194441. lajstromszámú szabadalom • Javított elektródával ellátott nagynyomású gázkisülő lámpa
1 194 441 2 végín szakított felület van. Ilyen szakított felületet úgy kaphatunk, hogy a tekercselési művelet elvégzése után a fennmaradó huzalrészt, amelyet már nem tekercseltünk fel, a tekercsről szakítással választjuk le. Ekkor a huzal azon a részén szakad el, amely már nem érintkezik az elektródával. A szakított felületeknek jellegzetes formájuk van, amit szakember könnyen felismerhet. Azoknak durva a felületük, amely az érdesség következtében tompa. Ezen túlmenően azon nem található karcolás, mint például hornyok vagy sorja, amilyeneket szerszámok, például csípőszerszám, vágószerszám vagy köszörű hagy vissza, amelyeket a felület a leválasztási felületen hoz létre. A szakításkor a huzalra egy erőt gyakorolunk, amely a huzalban egy maradó alakváltozást hoz létre. A huzal átmérője jelentősen lecsökken a szakítási felület közelében. Az a mérték, amellyel a huzal átmérője a szakítási felület közelében kisebb, mint a huzal más részein, nagyobb, hogyha a huzalt a tekercselés előtt magasabb hőmérsékleten, például 800—850 °C tartományban kilágyítottuk. A maradó alakváltozásnak egy további következménye az, hogy a huzal követi a „tüske” felületét, amely körül azt feltekercseltük, legalább a szakítási felületig, és így a huzal nem nyúlik, vagy lényegében nem nyúlik túl a tekercselés burkolóvonalán. Miután az elektróda rúd körüli tekercset elkészítettük, a huzal kezdeti része szorítással van rögzítve. Amikor a tekercselést befejeztük, akkor a kezdeti részt a már említett módon szakítással leválasztjuk a tekercsről. Egy olyan elektródának, amelynek tekercselőhuzala szakított végfelületű az az előnye, hogy egyszerűen gyártható, nem szükségesek hozzá vágó-, csípővagy köszörülőszerszámok, amely szerszámok alkalmazásával gyakorlatilag minden esetben soija keletkezik. Ezen túlmenően, ezekkel a szerszámokkal az elektróda nem közelíthető meg szorosan, különösen abban az esetben, ha a tekercselés nem szabad, hogy megsérüljön; így ilyen esetekben a vágás, csípés, köszörülés által létrehozott tekercsvégek túlnyúlnak a tek- rcselés burkolóvonalán, ez hátrányos lehet, mivel az elekt óda ebben az esetben nem tud keresztülbújni a kisülőcső kis nyílásán, és — különösen olyan esetben, ha a tekercsvég az elektródacsúcs közelébe esik — fennáll annak a veszélye, hogy az ívkisülés a huzalvégen jön létre. A találmány szerinti lámpa lehet egy nagynyomású nátrium kisülő lámpa, amelynek kerámia búrája van, például (polikristályos) alumínium-oxid vagy (monokristályos) zafír, vagy lehet egy nagynyomású higanygőz kisülő lámpa, amely fémhalogént tartalmazhat, és amelynek lámpabúrája kerámiából vagy kvarcüvegből van. A találmány szerinti lámpa kiviteli alakjait a mellékelt rajzok segítségével az alábbiakban ismertetjük, ahol az 1. ábra egy nagynyomású nátrium kisülő lámpa részben kitört oldalnézete, vázlatosan jelölt elektródákkal, a .2. ábra egy nagynyomású higanygőz kisülő lámpa hosszmetszetét mutatja, vázlatosan feltüntetve az elektródákat, a 3. ábra egy elektródát mutat gyártás közben, oldalnézetben, a 4. ábra egy a 3. ábrán látható elektróda oldalnézete kész állapotban, az 5. és 6. ábra vázlatosan mutatja a 4. ábra V-V és VI-VI vonalak mentén vett nézetet, és végül a 7. ábra az elektróda egy további kiviteli alakjának oldalnézetét mutatja. Az 1. ábrán bemutatott nagynyomású nátrium kisülő lámpának átlátszó 1 búrája van, amely főleg alumínium-oxidból van, amely vákuumtömören le van zárva, és nátriumot, higanyt és xenont tartalmazó, ionizálható töltéssel rendelkezik. Az 1 búrában 2 elektródák vannak, amelyek árambevezető 3 vezetékekhez vannak csatlakoztatva, amely 3 vezetékek az l búra falán a külső térbe kinyúlnak. A 2 elektródák mindegyikének van egy lényegében wolframból álló 4 rúdja, amelynek az 1 búra belseje felé nyúló 5 csúcsa közelében egy főleg wolframból álló 6 tekercs van. A 6 tekercsnek első menetrétege van, amelynek egy részén nagy menetemelkedésű rész van, amely menetemelkedés az első menetréteg huzala átmérőjének és egy második menetréteg huzala átmérőjének az összege, amely második menetréteg az első menetréteget körülveszi. A 6 tekercs a 4 rúdon rögzítve van. A 2 elektródákat részletesebben a 3-6. ábrák kapcsán ismertetjük részletesebben, majd a 7. ábrán egy lehetséges változatot mutatunk be. A lámpa 1 búrája egy külső búrában van elhelyezve, amely vákuumtömören le van zárva, és egy 8 fejjel rendelkezik. A 2. ábrán látható nagynyomású higanygőz kisülő lámpának kvarcüvegből levő 11 búrája van, amely vákuumtömören le van zárva, és argont, higanyt, nátrium-, szkandium- és tallium-jodidot tartalmazó, ionizálható töltéssel rendelkezik. A 12 elektródák áramot bevezető 13a, 13.b vezetékekhez vannak csatlakoztatva, amelyek keresztülnyúlnak a 11 búrán. A 12 elektródáknak főleg wolframból levő elektróda 14 rúdja van, amelyeknek a 11 búra belseje felé nyúló végének részén lényegében wolframból levő 16 tekercse van. A 16 tekercs egy első menetrétegből áll, amelynek egy részén nagy menetemelkedésű menet van. Ez a menetemelkedés legalább az első menetréteg huzala átmérőjének és a 14 rúd körül levő második menetréteg huzala átmérőjének az összege, amely második menetréteg az első menetréteget körülveszi. A 16 tekercs a 14 rúdon rögzítve van. A 12 elektródákat részletesebben a 3—6. ábrák kapcsán ismertetjük, míg a 7. ábra egy lehetséges kiviteli vázlatot ismertet. A 3—4. ábrákon a lényegében wolframból álló 24 elektródarúdnak a búra belsejébe benyúló 25 csúcsának részén főleg wolframból levő 26 tekercs van. Az elektróda 24 rúd közvetlenül körül van véve egy első 27 menetréteggel, amelynek az elektróda 24 rúd 25 csúcsánál levő utolsó menete átmegy a második 28 menetréteg első menetébe, amely második 28 menetréteg az első 27 menetréteget körülveszi. Ennek eredményeképpen az első 27 menetréteg a második 28 menetréteggel egybefüggően van kialakítva. Az első 27 menetrétegnek van egy nagy menetemelkedésű 29 menete, amely menetemelkedés legalább kétszerese a huzal átmérőjének. A rajzon a 29 menetnek az emelkedése mintegy négyszerese a huzal átmérőjének. A második 28 menetréteg legalább egyszer körülveszi, az ábrán láthatóan kétszer a nagy menetemelkedésű 29 menetet, miközben ugyanennyi számú érintkezési helyet hoz létre, amely érintkezési helyeket a rajzon a 30 keresztekkel jelöltül.. A második 28 menetréteg szorosan kapcsolódik az elektróda 24 rúdhoz, lényegében az érintkezési helyekkel átellenes oldalon. A 26 tekercs gyártása során annak 31 kezdete rög-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
