194408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vankomicinek csoportjába tartozó antibiotikumok meghatározására szilárd fázisú receptoron az ennek végrehajtásához szükséges hordozó eszközök és anyagkészlet

1 zandó vegyük tét fölös mennyiségű „kötődési hely­­lyel" hozzuk egyensúlyi helyzetbe, majd a még ren­delkezésre álló kötődési helyek teljes telítésére .jelzett meghatározandó vegyületet” adagolunk. Mint a szakember számára nyilvánvaló, a találmány szerinti módszer esetében a kötődési helyeket az ün. molekuláris receptorok - azaz az analízishez használt „hordozó vagy tárolló eszközök” felületén adszorbeá­­lódott D-alanil-D-alanin karboxil-terminális oligo­­peptid konjugátum - képviselik. A .jelzett meghatá­rozandó vegyület” kifejezés olyan meghatározandó vegyük tre vonatkozik, amelyet valamilyen ismert .jelző” eljárással - pl. radioaktív jelzők vagy előnyö­sen enzimek alkalmazásával — jelzetté tettünk. A radioaktív jelzők megegyeznek a radio-immunológiai vizsgálatok során általánosan alkalmazott anyagokkal (ilyen pl. a ,2SI), míg az enzimes marker azok közül kerülhet ki, amelyeket az enzimek felhasználásán alapuló immun-vizsgálatok körében alkalmazunk. Ki­tüntetett enzimes marker a torma-peroxidáz. Ha a .jelzett meghatározandó anyag” enzimesen jelzett, a kimutatást előnyösen kolorimetriás méréssel végezzük, egy megfelelő kromogén szubsztrátum je­lenlétében. A radioizotópos jelölés esetében a szoká­sos szcintillográfiás meghatározási technikát alkalmaz­zuk. A találmány egyik tárgya tehát eljárás egy megha­tározandó anyag — egy, a vankomicin osztályba tar­tozó antibiotikum, ennek egy különálló faktora, szár­mazéka, aglükonja - meghatározására, amelyek ren­delkeznek azzal a közös tulajdonsággal, hogy kötőd­nek a D-alanil-D-alanin dipeptid vagy egy D-alanil-D­­-alanin karboxil-terminális oligopeptid által képviselt „molekuláris receptorhoz”. Ez az eljárás a következő lépéseket foglalja magában: az elemzéshez használt .hordozó és/vagy tároló eszközök” műanyag felüle­tére meghatározott mennyiségű D-alanil-D-alanin karboxil-terminális oligopeptidet abszorbeáltatunk, amelyet az adott felületre abszorbeálódni képes mak­­romolekuláris polipeptid hordozóval konjugáltattunk; a rendszerhez egyidejűleg vagy egymás után hozzáad­juk a meghatározandó mintát és ismert mennyiségű jelzett meghatározandó vegyületet és egy standard görbe alapján - amelyet ismert mennyiségű meg­határozandó vegyület meghatározása alkalmával vettünk fel - meghatározzuk a szilárd fázisú rend­szerhez kötődő jelzett meghatározandó anyag meny­­nyiségét. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a D-alanil­­-D-alanin karboxil-terminális oligopeptid és a megfele­lő hordozó összekapcsolása ismert eljárások szerint végezhető. Célszerűen egy kapcsoló szert alkalma­zunk; egy kitüntetett kapcsoló szer a glutáraldehid. Más ismert kapcsoló szerek: a karbodiimidek, diizo­­cianátok, anhidridek, diazónium-vegyületek, azidok és a brómcián. Hasonlóképpen ismert kapcsoló eljá­rások és reagensek - pl. a fent említettek — alkalmaz­hatók a Jelző enzimnek" a meghatározandó anyag­hoz való kötésére, a Jelzett meghatározandó vegyü­let” előállítása során. Ebben az esetben is a glutáral­dehid a kitüntetett kapcsoló szer. Ezekben a kapcsolási reakciókban a reagensek ará­nya nagyon jelentősen változhat, bár sok esetben előnyben részesítjük az 1:1 arányt a Jelző enzim” és a meghatározandó anyag, illetőleg a D-alanil-D-alanin karboxil-terminális oligopeptid és a hordozó között. Ha a kapcsolási reakció az epszilon-Aca-D-Ala-D-Ala, mint D-alanil-D-alanin karboxil-terminális oligopeptid 2 és szarvasmarha szérum albumin (BSA), mint makro­­molekuláris hordozó között megy végbe, e két rea­gens mólaránya 1:1-10:1 között változhat. A találmány szerinti módszer esetében a kompeti­tiv vizsgálat a következő lépéseket foglalja magában: a) az elemzéshez használt ,.hordozó és/vagy tárdó eszközök” felületére passzíve abszorbeáltatunk egy megfelelő makromdekuláris polipeptid hordozóval- amely az említett felületekre abszorbeálódni képes- konjugált D-alanil-D-alanin karboxil-terminális oli­gopeptidet; b) az elegyhez hozzáadjuk a meghatározandó min­tát, valamint ismert mennyiségű Jelzett meghatáro­zandó anyagot”, és a rendszert inkubáljuk; c) meghatározzuk az elemzéshez vett mintában a meghatározandó anyag mennyiségét olymódon, hogy egy ismert mennyiségű meghatározandó anyagot tar­talmazó minták segítségével felvett standard görbe alapján értékeljük a szilárd fázisú rendszerhez kötő­dő Jelzett meghatározandó anyag” mennyiségét. A találmány szerinti módszer egyik kitüntetett fo­­ganatosítási módja esetében D-alanil-D-alanin kar­­boxil-terminális oligopeptidként epszilon-Aca-D-Ala­­-D-Ala-t használunk. A találmány egy másik kitünte­tett foganatosítási módja szerint a műanyag-felületre abszorbeálódni képes makromolekuláris hordozóként szérumalbumint, előnyösen szarvasmarha szérumalbu­­mint (BSA) alkalmazunk. A találmány egy további kitüntetett foganatosí­tási módja keretében enzimmel jelzett meghatározan­dó anyag szolgál Jelzett meghatározandó anyag”­­ként. A kitüntetett Jelző” enzim a torma-peroxidáz. A találmány szerinti módszer egy további, előny­ben részesített foganatosítási módja szerint a mód­szert teikoplanin és egy teikoplanin származék, aglü­­kon vagy pszeudoaglükon meghatározására alkalmaz­zuk. A találmány szerinti módszer egy további konkrét foganatosítási módját egy kompetitiv eljárás képviseli teikoplanin vagy vankomicin osztályba tartozó vala­mely más antibiotikum, ezek egy elkülönített faktora, származéka vagy aglükoftja humán szérum mintákban való meghatározására, amely a következő lépésekből áll: a) foszfát puffer sóoldat (PBS), szarvasmarha szé­­rumalbumin (BSA) és egy felületaktív szer - pl. poli­­etilénoxid-szorbitán-monolaurát (Tween® 20) — fel­­használásával egy pH 7,0-7,5 hígító pultért készítünk el; b) a vizsgálandó antibiotikumokból skaláris stan­dard hígításokat készítünk (beleértve a nulla értéket is) foszfát puffer sóoldat (PBS) és hígított szérum, pH 7,0-7,5 felhasználásával; c) a meghatározandó szérum mintákat az előbbi higító puffer alkalmazásával a kiválasztott higítási ér­tékre állítjuk be; d) mindegyik mintához tormaperoxidáz-meghatá­­rozandó anyag konjugátumot tartalmazó oldatot adunk, az anyagokat összekeverjük; e) ezeket a keverékeket egy - korlátozott mennyi­ségű BSA-epszilon-Aca-D-Ala-D-Ala-val bevont - mik­­rotitráló lemez műanyag mélyedéseibe visszük át; 0 a lapokat kb. 2 órán át szobahőmérsékleten ned­ves kamrában inkubáljuk, majd a mélyedéseket ala­posan mossuk 0,05-0,1 térfogat% Tween® 20-at tar­talmazó pH 7,0-7,5 PBS-sel; Í[) az elegyhez hozzáadjuk a torma-peroxidáz vala­­y kromogén szubsztrátumát, szín kifejlesztésére, 194.408 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom