között az egyensúlyi állapot létre nem jött. Bár a röpsúlyos fordulatszám-szabá­­lyozók igen elterjedtek, mégis a számos kopóalkatrész következtében fokozott karbantartást és gondozást igényelnek. Ennek elmaradása esetén számolni kell a motor káros tűlpörgésére és az abból adódó jelentős anyagi kárral. Hátránya az is, hogy szabályozási kész­ségük függ a fogaslécet teljes töltésre állító rugó ka­rakterisztikájától, ezért ebben a szabályozási tarto­mányban segédrugókra is szükség van. A Diesel motorok szabályozása a motor szívó­csövében keletkező depresszióval pneumatikus szabá­lyozók útján is megvalósítható. A pneumatikus sza­bályozásra az ad lehetőséget, hogy a motor szívó­csövében növekvő áramlási sebességek felé, — vagyis növekvő moíorfordulatszámok irányába — fokozato­san csökken a beáramló levegő nyomása, vagyis dep­resszió alakul ki. A pneumatikus szabályozók felépítése rendkívül egyszerű. A töltést állító adagolófogasléc ebben az esetben általában az adagolószivattyúra rögzített, zárt edény liomlokfelüietét lezáró membránhoz van csat­lakoztatva. A zárt edény kapcsolatban áll a motor szívócsövével, így a membrán felületén a szívócsőben kialakuló depressziótól függően nyomáskülönbség lép fel. A nyomáskülönbség növekvő fordulatszámok felé egyre nagyobb lesz. Álló motornál egy, a zárt edény­be elhelyezett rugó a membránt kifelé kényszeríti, miáltal az adagoló fogasléc ilyenkor mindig a teljes töltés irányába mozdul el. A motor üzemeltetésekor a fogasléc helyzetét a membránra ható erő és a rugó­­erő egyensúlya határozza meg. Ennek megfelelően a végszabályozást meghatározó rugó előfeszítését úgy kell beállítani, bogy a maximális motorfordulatszám elérésekor a nyomáskülönbségből adódó erő egyen­súlyba kerüljön a rugó előfeszítésével. így a legna­gyobb fordulatszám elérése után a további fordulat­szám hatására keletkező nyomáscsökkenés a memb­ránt és a hozzá csatlakoztatott adagolófogaslécet a támasztó rugó nyomóereje fokozatosan visszahúzza a nulltöltés irányába, azaz megtörténik a végszabá­lyozás. Pneumatikus szabályozóval felszerelt befecsken­dezőszivattyúnál a gázpedál rudazatát nem lehet ösz­­szekapcsolni a fogasléccel, mert ilyen szerkezeti ki­alakításnál a gázpedál útján kívülről meg lehetne aka­dályozni a szabályozást. Ezért ilyen szabályozás ese­tében a gázpedál a szívócső beáramlási keresztmetsze­tében elhelyezett fojtószeleppel áll kapcsolatban. A fojtószelep nyitásával, zárásával a fordulatszámtól függetlenül változtatni lehet a szívócsőben kialakuló depressziót, azaz a membránra ható erő tetszőleges váitoztatásával bármilyen töltés létrehozható. A pneumatikus, vagyis depressziós szabályozó igen nagy előnye az egyszerű szerkezeti kialakítás és az olcsóság. Hiányossága azonban, hogy a membrán el­szakadásakor a motor menthetetlenül felpörög és tönkremegy. Az utóbbi időben egyre inkább elterjednek a rend­kívül megbízható hidraulikus szabályozók. Ezeknél a fordulatszám függvényében változó folyadéknyo­mással valósítják meg a szabályozást. A fordulatszám függvényében változó folyadéknyomást vagy fogas­kerék vagy forgólapátos szivattyú útján biztosítják. Szabályozó-muukaközegként ezeknél általában a mo­tor üzemanyagát, a gázolajat használják. A motor 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom