194548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fenilecetsav-származékok előállítására
5 194 548 6 propanoiban vagy vizes dioxánban, —10 °C és 120 °C közötti hó'mérséklctcn, például a szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten. e) (X) általános képletű vegyületet redukálunk; a képletben Rí, R2. R4 és W jelentése a fenti, és Y (b) általános képletű csoportot jelent, amely képletben R3 jelentése a fenti. A redukciót előnyösen hidrogénnel, hidrogénező katalizátor, így palládíum/szén vagy Raney-nikkel jelenlétében végezzük el, a megfelelő oldószerben, így metanolban, etanolban, izopropanolban, etil-acetátban, dioxánban, tetrahidrofuránban, dimetil-formamidban, benzolban vagy benzol/etanol elegyben, 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen azonban 20 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, és 1—5 bar hidrogénnyomáson. Megfelelő, királis hidrogénező katalizátor, így fémügandkomplcx, példán! /J^f-díklór-bisz(l,5- ciklooktadién-ródium)-ból és (+)- vagy (—) 0,0-izopropilidén - 2,3 - dihidroxi -1,4 - bisz(difenil - foszfino)butánból (= DIOP) képzett komplex alkalmazása esetén enantioszelektív hidrogéneződés következik be. Ezenkívül a katalitikus hidrogénezésnél más egyéb csoportok, például a benzil-oxicsoport hidroxicsoporttá vagy a forinilcsoport hidroxi-metilcsoporttá redukálódhatnak, vagy hidrogénatomokkal helyettesítődhetnek, például halogénatom hidrogénatommal helyettesítődik. Ha a találmány szerinti módon olyan (I) általános képletű vegyületet nyerünk, amelynek képletében R2 halogénatomot és/vagy R3 halogén-fenilcsoportot és/ vagy W olyan hidroxi-metilcsoportot jelent, amelyet halogén-metilcsoporttá alakítottunk, úgy ezt a vegyületet kívánt esetben dehalogénezéssel a megfelelő olyan (I) általános képletű vegyületté alakítjuk át, amelynek képletében R2 hidrogénatomot és/vagy R3 fenilcsoportot és/vagy W metilcsoportot jelent, és/ vagy olyan (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében W karboxiesoportot jelent, kívánt esetben észterezéssel a megfelelő olyan (I) általános képletű vegyületté alakítjuk át, amelynek képletében W alkoxi-karbonil- vagy fenil-alkoxi-karbonilcsoportot jelent, és/vagy olyan (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében W karboxi-, alkoxi-karbonil- vagy fenilalkoxi-karbonilcsoportot jelent, kívánt esetben redukcióval a megfelelő olyan (I) általános képletű vegyületté alakítjuk át, amelynek képletében W formilvagy hidroxi-metilcsoportot jelent, és/vagy olyan (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében W hidroxi-metilcsoportot jelent, kívánt esetben oxidációval a megfelelő olyan (I) általános képletű vegyületté alakítjuk át, amelynek képletében W formilcsoportot jelent, és/vagy olyan (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében W karboxiesoportot jelent, kívánt esetben szulfonsav-hidraziddá való alakítással, majd az ezt követő diszproporcionálódással a megfelelő olyan (I) általános képletű vegyületté alakítjuk át, amelynek képletében W formilcsoportot jelent, és/vagy olyan (í) általános képletű vegyületet, amelynek képletében R4 hidrogénatomtól eltérő, az előzőkben megadott, az R4 csoport lehasítdsávii olyan (I) általános képletű vegyületté alakítjuk, amelynek képletében R4 hidrogénatom, és/vagy olyan (I) általános képletű racém vegyületet, amelynek képletében R3 jelentése a fenti, a hidrogénatom kivételével, kívánt esetben diasztereomer adduktumain, komplexein vagy sóin át enantiomerekké szétválasztunk. Az utólagos dehalogénezést célszerűen katalitikus hidrogénezéssel, például palládium/szén katalizátorral végezzük el, a megfelelő oldószerben, például metanolban, etanolban, tetrahidrofuránban, dioxánban, dimetil-formamidban vagy etil-acetátban, adott esetben bázis, így trietil-amin jelenlétében, 20 °C és 100 °C közötti, előnyösen azonban 20 °C-tól 50 °C-ig terjedő hőmérsékleten. Az utólagos észterezést célszerűen a megfelelő oldószerben, például a megfelelő alkoholban, piridinben, tokióiban, diklór-metánban, tetrahidrofuránban vagy dioxánban végezzük el, a savat aktiváló- és/vagy vízelvonószer, így tionil-klorid, kiór-hangyasav-etilészter, karbonil-dümídazol vagy N^'-díciklohexilkarbodiimid vagy ezek izokarbamidéterei jelenlétében, és adott esetben reakciógyorsító, így réz-klorid jelenlétében, vagy átészterezéssel, például a megfelelő szénsav-diészterrel való átészterezéssel, 0 °C és 100 C közötti, előnyösen azonban 20 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten. Az utólagos redukciót előnyösen fém-hidriddel, például komplex fém-hidriddel, így lítium-alumíniumhidriddel, lítium-bór-hidriddel vagy lítium-bór-hidrid/ bórsav-trimetilészter eleggyel végezzük el, a megfelelő oldószerben, így dietil-éterben, te trahi drofuránbain, dioxánban vagy 1,2-dimetoxi-etánban, 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen azonban 20 °C és 60 °C közötti hőmérsékleten. Az R4 csoport lehasítását hidrolízissel vagy hidrogenolízissel végezzük, adott esetben megfelelő oldószerben, —78 °C és 250 °C közötti hőmérsékleten. Az éterhasítás — R4 alkil- vagy allilcsoport — például sav, így hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, kénsav, bór-tribromid, alumínium-triklorid .vagy piridinhidroklorid jelenlétében történik, célszerűen megfelelő oldószerben, így diklór-metánban, jégecetben vagy vízben vagy ezek elegyében, —78 °C és 250 C közötti hőmérsékleten. Az éterhasítás protonsav jelenlétében célszerűen 0°C és 150 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 50 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten megy végbe, vagy Lewis-sav jelenlétében előnyösen oldószerben, így diklór-metánban, —78 C és 20 °C közötti hőmérsékleten. Az észterhasítás — R4 acetil- vagy propionilcsoport - például bázis, így vizes ammóniaoldat, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, nátrium- vagy kálium-hidroxid jelenlétében történik, oldószerben, így vízben, vizes metanolban, vizes etanolban, vizes tetrahidrofuránban vagy vizes dioxánban, 50 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen az alkalmazott oldószer forráspontján. A benzilcsoport hidrogenolízissel való lehasítása például hidrogénnel, hidrogénező katalizátor, így palládium/szén jelenlétében történik, megfelelő oldószcr-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
