194331. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több rétegben felvitt transzfer-réteg előállítására poliuretán oldat segítségével

1 194.331 2 leg nem újak, b feltalálói tevékenység és a technikai haladás a fedőréteghez használt poliuretánok bizo­nyos választékából és a tapadóréteghez használt erő­sen koncentrált poliuretánok kombinációjából adó­dik, ami a dimetilformamid vagy más hasonló polari­tásig oldószer mint egyedüli oldószer felhasználásához vezet. Az (A) fedőrétegben aromás vagy alifás, egykom­­ponensű poliuretánokat használunk, melyek 100 °C feletti olvadáspontú kismolekulájú diolokon (lásd a dHIV) általános képleteket) alapuló lánchosszabbí­­tó segítségével vannak felépítve. Ehhez általában nagymolekulájú két- vagy többfunkciós polihidroxi­­vegyületeket (előnyösen mintegy 500—6000 mol­­súllyal), adott esetben kismolekulájú poliolok, így butándiol vagy trimetilpropán hozzáadása mellett, feleslegben- alkalmazott diizocianáttal NCO-prepoli­­merré alakítunk, és ezeket (l)-(IV) általános képletü magas olvadáspontú lánchosszabbltó közel ekvivalens mennyiségével reagáltatjuk (két lépcsős eljárás), vagy a nagymolekulájú polihidroxivegyületeket egy lépcső­ben a túlnyomórészben az (l)-(IV) általános képletű magas olvadáspontú diolokból álló kismolekulájú poliolokkal és közel ekvivalens mennyiségű diizocia­náttal közvetlenül nagymolekulájú poliuretánná alakí­tunk (egy lépcsős eljárás). Aromás diizocianátok alkal­mazása esetén aromás poliuretánokról, és ennek meg­felelően alifás diizocianátok alkalmazása esetén ali­fás poliuretánokról van szó. A poliuretánok önmaguk­ban nagyomolekulájúak és gyakorlatilag bifunkcioná­­lis reakciókomponensek alkalmazása esetén oldó­szerekben oldhatók. Előállíthatók olvadékban, reak­cióedényben vagy közvetlenül oldatban is. Ha a poliuretánszintézis során az NCO-ekvivalenst vagy a láncmegszakltót a szükségesnél kisebb mennyi­ségben alkalmazzuk, akkor végállású OH-csoportokat tartalmazó, kevésbé nagymolekulájú poliuretán kelet­kezik, amely poliizocianátok vagy más térhálósftók, például formaldehidgyanták hozzáadásával, adott esetben katalizátor jelenlétében, utólag térhálósltha­­tók (úgy nevezett két komponensű poliuretán). A (B) tapadóréteg egy- vagy kétkomponensű po­­liuretánokból áll, melyek formaldehidgyantával, elő­nyösen formaldehid-karbamid- és/vagy melamingyan­­tával és/vagy poliizocianátokkal, adott esetben blok­kolt formában, térhálósíthatók. A poliuretánok elő­nyösen nagymolekulájú polihidroxilvegyületekből, adott esetben kismolekulájú poliolokból, alifás vagy aromás poliizocianátokból és lánchosszabbítóként diolokból vagy diamidokból, például izoforondiamin­­ból vannak felépítve. Előnyös (B) poliuretánok azok, melyek nagymolekulájú polihidroxivegyületekből, ' 0—0,3 mól diol-lánchosszabbítóból, előnyösen alki­­lén-diolból, amely kis mennyiségű trióit is tartalmaz­hat, és mintegy ekvivalens mennyiségű diizocianátok­­ból vannak felépítve. A találmány szerinti tapadóré­tegként azonban úgy nevezett jól oldódó poliuretá­nok is felhasználhatók (2 902 090 DE közrebocsátási irat). Különösen előnyösek a 0,5—3,0%, előnyösen 0,5—2% NCO-tartalmú, ketoximmal blokkolt NCO­­-prepolimerek, melyek nagymolekulájú polihidroxive­­gyületeken, adott esetben 0—1 mól kismolekulájú poliolokon és felesleges mennyiségű aromás diizocia­­nátokon alapulnak, melyeket a megfelelő oldószer­­- ben, előnyösen dimetilformamidban felvéve tömény oldat formájában aromás vagy előnyösen alifás poll­­aminokkal térhálósltjuk. Poliaminként különösen elő­nyösek a kevésbé illékony alifás, első sorban ciklo­alifás diaminok, például a 3,3'-dimetil-4,4'-diamino--diciklohexil-metán. Az (A) és (B) poliuretánokat az Itmert módon, pél­dául olvadékban vagy oldatban állítjuk elő akár « "one-shot”, akár a prepolimer-eljárással. Nagymolekulájú polihidroxivegyületként előnyö­sen alkalmazhatók a 600—4000 molsúlyú dihidroxi­­poüészterek és/vagy dihidroxipoliéterek. Előnyös diizocianátok a toluiléndiizocianát, difenil-metándil­­zocianát, valamint az izoforondiizicianát vagy diciklo­­hexil-metán-4,4'-diizocianát, Az alkalmazható nagy­molekulájú polihidroxivegyületekre és diizocianátok­­ra példaként említhetők a 2 431 846 DE közrebocsá­tási irat 8-10 oldalán felsorolt vegyöletek. A 100 °C feletti olvadáspontú (l)-(IV) általános képletű diolokra példaként felsorolhatók az: 1.4- fenílén-bisz(|?-hidroxí-etíl-éter), 4,4'-bífenilén-bisz­­-(/3-hidroxi-etil-éter), 4,4'-difenil-metán-bisz-(0-hidro­­xi etil-éter), 4,4-benzofenon-bisz-(ß-hidroxi-propil­­-éter); tereftálsav-bisz-(j?-hidroxi-eti!észter), tetraklór-teref­­táisav-bisz-(j?-hidroxi-propilészter), difenil-éter-4,4'-dl­­karbonsav-bisz-((3-hidroxi-etilészter), 1,5-naftalin-di­­karbonsav-bisz-(2-hidroxi-propilés "'er); 1,2-eti lén-bisz- (ß-hidroxi-ed lu reta. :,, 4,4'-difeni l-me­­tán-bisz- {jS-h idrox i-eti luretán), 1,4-ci klohexán-bisz- Iß­­-hidroxi- etiluretán) 4,4'-diciklohexil-metán-bisz-(0- ^idroxi-propiluretán), 2.6- toluoíién-bisz-(0-hídroxi-etiluretán), 1,5-naftalin­-bisz-(j?-hidroxi-etiluretán); 1.6- hexametilén-bisz-(ß-hidroxi-etiI karbamid), 4,4'-di­­fenil-metän-bisz-(ß-hidroxhpropilkarbamid), 2.4- és 2,6-toluilén-bisz-(jÍ-hidroxi-etilkarbamid),izoferon­­-bisz-(/)-hidroxi-etilkarbamfd), 4,4-diciklohexil-metán­­-bisz- (/3-propil karbamid ) ; tereftálsav-bisz-(0-hidroxi-etil-N-metilamid), 1,4-ciklo­­-hexán-dikarbonsav-bisz-(j3-hidroxi-eti!emid), Izoftál­­sav-bisz-(7-hidroxi-propilamid), 1.4- fenilén-bisz-propionsav-bisz-(jí-hidroxi-N-etilamid) hidrazo-dikarbonsav-bisz-(0-hidroxi-propilamid); 1.6- hexametilén-bisz(a-hidroxi-propionsavamid), 1,4- -ciklohexán-bisz-(S-hidroxi-vajsavamid), 3,3'-dimetil­­-diciklohexil-metán-4,4'-bisz-(e-hidroxi-kapronsav­­amid) és 1,3-fenilén-bisz-(a-hidroxi-propionsavamid). Az (l)-(IV) általános képletű diolok részben ismer­tetésre kerültek a 2 431 846 és 1 544 864 DE közre­bocsátási iratokban. A 100 °C feletti olvadáspontú (l)-(IV) általános képletű diolok mellett alárendelt mértékben más diolok is, (gy etilénglikol, porpándiol-1,3 és propán­­diol-1,2, butándiol-1,4 és -2,3, pentándiol-1,5, 2,2- -dimetil-propándiol-1,3, hexándiol-1,6, éterdiolok, így dietilénglikol, trietilénglikol vagy amindiolok, így N-metil-dietanolamin, N-metil-dipropanolamin vagy más diolok is felhasználhatók lánchosszabbítóként vagy lánchosszabbítókomponens ként. A tapadóréteg-poliuretán vagy adott esetben a íedőréteg-poliuretán térhálósításhoz formaldehid­gyantákat, (gy formaldehid/karbamid-, vagy form­­aldehid/melamin-gyantát, metilol-tartalmú monome­reket, így melamin-hexametilol-étert vagy komono­­merként például N-metilol-akrilamidot tartalmazó kopolimereket használunk, melyek katalitikus hatású savas anyagok, például maleinsav, foszforsav, 4-toluol­­-szulfonsav jelenlétében, adott esetben bázissal, így ammóniával, N-metil-morfolinnal, trietanoleminnal végzett pufferolás közben felhasználhatók. További példaként említhetők a poliepoxidok, poliaziridinok 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom