194441. lajstromszámú szabadalom • Javított elektródával ellátott nagynyomású gázkisülő lámpa

1 A találmány tárgya nagynyomású gázkisülő lámpa, amelynek vákuumlömören lezárt, átlátszó bórája van, é» a burának ionizálható gáztöltése, és abba benyúló elektródái vannak, az elektródák a búra falán kinyúló áramot vezető vezetékekhez csatlakoznak, az elektró­dák mindegyike egy főleg wolframból levő rúdból áll, amelynek a búra belseje felé nyúló csúcsának közelé­ben főleg wolframból levő huzalból tekercs van, amely tekercsnek első menetrétege a rúdon van, és ezen menetréteg felett második menetréteg van, az első menelréteg egyik menetének nagyobb menet­emelkedése van, amely legalább az első menetréteg huzala átmérőjének és a második menetréteg huzala átmérőjének összege, a tekercs a rúdon rögzítve van, és a tekercs végeinek végfelületei vannak. Ilyen lámpa ismeretes a 3.170.081 számú US sza­badalmi leírásból. Egy elektróda rúdja körüli tekercselésnek csupán az a feladata, hogy az elektróda mentén megfelelő hőeloszlást hozzon létre, vagy hogy tartsa az elektron­­emittáló anyagot. A tekercselésnek a rúdon való rögzítésére többnyi­re szükség van, például az egyik menetnek meleg ál­lapotban történő deformálásával az szorosan kapcso­lódik a rúd körül, vagy olymódon, hogy a tekercset a rúdhoz hegesztjük. Az említett 3.170.081 számú US szabadalmi leírás szerint az első menetréteg egy olyan alkatrész, amely a rúdra kis játékkal felcsúsztatható, és azon rögzítve van; míg a második menetréteg egy különálló alkat­rész, amelyet az első réteg fölé csúsztatnak. Annak érdekében, hogy a második menetréteget az első menetrétegen rögzítsék, az első menetrétegnek van egy kiugró huzalrésze az elektróda rúdjának csúcsá­tól távolabbi végén, és a második menetrétegnek a megfelelő végén van egy olyan huzalrésze, amely a rúd felé van hajlítva. Ez az elektróda-kialakítás az elektródáknak - és ezzel együtt a lámpáknak - a gyártását megnehezíti. A találmány elé célul tűztük ki egy a már említett típusú nagynyomású gázkisúlő lámpának a kidolgo­zását, amelynek az elektródái egyszerű kialakításúak, azok könnyen gyárthatók, és a tekercs biztosan rög­zítve van a rúdon. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt lámpával a találmány szerint úgy értük el, hogy a második me­netréteg menetei legalább kétszer körülveszik az első menetréteg nagyobb menetemelkedésű menetét, és azzal ugyanennyi érintkezési helyet alkotnak, és az elektróda rúdjához legalább az érintkezési helyekkel lényegében átellenes oldalon szorosan rögzítve van­nak. Ellentétben a már említett 3.170.081 számú US szabadalmi leírás szerinti megoldás elektródáival, ame­lyet különálló alkatrészekből szeréinek össze, a talál­mány szerinti lámpa elektródái úgy állíthatók elő, hogy a tekercset közvetlenül az elektróda rúdján, mint tekercsmagon készítjük el. Az elektródák gyár­tása során ilymódon a szerelési művelet elhagyható, ami különösen előnyös akkor, ha az elektródák, a ru­dak és a tekercsek kicsik, és ilymódon sérülékenyek. Ezen túlmenően a tekercs rögzítéséhez szükséges művelet elhagyható. Ugyanakkor az elektróda teker­cse biztosan rögzítve van. A tekercsnek az elektróda rúdján történő rögzí­tését a következőkben ismertetjük. Amikor egy huzalt egy tüskére (rúdra) feltekercse­lünk, akkor ennek a huzalnak a menetel Igyekeznek nagyobb átmérőt felvenni. Abban az esetben, hogyha 2 2 a tüske hengeres, akkor ez a nagyobb menetátmérő úgy áll elő, hogy a huzal a tüske mentén érintő irány­ban el tud csúszni. Ugyanez fennáll a második menet­rétegnél is, amely az első menetréteg fölé van helyez­ve, abban az esetben, hogyha a második menetréteg ugyanabban az értelemben van tekercselve az első menetréteg fölé. Abban az esetben is, amikor a tüske, vagyis a rúd, amelyre az első menetréteget felteker­cseltük, az első menetréteggel együtt hengeres kereszt­metszetű. Ha a második menetréteg a tüskére ellenté­tes értelemben van feltekercselve, akkor az nem töké­letesen köralakú, mivel az első menetréteg menetei minden esetben az első menetréteg menetein egy ug­rást jelentenek. Ennek a tüskének a „körhagyása” azonban nagyon kismértékű. A körtől való eltérés mértéke a huzal átmérőjének csak törtrésze, míg a „tüske” átmérője viszonylag nagy, vagyis egyenlő a rúd átmérőjének és a rátekercselt huzal átmérője két­szeresének összegével. Ennek a kismértékű körhagyás­nak a következtében a huzal ebben az esetben is el tud mozogni érintőlegesen, aminek következtében a menetek nagyobb átmérőt igyekeznek felvenni, és a rétegek nem kapcsolódnak egymáshoz. A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapszik, hogyha egy huzalt egy rúdra „nagy” menet­­emelkedéssel tekercselünk, akkor a rúd és a huzal együttesen nagyobb körhagvást hoz létre azon a ré­szen, amelyen a nagy menetemelkedésű menet van. A rúd és a huzal keresztmetszetének a bevonása el­kerülhető. Egy további menetréteg egyik menete, amely a2 említett rúd és azon levő menet bevonata­ként van feltekerve, az említett részen lényegében nem tud érintőlegesen mozogni, és így nem tud fel­lazulni. A rúdon levő tekercs a rúdhoz rögzítve van, ha a második menetrétegnek legalább egy része nem tud fellazulni annak a ténynek a következtében, hogy ez a rész olyan két rész között helyezkedik el, amelyen a második menetréteg van megfogva, mi­vel így egy érintő irányú mozgás nem lehetséges. Ezt a felismerést alkalmazták a bevezetőben em­lített lámpa esetén is, amelyet a találmány szerint az jellemez, hogy az első menetréteg és a második me­netréteg egybefüggő, és a második menetiéteg mene­tei legalább egyszer körülveszik az első menetréteg nagyobb menetemelkedésű menetét, miközben azzal ugyanennyi érintkezési helyet alkotnak, és az elekt­róda rúdjához legalább az érintkezési helyekkel lé­nyegében átellenes oldalon szorosan rögzítve van­nak. Ennél a kiviteli alaknál is a második menetréteg­nek legalább egy része két olyan rész között helyez­kedik el, amelyen a második menetréteg meg van fogva. Az első rész az, amelynél az első menetréteg menetei átmennek a második menetréteg meneteibe. A második rész pedig az, amelynél a második menet­réteg körülveszi az első menetréteg nagy menetemel­kedésű menetét. Egy előnyös kiviteli alak szerint az első menetré­tegnek egy olyan nagymenetemelkedésű menete van, hogy azt a második menetréteg két egymás melletti menete körülveszi. A „menetemelkedés” kifejezés alatt azt értjük, hogyha az első menetréteget úgy készítjük el, hogy annak menetemelkedése egyenlő a huzal átmérőjével, akkor a szomszédos menetek ol­dalukkal egymással érintkeznek. Az elektróda, és ezzel együtt a nagynyomású gáz­kisülő lámpa még egyszerűbben gyártható abban az esetben, ha az elektróda rúd tekercselése huzalának 194.441 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom