194477. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált propargiloxi-acetonitril-származékokat tartalmazó herbicid és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
1 194 477 2 A találmány tárgya hatóanyagként helyettesített, (I) általlános képletű propargiloxi-acetonitril-származékokat, mely képletben R jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos halogénalkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, metilén-dioxi-, nitro- vagy cianocsoport, n értéke 1 vagy 2, és amennyiben n 2, az R szubsztituensek jelentése azonos, R1 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, 1—4 szénatomos halogénalkilcsoport vagy halogénatom, azzal a feltétellel, hogy R1 és R2 egyidejűleg nem jelenthet hidrogénatomot, tartalmazó herbicid és fungicid készítmény, valamint eljárás a hatóanyag előállítására. A találmány szerinti készítményeket rizsföldeken vagy mezőgazdasági-kertészeti gyomirtó, illetve gombaölő szerként alkalmazhatjuk. Korábban a mezőgazdaságban és kertészetben alkalmazható többfajta amidszármazékot találtak, és ezek közül számos vegyület, melynek jellegzetes biológiai hatása van, gyakorlati alkalmazást nyert. Például a szubsztituált benzamidszármazékok közül az etil-N-benzoii-N-(3,4-diklór-fenil)-2-amino-propionát (benzoil-propetil) ismert herbicid, míg a 2-metil-N~(3-izopropoxi-fenil)-benzamid-(mepronil)-t fungicidként alkalmazzák. A 2 095 237 és a 2 094 786 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás amidhelyettesített acetonitril-származékokat hatóanyagként tartalmazó herbicid és fungicid készítményeket ír le. A 2 094 786 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás alliloxi-acetonitril-származékokat ír le, de nem tartalmaz a helyettesített propargiloxi-acetonitril-származékokra való utalást. Ezenkívül a 2 094 786 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás allíloxi-acetonitril-származékok fungicidekként és herbicidekként való alkalmazását írja le. Ebben a szabadalmi leírásban a herbicid vegyületek kikelés előtti és kikelés utáni hatását szemléltetik és a fitotoxicitásukat cukorrépán, keresztes virágú növényeken, gyapoton, szójababon, kukoricán, búzán és rizsen vizsgálják. A cukorrépa, a keresztes virágúnk, salátafélék és a borsó szelektíven kezelhetők a fenti vegyületekkel és világosan leszögezik, hogy ezek a származékok a fészkes virágzatúak és a Legminosae család tagjaiba tartozó haszonnövények esetén megfelelőképpen alkalmazhatók. Azonban a rizs nem kezelhető szelektíven ezekkel a származékokkal, ezért a rizs esetén ezek a vegyületek nem alkalmazhatók. Sokféle herbicidet, például amid, tiol-karbamát és difenil-éter típusú vegyületeket fejlesztettek ki rizsföldi felhasználásra, azonban a hatékonyságuk nem bizonyult megfelelőnek. A butaklór egy amidszármazék, a rizs palántázásának idején alkalmazható, de a rizsre való fitotoxicitása a hőmérsékleti és egyéb viszonyoktól függ, és mindig problémát jelent. A molinát egy tiol-karbamát vegyület, a halakra mérgező, ezért a használata korlátozott. A bentiokarb a rizsre akkor fitotoxikus, ha a talajban redukciós folyamatok mennek végbe. A difenil-éter típusú vegyületeket palántázás idején alkalmazzák, akár a butaklórt, de mivel a kezelés ideje igen rövid, a hatásuk igencsak korlátozott. Néhány szempontból való kiváló viselkedésük miatt ezek a herbicidek széles körben elterjedtek. De hátrányaik és problémáik aktuálisakká váltak és igen jelentős igény merült fel egy olyan, rizsföldeken alkalmazható herbicid iránt, amely könynyebben használható és kiváló hatással rendelkezik. A 2 094 786 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett vegyületekről azt írták, hogy szőlő lisztharmat és paradicsom kései levélfoltosságe ellen alkalmazhatók. Captafol, TPN, captan és dítiokarbamát típusú vegyületeket általában széles körben alkalmaznak levél foltosság és lisztharmat esetén különböző kultúrnövényekben, és ezek a termény növekedéséhez is hozzájárulnak. Azonban ezek a vegyületek főként preventív hatással rendelkeznek a növénybetegségek esetén, és nem mindegyik alkalmazható a betegség gyógyítására. Tehát a hátrányuk az, hogy nem várható teljes hatás olyan növények esetén, amelyek már ezekkel a betegségekkel fertőzöttek. Amikor a növénybetegségek ellen alkalmas vegyszerek felhasználását tekintjük, a vegyszerek felhasználásának ideje többnyire arra az időszakra esik, amikor a növénybetegség már megjelent és éppen ezért a vegyületek nem tudják a növénybetegségeket tökéletesen gyógyítani. Hogy kiküszöböljék az efajta hátrányokat, széles körű kutatást indítottak új növényvédő szerek kifejlesztésére és az N-fenilalanin-észter-származékokat, például a metalaxilt, N-(2,6-dimeti!-fenil)-N-(2’-metoxi-acetil)-alanin-metil-észtert fejlesztették ki, amelynek kiváló gyógyító hatása is van és amely fokozatosan gyakorlati alkalmazást nyert az egész világon. Azonban ezeknél az N-fenil-alanin-éterszármazékoknál az a probléma jelentkezett, hogy egyes gombabetegségek rezisztensekké váltak velük szemben. A találmány kidolgozása során egyik célunk az volt, hogy a korábban ismert vegyületek hátrányait kiküszöböljük, és olyan vegyületeket találjunk, amelyek rizsföldeken igen jó hatású herbicidekként, a mezőgazdaságban és kertészetben pedig fungicidekként alkalmazhatók. A találmány egyik tárgyát az ezen vegyületek előállítására szolgáló eljárás, a másik tárgyát pedig a fenti vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyomirtó, ill. a kártékony mikroorganizmusok ellen alkalmazható készítmények képezik. A találmány szerinti készítmények herbicidként széles körben alkalmazhatók, alkalmazhatósági idejük hosszú, rizsre alacsony fitotoxicitással rendelkeznek és a halakra csak enyhén mérgezőek. Amennyiben fungicidekként alkalmazzuk őket, preventív és gyógyító hatással egyaránt rendelkeznek, különböző haszonnövények esetén a növény tenyészidőszak végén jelentkező korai elszáradása és lisztharmatbetegsége során, és a különböző növényeknek a talajviszonyok okozta megbetegedésére, például a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
