194546. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként tiazolil-karbamid-származékot tartalmazó gyomirtószer és eljárás tiazolil-karbamid-származékok előállítására

1 194 546 A találmány tárgya eljárás új tiazolil-karbamidszárma­­zékok előállítására, valamint az ezeket a vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyomirtószerkészítmények. Ismert, hogy azok a tiazolil-karbamid-származékok, amelyeknek a heteroatomos gyűrű 4-es helyzetében, adott esetben egy vagy több halogénatommal, egy vagy több alkil-, aikoxi-, haiogén-alkil- vagy halogén-alkoxi­­csoporttal szubsztituált arilcsoportja van, gyomirtó hatá­súak. Ezeknek a vegyületeknek néhány képviselőjeként azonban csak a 4-(4-klór-fenil)-, illetve a 4-(4-metoxi­­fenil)-tiazol-2-ilcsoportot tartalmazó karbamid-származé­­kok az ismertek. Ezek a vegyületek különböző gyom­növények, így például füvek, bokrok és nemkívánt bozó­tok megsemmisítésére vagy növekedésük gátlására hasz­nálhatók. (lásd 1 131 207 számú nagy-britanniai szaba­dalmi leírást). Azt találtuk, hogy azoknak a gyomirtószerkészítmé­­nyeknek, amelyek hatóanyagként az új tiazolil-karbamid­­származékokat tartalmazzák, egy sor széles levelű és fű­féle növénnyel szemben lényegesen erősebb gyomirtó hatása van, mint a technika jelenlegi állása szerint ismert hatóanyagoknak, és ugyanakkor egy sor haszonnövény­nyel szemben szelektív hatásúak, és ezek a haszon­­növények jól tűrik. Az új tiazolil-karbamid-származékok (1) általános kép­­letűek, a képletben R1 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsopor­­tot jelent, R2 1-4 szénatomos alkíl- vagy 1-4 szénatomos alk-oxiesoportot, R3 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsopor­­lot jelent, X hidrogén-, halogénatomot, 1—4 szénatomos aikoxi-, 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-, 1-4 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos haiogén-alkil-, 3—6 szén­­atomos cikloalkil-, 1—4 szénatomos alkil-tiocso­­portot, nitro-, benzil-oxicsoportot, vagy adott eset­ben halogétiatommal és/vagy halogén-metilcsoport­­tal szubsztituált fenoxiesoportot jelent, és n értéke 1 vagy 2 lehet, azzal a megszorítással, hogy ha R1 jelentése metilcso­­port, R3 jelentése hidrogénatom, úgy X nem jelenthet hidrogénatomot, klóratomot vagy metoxiesoportot a 4-es helyzetben vagy klóratomot a 3-as és 4-es helyzet­ben. Az (l) általános képletben R1 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, így metil-, etil-, n­­propil-, izobutilcsoport, előnyösen a metil- vagy az etil­csoport. Az (I) általános képletben R2 jelentése 1—4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szénatomos alkoxiesoport, például metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, tercbutil-, metoxi-, etoxiesoport, előnyösen a metil- és a metoxi­­csoport. Az (I) általános képletben X jelentése hidrogén-, halogénatom, 1—4 szénatomos alkoxiesoport, 1-4 szén­atomos halogén-alkoxicsoport, amely csoportban a halo­génatom főleg fluor- és/vagy klóratom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, 1—4 szénatomos halogén-alkilcsoport, amely csoportban a halogénatom főleg fluor- és/vagy klóratom, 3—6 szénatomos cikloalkilcsoport, 1—4 szén­atomos alkil-tiocsoport, nitro-, benzil-oxicsoport, vagy adott esetben halogénatommal, így klóratommal és/vagy halogén-metilcsoporttal, így trifluor-metilcsoporttal szubsztituált fenoxiesoport, például fluor-, klór-, bróm­­vagy jódatom, előnyösen fluor-, klór- vagy brómatom, metoxi-, etoxi-, difluor-metoxi-, 3,3,3,2,1,1-hexafluor-n­­propoxi-, 2,l,!-trifluor-2-klór-etoxi-, metil-, etil-, terc­butil-, trifluor-metil-, ciklohexil-, metil-tio-, etil-tio-, nitro-, benzil-oxi-, 2-klór-4-trifluor-meti!-fenoxi-, fenoxi-, 4-klór-fenoxicsoport. Előnyösek azok az (I) általános képletű tiazolil-karb amid-származékok, amelyek képletében R1 1—4 szén­atomos alkilcsoportot, főleg metilcsoportot jelent, és R2 1-4 szénatomos alkilcsoportot, főleg metilcsopor­tot, vagy 1—4 szénatomos aikoxicsoportot, főleg met­oxiesoportot jelent. Továbbá előnyösek azok az (I) álta­lános képletű tiazolil-karbamid-származékok, amelyek képletében X 1—6 szénntomos halogén-alkoxicsoportot, főleg fluor- és/vagy klóratommal szubsztituált aikoxi­csoportot, vagy halogénatomot, főleg fluor-, klór- vagy brómatomot jelent. Az (1) általános képletű tiazolil-karbamid-származéko­­kat úgy kapjuk meg, hogy (II) általános képletű — a kép­letben R3, X jelentése és n értéke a fenti — szubsztituált amint a) foszgénnel, oxalil-kloriddal vagy difoszgénnel, majd (III) általános képletű — a képletben R1 és R2 jelentése a fenti — aminnal, vagy b) (IV) általános képletű karbamidsav-halogeniddel reagáltatunk, a képletben R1 és R2 jelentése a fenti és Hal halogénatomot jelent. Olyan (I) általános képletű tiazölil-karbamid-szárma zékokat, amelyek képletében R2 1—4 szénatomos alkil­­csoportot jelent, és az R3, X jelentése és az n értéke a fenti, a (II) általános képletű szubsztituált aminnak (V) általános képletű izocianáttal - a képletben R2 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent — való reakciójával is nyerhetünk. A fenti reakciókat előnyösen a megfelelő oldó- vagy hígítószerek jelenlétében hajtjuk végre. Erre a célra gya­korlatilag minden közömbös szerves oldószer alkalmas. Ide tartoznak főleg az aromás és alifás szénhidrogé­nek, így a Ugróin, benzin, toluol, pentán, hexán, ciklo­­hexán, petroléter, a halogénezett aromás és alifás szén­­hidrogének, így a diklór-metán, kloroform, széntetra­­klorid, 1,1- és 1,2-diklór-etán, 1,1,1- és 1,1,2-triklór­­e'án, klór-benzol, o-, m-, p-diklór-benzol, o-, m-, p-klór­­toluol, a nitrált aromás és alifás szénhidrogének, így a nítro-benzol, nitro-etán, o-, m-, p-nitro-toluol, a nitrilek, így az acetonitril, butironitril, izobutironitril, az éterek, így a dietil-éter, di-n-propil-éter, tetraliidro-furán, di­­oxán, az észterek, így az acetecetészter, etil-acetát, izo­­butil-acetát, továbbá a ketonok, így az aceton, metil-etii­­keton, metil-izopropil-keton, metil-izobutil-keton, vala­mint az aniidok, így a metil-formamid és a dimetil-form­­arnid. Ezeknek az oldószereknek az elegyeit is használ­hatjuk. A (II) általános képletű aminnak (III) általános kép­letű aminnal való reakciója úgy megy jól végbe, hogy a (II) általános képletű szubsztituált amint foszgén, dí­­foszgén vagy oxatil-klorid feleslegével először a meg­felelő izocianáttá alakítjuk át (Houben-Weyl: Methoden der org. Chemie, Bd 8., 122—123. oldal, 1952; Methodi­­cum Chimicum, Bd 6, 780. oldal, 1974) és ezt legalább ekvivalensnyi mennyiségű (III) általános képletű aminnal reagáltatjuk, adott esetben oldószer jelenlétében, -10 C-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6F 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom