194419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés több folyékony komponensből álló folyamatos tömegáram előállítására
1 194.419 2 10 keverő belsejében differenciálisán kicsiny keverőtér jöjjön létre. Ezalatt azt értjük, hogy a 10 keverő belsejében csak igen kis térfogatot hozunk létre, a 16 ház keresztmetszeti mérete például a beömlő 6 és 7 csővezeték együttes keresztmetszeti méretével azonos nagyságrendben lehet. Ezáltal a 10 keverőbe beáramló komponensek igen intenzív áramlásra kényszerülnek, ami a 15 motorral forgatott 18 lapátok segítségével igen jó hatásfokú, intenzív keveredést tesz lehetővé. A 3. éjs 4. ábra a 8,9 átfolyásmérő oldalnézetét, illetve elölnézetét mutatja. Olyan 19 házzal van ellátva, amelynek palástján a 19 ház hossztengelyéhez képest kitérő helyzetű, arra merőleges 20 tengely van átvezetve, ahogy az a 3. ábra kitörésén jól látható. A 10 tengelyhez a 19 ház belsejében olyan 21 mérőlap van erősítve, amely nyugalmi helyzetben, azaz amikor a 8, 9 átfolyásmérőn nem áramlik át a komponens, a 19 ház belsejét, belső keresztmetszetét lezárja. A 20 tengelyhez a 19 házon kívül olyan 22 mutató van erősítve, ami a tömegárammal arányos osztással ellátott 23 skálával működik együtt. A 20 tengelyhez még villamos jelet szolgáltató 24 útadó is csatlakoztatva van. Célszerű az is, ha a 20 tengely a 21 mérőlapnak a 3. ábrán látható nyugalmi helyzete irányában rugó segítségével elő van feszítve. A találmány szerinti eljárás egyik célszerű foganatosítási módját a tárgyalt kiviteli alak működésének részletezésével mutatjuk be. A már említett módon a 3 kompresszorral létrehozott és a 4,5 cső által az 1,2 tartáyba vezetett sűrített levegő segítségével az 1 .illetve 2 tartályban lévő komponenseket áramlásba hozzuk és a 6, 7 csővezeték útján átvezetjük a 8 és 9 átfolyásmérőn.Minthogy a 8, 9 átfolyásmérőben (3. ábra) a 21 mérőlap a 20 tengelyhez képest aszimmetrikusan van elhelyezve, a 3. ábrán a 20 tengely fölötti részre nagyobb erő fog hatni, mint a 20 tengely alatti részre. Ennek következtében a 3. ábrán bejelölt áramlási irány esetén a 21 mérőlap a 20 tengely körül jobbra fog elfordulni, amit követ a 22 mutató is. Az elfordulás mértékét a 23 skálán közvetlenül leolvashatjuk. Eközben a 24 útadó (4. ábra) is jelet szolgáltat, amit a 12 jelátalakítókon át a 13 különbségképzőbe vezetünk (1. ábra). A 13 különbségképzőben be lehet állítani azt az értéket, ami az 1, illetve 2 tartályból érkező műgyanta tömegárama közti előírt aránynak felel meg. A 13 különbségképző segítségével megállapíthatjuk, ha ez az arány eltér a kívánt értéktől, ekkor ugyanis valamelyik 8 vagy 9 átfolyásmérőhöz tartozó 4 útadó más jelet szolgáltat. Ebben az esetben a 13 különbségképző beavatkozó jelet hoz létre, amit az elektromechanikus 14 szelephez vezetünk. A beavatkozó jel hatására a 14 szelep bővíti vagy szűkíti az átáramlási keresztmetszetéi, ennek megfelelően növekszik vagy csökken a 6 csővezetékben az 1 tartályból érkező komponens tömegárama. Ez a folyamat mindaddig bekövetkezik, amíg a 13 különbségképző az előírt értéktől való eltérést állapít meg. A beállított arányú tömegáram a 10 keverőbe jut, ahol megtörténik a két komponens összekeverése azon az intenzív módon, ahogy azt már korábban említettük. Célszerű változtatható fordulatszámú 15 motort alkalmazni, amivel egyrészt a mindenkori tömegáramnak, másrészt az alkalmazott anyagnak megfelelő keverési sebességet lehet beállítani. Ez nagymértékben elősegíti, hogy igazán homogén keverék jöjjön létre. A 10 keverő belső terének igen kis térfogata miatt viszonylag kevés műgyanta áramlik át a keveiőtéren, miközben a 18 lapátok intenzíven öszszekeverik a két komponenst. Az így létrejött tömegáram aztán a 11 csővezetéken át hagyja el a berendezést. A kísérletek megmutatták, hogy a 11 csővezetéken át távozó bekevert műgyanta kielégíti azokat az igen szigorú követelményeket, amit a bevezetőben említett injektálásos technika megkövetel. Miután folyamatosan és a komponensek közötti arányt tekintve szigorúan ellenőrzött módon történik a keverés, nagymértékben javítható az injektálásos technikához használt drága szerszámok kihasználtsága. A műgyanta megkötési idejét a találmány szerinti megoldás segítségével úgy lehet beállítani, hogy a műgyanta beinjektálása, a szerszám kitöltése után a teljes átkeményedés a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen. Mint ahogy a fentiekből kitűnik, a találmány szerinti megoldást jól lehet alkalmazni minden olyan esetben, ahol folyamatos tömegáramra van szükség, a tömegáramot alkotó komponensek egymáshoz képesti aránya fontos, és a komponenseket homogén módon, intenzíven kell egymással keverni. A szerkezetek igen egyszerű felépítésűek, úgyhogy kezelésükhöz semmilyen különösebb szaktudásra nincsen szükség. Ráadásul a berendezés üzembiztonsága is megnövekszik ennek következtében. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás több folyékony komponensből álló folyamatos tömegáram előállítására, amelynek során a komponenseket összekeverjük, azzal jellemezve, hogy a komponenseket előbb áramlásba hozzuk, a tömegáramokat külön-külön megfigyeljük, ennek alapján legalább az egyik tömegáramot szükség esetén változtatjuk,ezután hajtjuk végre az összekeverést, amit folyamatosan végzünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tömegáramokat átfolyásmérővel figyeljük meg, amelyeknek jeleit összehasonlítjuk, és ennek eredményétől függően legalább az egyik komponens tömegáramába beavatkozunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átfolyásmérővel villamos jelet állítunk elő, és az összehasonlítást, valamint a beavatkozójel létrehozását elektronikus úton végezzük. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beavatkozó jellel a komponenst áramoltató eszközt és/vagy a komponenst szállító csővezeték belső átmérőjét befolyásoljuk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a komponensek összekeverését kényszerkeveréssel differenciálisán kicsiny keverőtérben végezzük. 6. Berendezés több folyékony komponensből álló folyamatos tömegáram előállítására, a komponenseket tartalmazó tartályokkal és ezekkel összekötött keverővei, valamint a komponenseket továbbító ismert eszközzel, azzal jellemezve, hogy a tartályok (1, 2) és a keverő (10) közé a komponens tömegáramát mérő eszköz van kapcsolva, továbbá legalább egy tartály (1) és a keverő (10) közé a komponens tömegáramát befolyásoló eszköz van iktatva. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tömegáramot mérő eszköz elektromechanikus átfolyásmérőként (8,9) van kiala-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
