194551. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált benzoil-(tio)-karbamidszármazékot tartalmazó inszekticid készítmények, és eljárás a hatóanyagok előállítására
5 194 551 6 A készítményeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, amikoris adott esetben felületaktív anyagokat, azaz emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegyhez. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk fel, segédoldószer gyanánt szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak jönnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzol, klóretilén vagy metilénkíorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, továbbá alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok, például aceton, metiletilketon, mctilizobutilketon vagy ciklohexanon, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid, dimetilszulfoxid és víz. Cseppfolyós gáznemű hordozóanyagokon itt olyan anyagok értendők, amelyek például aeroszolhajtógázok, így halogénezett szénhidrogének, bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóanyagokként természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkuin, kréta, kvarc, attapulglt, montmoriilonit vagy diatómaföld, valamint szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumíniurnoxid és szilikátok kerülnek felhasználásra. Granulátumok szilárd hordozóiként tört és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, valamint, szerves anyagokból, így fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsutkából és dohányszárból készült granulátumok alkalmazhatók. Emulgeálószerkcnt és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így poiioxietilén-zsírsavéterekeí, polioxietilén-zsíralkohol-étereket, például alkilarilpoliglikolétert, alkilszulfonátokat, alkilszulfátokat, arilszulfonátokat és fehéijehidrolizátumokat, diszpergálószerként pedig lignint, szulfitszennylűgokat és metilcellulózt alkalmazhatunk. A találmány szerinti készítmények a tapadást elősegítő anyagokat, így karboximetilcellulózt, természetes és szintetikus, por alakú, szemcsés vagy latex-szerű polimereket, például gumi arabikum-ot, polivinilalkoholt, polivinilacetátot tartalmazhatnak, A találmány szerinti készítmények továbbá színező anyagokat, így szervetlen pigmenteket, például vasoxidot, titánoxidot, ferrociánkékct és szerves színezékeket, így alizarin-, azo-fém-ftálocianin-színezékelcet, továbbá nyomtápanyagokat, így a vas, mangán, bór, réz, kobalt, moiibdén és cink sóit tartalmazhatják. A készítmények általában 0,1—95 tömeg%, előnyösen 0,5—90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat a kereskedelmileg kiszerelt készítmények és/vagy az azokból előállított felhasználási formák alakjában alkalmazzuk. A kiszerelt készítményekből előállított felhasználási formák hatóanyagtartalma széles határok között változhat. A felhasználási formák hatóanyagkoncentrációja 0,000 000 1 és 95 tömegé, előnyösen 0,0001— 1 tömeg% közé esik. A felhasználás a mindenkori készítménynek megfelelően megválasztott módon történik. Az egészséget és a raktárózott készleteket megtámadó kártevők elleni alkalmazáskor a hatóanyagok kitűnnek azzal, hogy fán és agyagon tartós a hatásuk, meszelt felületeken jó az alkálistabilitásuk. Az (I) általános képié tű vegyületek külső és belső élősködők pusztítására is alkalmasak, ezért az állattenyésztés és állattartás területén főleg ektoparazita életmódot folytató rovarok ellen alkalmazhatók. Az ilyen célú alkalmazás önmagában ismert módon történik, tehát orálisan, dermálisan, például fürösztéssel, bepermetezéssel, ráöntözéssel és púderezéssel. Az (I) általános képletű vegyületek tehát az állattartásban (szarvasmarhák, juhok, sertések; szárnyasok, így tyúkok, libák stb.) is előnyösen alkalmazhatók. A vegyületeket, előnyösen alkalmas kikészítésben, a takarmánnyal vagy az ivóvízzel orálisan beadjuk az állatoknak. Tekintettel arra, hogy a hatóanyagok az ürülékkel kiürülnek, ilyen módon megakadályozhatjuk a rovaroknak az ürülékben lezajló szaporodását. Az alkalmas dózis és a megfelelő kiszerelés a haszonállatok fajtájától, fejlődési stádiumától, a fertőzöttség erősségétől is függ, és a szokásos módon könnyen felmérhető. Szarvasmarhák esetén a dózis például 0,01—1 mg/kg testsúly. A vegyületek biológiai Íratását az alábbi példákkal bizonyítjuk. A ) példa Kísérlet iormalevélbogárral Oldószer: 15 tömegrész dimetil-formainid Eíjmlgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikoléter 1 tömegrész Itatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott menynyiségű emulgeátorral, és a koncentrátumot vízzel 0,01 t%-ra hígítjuk. Káposztaleveleket (Brassica oleracea) a fenti hatóanyagkészítménybe mártunk, majd a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae) lárváival telepítjük be a még nedves leveleket. 10 nap elteltével meghatározzuk a százalékos pusztulást. 100% azt jelenti, hogy az öszszes lárva elpusztult, míg 0 % azt jelenti, hogy egy lárva sem pusztult el. Ebben a tesztben az 1—6. és a 14. példa szerinti vegyületek 100%-os pusztulást eredményeztek. B) példa Kísérlet káposztabagolylepkével Oldószej: 15 tömegrész dimetil-formamid Emulgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikoléter 1 tömegrész hatóanyagot feloldunk a fenti menynyiségű oldószerben, hozzáadjuk a megadott mennyiségű ermilgeátort, és a koncentrátumot vízzel 0,001%ra hígítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
