194419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés több folyékony komponensből álló folyamatos tömegáram előállítására
1 194.419 2 A találmány értelmében célszerű az a kiviteli alak, amelyben a tömegáramot mérő eszköz elektromechanikus átfolyásmérőként van kialakítva. A tömegáramot befolyásoló eszköz elektromechanikus szelepkéit lehet kialakítva. Ebben az esetben lehetőség van arra is, hogy az egyes komponensek átfolyásúiéról jelátalakító útján különbségképzővel legyenek öszszekötve, ami viszont az elektromechanikus szeleppel lehet működtető kapcsolatban. . A találmány értelmében célszerű az a kiviteli alak is, amelynek keverője kényszerkeverésű keverőtérrel van ellátva, amelynek hengeres háza és ennek belső terében közös tengelyen rögzített lapátjai vannak, a tengely pedig meghajtó motorhoz van csatlakoztatva. Ekkor a ház egyik fenekén a komponensek beömlő nyílásai, másik feneke körzetében a ház palástjában a ház hossztengelyére merőleges kiömlő nyílás lehet kialakítva. A legegyszerűbb kiviteli alak, ha a lapátok hengeres pálcákként vannak kiképezve. Célszerű a pálcákat sztochasztikus elrendezésben egymás felett a tengelyhez hozzáerősíteni. A találmány értelmében célszerű az a kiviteli alak, amelyben a tömegáramot mérő eszköz a komponenst szállító csővezetékbe illesztett házzal van ellátva, amelynek palástján a ház hossztengelyäiez képest kitérő helyzetű, arra merőleges tengely van átvezetve, a tengelyhez nyugalmi helyzetben a ház belső keresztmetszetét lezáró mérőlap, a házon kívül pedig a tömegárammal arányos osztással ellátott skálával együttműködő mutató, valamint a mérőlapot a nyugalmi helyzet felé terhelő rugó van csatlakoztatva. A találmány értelmében célszerű még a tengelyhez villamos jelet szolgáló útadót kapcsolni. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának funkcionális kapcsolási vázlata, a 2. ábra az 1. ábrán látható keverő II-I1 vonal szerint vett metszete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak részlete: az átfolyásmérő oldalnézete kitöréssel, 4 4. ábra a 3. ábra szerinti részlet elölnézete. A találmányt az alábbiakban bekevert műgyanta folyamatos tömegáramának előállítására vonatkozó példán keresztül szemléltetjük. Az egyszerűség kedvéért a példában két komponensről lesz szó. Ahogy látni fogjuk, az eljárási lépések, valamint a berendezés szerkezeti elemei bármilyen folyékony komponensek összekever és ét és belőlük folyamatos tömegáram kialakítását lehetővé teszik. Kettőnél több komponens is alkalmazható. A választott példának azonban gyakorlati jelentősége is van. Köztudomású,hogy a térhálósodáshoz a műgyantához térhálósító és gyorsító anyagot kell adagolni. Ezek az adalékanyagok azonban a gyanta súlyához képest néhány százalékban vannak megállapítva, amiből az következik, hogy viszonylag nagy mennyiségű gyantához egészen minimális adalékanyagot kell keverni. Köztudomású továbbá az is, hogy önmagában a gyorsító vagy önmagában a térhálósító a gyors térhálósodási folyamat kiváltására nem alkalmas, a gyantához való külön-külön történő hozzákeverésük tehát a térhálósodási reakciót nem Indítja el. Célszerű tehát úgy eljárni, hogy a bekeverésre szánt műgyanta-mennyiséget megfelezzük, az egyik félbe az összes gyantamennyiségre számolt gyorsítót, a másik félbe pedig a térhálósító adalékot keverjük. A homogén elkeverést itt bármilyen hagyományos és egyébként hatásos eszközzel el lehet végezni. Az 1. ábra az említett példának megfelelő célszerű kiviteli alakot mutatja kapcsolási vázlatban, Az egyik komponens, például a gyorsítóval összekevert gyanta az egyik 1 tartályba, a másik komponens, a térlicilósítóval összekevert gyanta a másik 2 tartályban van elhelyezve. A találmány értelmében a komponenseket áramlásba hozzuk. Ez történhet szivatytyúk általi kiszívással vagy zárt rendszerben sűrített levegővel történő kipréseléssel. Itt úgy oldjuk meg a komponensek áramoltatását, hogy az 1 és 2 tartályokba 3 kompresszorral az 1, illetve 2 tartállyal összekötött 4, illetve 5 csövön át sűrített levegőt nyomunk. A sűrített levegő a gyantát az 1 és 2 tartályokból 6, illetve 7 csővezetékbe nyomja. A találmány értelmében a komponenseknek az 1,2 tartályból kilépő tömegáramait külön-külön megfigyeljük. Ebből a célból a 6, illetve 7 csővezetékbe olyan 8, illetve 9 átfolyásmérő van építve, amely egyúttal analóg módon is jelzi a tömegáram mértékét, de villamos jelet is szolgáltat. Felépítését később még részletezzük. A kétféle komponens ezután a 6,illetve 7 csővezetéknek a 8, illetve 9 átfolyásmérő utáni szakaszán át 10 keverőbe jut, amelynek felépítését szintén később még közelebbről is bemutatjuk. A 10 keverőben megtörténik a két komponens homogén elkeverése, majd a folyamatos tömegáram a 11 csővezetéken át távozik a berendezésből. \ találmány értelmében nemcsak figyelni kell a komponensek tömegáramait, hanem ezeket össze is kell hasonlítani és az összehasonlítás eredményétől függően legalább az egyik komponens tömegáramába be kell avatkozni. Erre a célra a 8 és 9 átfolyásmérő által szolgáltatott villamos jelet használjuk fel, anvt egy-egy 12 jelátalakítón át 13 különbségképzőbe vezetünk. Az 1. ábrán mutatott példa esetében az 1 tartályból induló tömegáramot változtatjuk, ezért a 6 csővezetékbe elektromechanikus 14 szelepet iktattunk. A 14 szelep villamos része elektromos összeköttetésben van a 13 különbségképzővel. Az 1. ábrán látható elektronikus és villamos alkatrészek villamos energiával történő ellátásáról is gondoskodni kell, ami azonban magától értetődő rutin feladat. Megfelelő tápegységről, illetve hálózati csatlakozásról kell gondoskodni. A 2. ábra az 1. ábra szerinti 10 keverő IMI vonala szerint vett metszetét mutatja, Ebben a 10 keverőben úgynevezett kényszerkeverésű keverőtér van, úgyhogy a 10 keverő 15 motorral (1. ábra) van ellátva. A 15 motor a 10 keverő hengeres 16 házának belső terében elrendezett, forgathatóan ágyazott 17 tengelyhez van kapcsolva. A 17 tengelyhez vannak a 10 keverő 18 lapátai rögzítve. A 18 lapátok - ahogy erre az 1. és 2. ábra összehasonlítása következtetni enged — hengeres, pálca alakúak, mert az ilyen lapátok rendelkeznek a legkedvezőbb áramlástani tulajdonságokkal. A 18 lapátok sztochasztikus elrendezésben vannak egymás fölött a 17 tengelyen rögzítve, ami alatt azt értjük, hogy a 18 lapátok elrendezésében nem figyelhető meg semmiféle szabályszerűség. A 16 ház még a 6 és 7 csővezeték torkolatában két beömlőnyílással (1. ábra), másik feneke körzetében pedig a 16 ház palástjából Induló, a 16 ház hossztengelyére merőleges irányban kiömlőnyílással van ellátva, ahova a 11 csővezeték csatlakozik. A 16 ház méretei a valóságban olyanok, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
