194477. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált propargiloxi-acetonitril-származékokat tartalmazó herbicid és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

1 194 477 2 A találmány tárgya hatóanyagként helyettesített, (I) általlános képletű propargiloxi-acetonitril-szár­­mazékokat, mely képletben R jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos halogén­­alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, metilén-dioxi-, nitro- vagy cianocsoport, n értéke 1 vagy 2, és amennyiben n 2, az R szubsztituensek jelentése azonos, R1 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil­csoport, 1—4 szénatomos halogénalkilcsoport vagy halogénatom, azzal a feltétellel, hogy R1 és R2 egyidejűleg nem jelenthet hidrogénato­mot, tartalmazó herbicid és fungicid készítmény, valamint eljárás a hatóanyag előállítására. A találmány sze­rinti készítményeket rizsföldeken vagy mezőgazda­sági-kertészeti gyomirtó, illetve gombaölő szerként alkalmazhatjuk. Korábban a mezőgazdaságban és kertészetben alkalmazható többfajta amidszármazékot találtak, és ezek közül számos vegyület, melynek jellegzetes biológiai hatása van, gyakorlati alkalmazást nyert. Például a szubsztituált benzamidszármazékok közül az etil-N-benzoii-N-(3,4-diklór-fenil)-2-amino-pro­­pionát (benzoil-propetil) ismert herbicid, míg a 2-metil-N~(3-izopropoxi-fenil)-benzamid-(mepro­­nil)-t fungicidként alkalmazzák. A 2 095 237 és a 2 094 786 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás amidhelyettesített acetonitril-származékokat ható­anyagként tartalmazó herbicid és fungicid készít­ményeket ír le. A 2 094 786 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás alliloxi-acetonitril-származékokat ír le, de nem tartalmaz a helyettesített propargiloxi­­-acetonitril-származékokra való utalást. Ezenkívül a 2 094 786 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás allíloxi-acetonitril-származékok fungicidekként és herbicidekként való alkalmazását írja le. Ebben a szabadalmi leírásban a herbicid vegyületek kikelés előtti és kikelés utáni hatását szemléltetik és a fito­­toxicitásukat cukorrépán, keresztes virágú növénye­ken, gyapoton, szójababon, kukoricán, búzán és rizsen vizsgálják. A cukorrépa, a keresztes virágúnk, salátafélék és a borsó szelektíven kezelhetők a fenti vegyületekkel és világosan leszögezik, hogy ezek a származékok a fészkes virágzatúak és a Legminosae család tagjaiba tartozó haszonnövények esetén meg­felelőképpen alkalmazhatók. Azonban a rizs nem kezelhető szelektíven ezekkel a származékokkal, ezért a rizs esetén ezek a vegyületek nem alkalmaz­hatók. Sokféle herbicidet, például amid, tiol-karbamát és difenil-éter típusú vegyületeket fejlesztettek ki rizsföldi felhasználásra, azonban a hatékonyságuk nem bizonyult megfelelőnek. A butaklór egy amidszármazék, a rizs palántázá­sának idején alkalmazható, de a rizsre való fito­­toxicitása a hőmérsékleti és egyéb viszonyoktól függ, és mindig problémát jelent. A molinát egy tiol-karbamát vegyület, a halakra mérgező, ezért a használata korlátozott. A bentio­­karb a rizsre akkor fitotoxikus, ha a talajban reduk­ciós folyamatok mennek végbe. A difenil-éter típusú vegyületeket palántázás idején alkalmazzák, akár a butaklórt, de mivel a kezelés ideje igen rövid, a hatásuk igencsak korlá­tozott. Néhány szempontból való kiváló viselkedésük miatt ezek a herbicidek széles körben elterjedtek. De hátrányaik és problémáik aktuálisakká váltak és igen jelentős igény merült fel egy olyan, rizs­földeken alkalmazható herbicid iránt, amely köny­­nyebben használható és kiváló hatással rendelkezik. A 2 094 786 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett vegyületekről azt írták, hogy szőlő lisztharmat és paradicsom kései levélfoltos­­ságe ellen alkalmazhatók. Captafol, TPN, captan és dítiokarbamát típusú vegyületeket általában széles körben alkalmaznak levél foltosság és lisztharmat esetén különböző kultúrnövényekben, és ezek a termény növekedéséhez is hozzájárulnak. Azonban ezek a vegyületek főként preventív hatással rendel­keznek a növénybetegségek esetén, és nem mind­egyik alkalmazható a betegség gyógyítására. Tehát a hátrányuk az, hogy nem várható teljes hatás olyan növények esetén, amelyek már ezekkel a betegsé­gekkel fertőzöttek. Amikor a növénybetegségek ellen alkalmas vegyszerek felhasználását tekintjük, a vegyszerek felhasználásának ideje többnyire arra az időszakra esik, amikor a növénybetegség már megjelent és éppen ezért a vegyületek nem tudják a növénybetegségeket tökéletesen gyógyítani. Hogy kiküszöböljék az efajta hátrányokat, széles körű kutatást indítottak új növényvédő szerek ki­­fejlesztésére és az N-fenilalanin-észter-származéko­­kat, például a metalaxilt, N-(2,6-dimeti!-fenil)-N­­-(2’-metoxi-acetil)-alanin-metil-észtert fejlesztették ki, amelynek kiváló gyógyító hatása is van és amely fokozatosan gyakorlati alkalmazást nyert az egész világon. Azonban ezeknél az N-fenil-alanin-éter­­származékoknál az a probléma jelentkezett, hogy egyes gombabetegségek rezisztensekké váltak velük szemben. A találmány kidolgozása során egyik célunk az volt, hogy a korábban ismert vegyületek hátrányait kiküszöböljük, és olyan vegyületeket találjunk, ame­lyek rizsföldeken igen jó hatású herbicidekként, a mezőgazdaságban és kertészetben pedig fungicidek­ként alkalmazhatók. A találmány egyik tárgyát az ezen vegyületek előállítására szolgáló eljárás, a má­sik tárgyát pedig a fenti vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyomirtó, ill. a kártékony mikroorganiz­musok ellen alkalmazható készítmények képezik. A találmány szerinti készítmények herbicidként széles körben alkalmazhatók, alkalmazhatósági ide­jük hosszú, rizsre alacsony fitotoxicitással rendelkez­nek és a halakra csak enyhén mérgezőek. Amennyi­ben fungicidekként alkalmazzuk őket, preventív és gyógyító hatással egyaránt rendelkeznek, különböző haszonnövények esetén a növény tenyészidőszak végén jelentkező korai elszáradása és lisztharmat­­betegsége során, és a különböző növényeknek a talajviszonyok okozta megbetegedésére, például a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom