194440. lajstromszámú szabadalom • Nemlineáris elmozdulás-nyomóerő karakterisztikájú nyomógomb szerkezet

1 194.440 2 van elhelyezve. Az állórész és a törzsrész ferromágne­­ses elemei közül legalább az egyik permanens mágnes, és így ezen lemezek között létrejövő .mágneskor ön­magában is elegendő erőt szolgáltat ahhoz, hogy a törzsrészt a felső ütköző felületen alaphelyzetben tartsa vagy oda bármely más, a fészekben elfoglalt helyzetéből visszatérítse. A törzsrészt a fejrészen kiképzett nyomórúd mű­ködteti, amely a felső ütközőfelület felől nyúlik bele a fészekbe, ahol a törzsrészen felütközve azt a felső alaphelyzetből, a mágneses erők és a felütközési pon­tok által meghatározott közbülső helyzeteken keresz­tül, az alsó ütköző felület által meghatározott alsó véghelyzetbe továbbítja a fejrész megnyomásakor. A fejrész elengedésekor a mágneses erők nemcsak a törzsrészt, hanem a rajta felütköző fejrészt is alap­helyzetbe állítják vissza. Ezen szerkezeti felépítésben a törzsrész önbeálló tulajdonsággal rendelkezik, továbbá villamosán vezető anyagból is készülhet. Ennek megfelelően például az állórész fészkének alsó ütköző felületén olyan merev felületek is alkalmazhatók, amelyek egyben a mozgó­rész elmozdulását érzékelő villamos kontaktusok vagy kapacitás fegyverzetek álló elemeit is képezik vagy hordozzák, amelyeken a villamosán vezető ön­beálló törzsrész alsó véglielyzetében felfekszik, és egyben az érzékelő mozgó fegyverzetét is képezi. A törzsrész elmozdulását érzékelő elem lehet ' ii lamos kapacitás olymódon, hogy a törzsrész egyben az érzékelő kapacitások mozgó fegyverzetét képezi. A törzsrész elmozdulását érzékelő elem lehet vil­lamos kontaktus olymódon, hogy a törzsrész egyben az érzékelőhöz tartozó mozgó kontaktust képezi. Az így kialakított nyomógombon érezhető erő a pillanatnyi helyzetnek megfelelő mágneses visszaté­rítő erők nagyságától függ. Ez a felső alaphelyzet közelében a legnagyobb, és a felfelé való elmozdítás során csökken. Ez okozza az ergonómiailag kedvező negatív karakterisztikáját, mert az egyszer lefelé már megindított nyomógomb a kezelőben azt az érzést kelti, hogy szinte „magától” átbillen a teljesen le­nyomott állapotba. Ezen egyszerű monoton csökkenő negatív karak­terisztikán kívül bonyolultabb, különböző meredek­­ségű negatív és pozitív szakaszokat is tartalmazó ka­rakterisztikák is kialakíthatók. Abban az esetben például, ha a törzsrész elmozdu­lása aszimmetrikus mechanikus kiképzés vagy aszim­metrikus mágnestér miatt szándékoltan több billenő fázison megy keresztül úgy, hogy a törzsrészre felütkö­ző fejrészt a felütközési pontok áthelyeződése miatt különböző hosszúságú erőkarokon keresztül tart egyensúlyt a mágneses erőkkel a lenyomás különböző fázisaiban, több különböző meredekségű karakterisz­tika szakaszt valósíthatunk meg. Abban az esetben, ha egy olyan „gyenge” rugót alkalmazunk, amely a fejrész és a törzsrész közé kap­csolódik, és alaphelyzetben képes a fejrészt felfelé kissé eltávolítani a törzsrésztől, de nem képes a törzs­részt kimozdítani az alaphelyzetből, és lenyomáskor nem akadályozza a fejrész felütközését a törzsrészen, akkor a nyomógomb megnyomásakor először úgy vi­selkedik, mint a hagyományos rugós szerkezetek. Amikor azonban a fejrész felütközik a törzsrészen a további lenyomáshoz szükséges erő megnövekszik ad­dig, amíg eléri a törzsrész kimozdításához szükséges erőt, A további lenyomás során a szerkezet az előző­ekben leírtak szerinti negatív karakterisztika szakasz­ba kerül. Ezzel a megoldással pozitív és negatív karak­terisztika szakaszokat kombinálhatunk egymással. Abban az esetben, ha olyan „erős” rugózó elemet alkalmazunk, amely megakadályozza a fejrész közvet­len felütközését a törzsrészen és a fejrész csak ezen rugózó elem közvetítésével mozdíthatja ki a törzs­részt alaphelyzetéből, akkor az így közbeiktatott ru­gózó elem csökkenti a fejrész alsó véghelyzetbe érke­zésekor kialakuló felütközési erőt, ami mind ergonó­miai szempontból, mind az alsó ütközőfelület igény­­bevételének csökkentése szempontjából előnyös. A fentiek szerint nyomógomb szerkezetnek attól függően, hogy egyedi nyomógombként vagy billen­tyűzetben kerül felhasználásra, további egyszerűsí­téseket lehetővé tevő változatai alakíthatók ki. Az állórész ferromágneses eleme egyedi nyomó­gombhoz tartozóan vagy több nyomógombra közös alkatrészként is kialakítható (például egy egész kla­viatúrához tartozó lágyvas lemez). A törzsrész mozgását korlátozó alsó ütköző fe­lület szintén egyedi nyomógombhoz tartozóan vagy több nyomógombra közös alkatrészként alakítható ki (például nyomtatott áramköri lemez). A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kap­csán, az 1. ábra alapján ismertetjük, amely ábra a ta­lálmány szerinti nyomógomb szerkezet különböző kiviteli alakjainak működését szemléltető szerkezeti vázlat. Az 1. ábra szerinti szerkezet a 4 állórészből, a 4 állórészben kiképzett 7 fészket alulról lezáró 5 alsó ütköző felületet képező (az állórészhez tartozó) elem­ből és mozgórészből áll. A mozgó rész egy a 4 álló­részben kiképzett 9 megvezetés által határolt pályán elmozdítható 2 fejrészből, és egy tőle elkülönített, a 4 állórészben a 2 fejrész 9 megvezetéséhez csatlako­zóan kiképzett 7 fészek falai által határolt térben szabadon elmozdítható 3 törzsrészből áll. A 4 állórész és a 3 törzsrész között mágneskor van kiképezve olymódon, hogy a 4 állórész 1 ferromágne­ses elemet is tartalmaz, és a 3 törzsrész ferromágneses anyagból készült vagy ilyen elemet is tartalmaz, amelyek közül legalább az egyik ferromágneses elem permanens mágnes, amely mágneskor szolgáltatja a mozgórész visszatérítéséhez és alaphelyzetben tar­tásához szükséges erőt. A 3 törzsrész alaphelyzet­ben a mágneses vonzóerő következtében nekiszorul a 4 állórész 6 felső ütköző felületének, és a 2 fejrészt is a felső alaphelyzetben tartja. A 2 fejrész megnyomásakor 8 nyomórúdjával a 3 törzsrészen ütközik fel, de mindaddig felső alaphely­zetében marad, amíg a nyomóerő kisebb, mint az alaphelyzethez tartozó mágneses erő. A nyomóerő további növelésével a 3 törzsrész és a vele együtt a 2 fejrész elmozdul, a ferromágneses erőhatás roha­mosan csökken, ami a kezelőben ergonómiailag ked­vező, billenéshez hasonló érzetet kelt. A nyomógomb szerkezet alsó véghelyzetében a 3 törzsrész helyzetét az 5 alsó ütköző felület határozza meg. A nyomógomb elengedésekor az alsó véghelyzet­ben is elengedően erős mágneses erő a 3 törzsrészt és a vele ütköztetett 2 fejrészt az alaphelyzet felé mozdítja el, és a ferromágneses elemek közötti távol­ság csökkentésével rohamosan növekvő erővel állítja vissza azokat alaphelyzetbe. A közbenső helyzetekben a 3 törzsrész a 2 fejrész 8 nyomórúdjával való 10 ütközési felület körül elbil­lenhet. Ha az ütközési felület úgy van kiképezve, hogy a 3 törzsrészre ható erők eredője nem hoz létre 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom