194482. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként kinolinkarbonsav-származékot tartalmazó növényi baktericid szer
földet, vagy mesterségesen előállított szervetlen porokat, például magas diszperzitásfokú kovasavat, alumínium-oxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. A granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált kőzeteket, így például meszet, márványt, horzsakövet, szepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, és szerves anyagokból, így fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használtunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat így poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, például alkil-arilpoliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint tojásfehérje-hidrolizátumot; diszpergálószerként pedig lignin-szulfit-szennylúgot és metil-cellulózt használhatunk fel. A készítményekben ragasztószereket is, így karboximetil-cellulózt, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés és latex formájú polimereket, így gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vini-acetát)-ot felhasználhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferro-cián-kéket, és szerves színező anyagokat, így alizarin-, azol-fém-ftálo-cianin-színezőanyagokat, valamint biológiai nyomelemek, így a vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink sóit is. A készítmény általában 0,1-60 tömeg°/o, előnyösen 0,5-50 tömeg°/o hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények még egyéb, ismert hatóanyagokkal, így fungicid, inszekticid, akaricid, nematocid vagy herbicid hatású anyagokkal, a madarakat elriasztó vegyületekkel, növényi növekedést szabályozó anyagokkal, tápanyagokkal és a talajszerkezetet javító anyagokkal is összekeverhetők. A hatóanyagokat a kereskedelmi forgalomba kerülő készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással, száraz csávázással, nedves csávázással, áztatási csávázással vagy inkrusztálással. Növényrészek kezelése során a felhasználásra kerülő készítmény hatóanyagkoncentrációja széles határok között változhat, általában 1 és 0,0001 tömeg°/o, előnyösen 0,5 és 0,001 tömeg% közé esik. Vetőmag csávázásakor 1 kg vetőmagra általában 0,001-50 g hatóanyagot, előnyösen 0,01-10 g hatóanyagot tartalmazó készítményt alkalmazunk. Talaj kezeléshez 0,00001-0,1 tömeg°/o, előnyösen 0,0001-0,02 tömeg% mennyiségű hatóanyagot tartalmazó készítményt juttatunk a talajba. A következő példákban összehasonlító anyagként az ismert 7-klór-l-etil-6-fluor-l,4-dihidro-4-oxo-3-kinolinkarbonsavat (A képlet) használtuk. A példa Xanthomonas oryzae-teszt, rizs, protektiv Oldószer: 48,5 tömegrész dimetil-formamid. Emulgeátor: 1,5 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter. A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. 3 A protektiv hatás vizsgálatához a fiatal növényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyag-készítménnyel. A növényeket 48 óra múlva a levelek szúrással történő megsértésével a Xanthomonas oryzae vizes szuszpenziójával inokuláljuk. A növényeket 48 órán keresztül 100% relatív páratartalom mellett inkubáljuk, majd 10 napon keresztül a kiértékelésig 24-26 °C hőmérséklet és 70-80% relatív páratartalom mellett üvegházban tartjuk. Ebben a vizsgálatban a technika állásához viszonyítva lényegesen jobb hatást mutatnak az A táblázatban felsorolt vegyületek. 4 A táblázat A hatóanyag példaszáma Koncentráció (%) Fertőzés (%) (A) képletű vegyület, ismert 0,025 75 26. 0,025 20 27. 0,025 37,5 19. 0,025 25 25. 0,025 25 20. 0,025 25 B példa Xanthomonas oryzae-teszt, rizs, szisztemikus Oldószer: 48,5 tömegrész dimetil-formamid. Emulgeátor: 1,5 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter. A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségő oldószerrel és emulgeátorral, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A szisztemikus hatás vizsgálatához a vizsgálati talajhoz öntjük a hatóanyag-készítményt, ahol a fiatal növényeket neveljük. A kezelés után 3 nappal a növényeket a levelek szúrással történő megsértésével a Xanthomonas oryzae vizes szuszpenziójával inokuláljuk. Ezután a növényeket 14 napon keresztül a kiértékelésig 24-26 °C hőmérséklet és 70-80% relatív páratartalom mellett üvegházban tartjuk. Ebben a vizsgálatban a technika állásához viszonyítva lényegesen jobb hatást mutatnak a B táblázatban felsorolt vegyületek. B táblázat A hatóanyag példaszáma Felhasználási mennyiség mg hatóanyag/100 Fertőzés (%) cm2 (A) képletű vegyület, 10 25 ismert 20. 10 12 16. 10 12 C példa agarlemez-teszt Alkalmazott táptalaj: 15 tömegrész agar-agar 10 tömegrész szacharóz 8 tömegrész kazeinhidrolizátum 4 tömegrész élesztőextraktum 2 tömegrész dikálium-hidrogén-foszfát 0,3 tömegrész magnézium-foszfát Oldószer: 10 tömegrész dimetil-formamid. Az oldószer és a táptalaj tömegaránya: 0,2:99,8. 194 482 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
