194305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás DNS szekvenciák, rekombináns DNS molekulák és humán interferon tipusú polipeptidek előállitására

1 194 305 2 À 7-1 II telepeket tartalmazó szűrőt 4xSET-t (0,15 mól/llter NaCI-t, 20 mmól/liter Trisz HCl-t (pH = 8), 1 mmól/llter EDTA-t tartalmazó oldatot nevez­zük SET-nek), 0,1% (s/tí) Ficollt, 0,1% polivínfl­­plrrolldjnt, 0,1% (s/tf) BSÂ-t, 0,5% SDS-t és 200 Mg/ml denaturált, fragmentált lazac sperma DNS-t tartalmazó eleggyel 7 órán át 68°C hőmérsékleten előhibrldlzáljuk, majd 2x10s cpm 32P-vel jelzett Hif-4c fragmenssel, 4 x SET-t, 0,02% (s/tf) Ficollt, 0,02% polivinllplrrolidint, 0,02% (s/tQ BSA-t, 0,5% SDS-t és 200 fJglml denaturált lazac sperma DNS-t tartalmazó elegy ben 68°C hőmérsékleten 16 órán át hibridizáljuk. A szűrőt SET-0,5% SDS oldattal szobahőmérsékleten átöblítjük, 2xSET-t és 0,5% SDS-t tartalmazó oldattal 68°C-on 5 órán át mos­suk, mégegyszer új oldatot adunk hozzá, majd szoba­­hőmérsékleten 4 órán át 3 mmól/liter tris-pufferrel majd ismét új oldattal mossuk meg. Szárítása után szkrinelés céljából a szűrőre röntgen filmet helye­zünk és 80 órán át hagyjuk rajta. Három telep — X-1II-7D, X-III-2H és \-III-4c - erősen pozitív, két telep — A-III-1E és X-ÍII-3D - gyenge eredményt ad. Hif-4c-nek megfelelő klónokból kicsiny kultúrá­kat készítünk, a I DNS-t tisztítjuk, Pst I-gyel hasít­juk és a fentiekben ismertett módon agaróz gélen végzett elektroforézissel analizáljuk. Valamennyi I DNS egy nagy fragmenst (pBR322 plazmid részt) és egy kicsinyt (hibrid inszertet) eredményez. A X­­-III-2H telepből származó rekombináns DNS mole­kula szabadítja fel a legnagyobb inszertet, mely kb. 900 bp.p.-t tartalmaz. F. rekombináns DNS mole­kulát Z-pBR322 )Pst)/HcJF-2H (Hif-2H) jelöléssel újuk le, inszertjét pedig Hif-2H fragmensnek ne­vezzük. Hif-2H IFN-amRNS-hez való kötődési képességét DTP papírhoz (4 pg/100 mm2) való kötődésével és poli(A)RNS-sel (0,3 ptg/ml) való 16 órás hibridizáció­jával - miként a fentiekben ismertettük — majd az IFN-amRN aktivitás meghatározásával jellemezzük: DNS-minta IFN-aaktivitás (NE/ml)* Hif-2H 250+50 (négy meghatározás átlagértéke) Z-PBR322 (H3) 30 (xét meghatározás átlag­/Rc/3G-4.13 értéke) pBR322 20 Hif-2H-t - a Hif-4C-nél ismertetett módon — újra­klónozzuk és Hif-2H-vel jelöljük "Citopatikus hatás csökkentése alapján végzett vizs­gálat. Egy további kísérletben rekombináns DNS mole­kulákat tartalmazó E. coli kiónok egy újabb soroza­tát készítjük el, és a jelzett Hif-4c fragmenssel hibridi­­zált telepeket azonosítjuk. Hosszú cDNS inszertekeí tartalmazó plazmidok magas hozamának biztosítása céljából leukocita poli(A)RNS-ből enzimatikusan elő­állított kettősláncú 3iP-vel jelzett leukocita cDNS egy részét (ugyanaz cDNS előállítás, melyet fentiek­ben Ismertettünk) répacukor sűrűségi gradiensen ke­resztül történő méret szerinti centrifugálással frakcio­­náljuk, ugyanazzal a módszerrel, melyet a Poli(A)­­-RNS centrifugálásnál ismertettünk. A frakciók 600 b.p. tartalomnak megfelelő ülepedés! sebességű cDNS-t tartalmaznak. A DNS fragmentet vagy ennél nagyobbat egyesítjük és a cDNS-t etanollal történő kicsapást követően elkülönítjük. A cDNS-t dCMP 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 részekkel hosszabbítjuk meg és dGMP-vel meghosz­­szabbított, Pst I-gyel hasított pBR3 22-vel hibridi­záljuk, és a hibrid DNS-t a fentiekben Ismertett mó­don E. coli transzformálására használjuk, azzal a kivétellel, hogy E. coli HBlOl-t használunk. A bak­tériumot 8 cm átmérőjó Millipore szűrőkön szét­­olaszlatjuk, majd Tripton közegű agar lemezekre helyezzük (melyek 10 jUg/ml tetracildint is tartal­maznak) és kicsiny telepek megjelenéséig tenyészt­jük azokat. Egy szűrő másolatot készítünk olyan mór don, hogy egy friss, nedves Millipore szűrőt helye­zünk a telepet hordozó szűrőkre, majd onnan levéve lapjával felfelé 4,4% glicerint tartalmazó agar lemezre helyezzük, és kis telepek megjelenéséig inkubáljuk. Ezt a telepepket hordozó szűrőt egy újabb Millipore szűrővel fedjük le, - 55"A hőmérsékletre hűtjük és tároljuk (D. Hanahan és M. Meselson, „A Protocol For High Density Plasmid Screening , 1978. szep­tember). Tizennyolc, összesen kb. 5000 telepet hordozó szűrőt készítünk. Valamennyi lemez egy másolatát 32P-vel jelzett, Pst I-gyel kivágott Hif- 4c DNS fragmenssel hibridizáljuk, a fentiekben is­mertetettel teljesen azonos módon. Kb. 185 pozi­tív telepet azonosítunk az autoradiogramon, Milli­pore szűrőkön ezeket újraklónozzuk, és újabb hibri­dizációval azonosítjuk. A 95 legerősebb hibridizá­ciós válaszreakciót adó kiónokat Z-pBR322 (Pst) /HclF-SNl-SN95 szimbólumokkal jelöljük és a to­vábbi vizsgálatokban használjuk. Nyilvánvaló, hogy a Hif-2h-nak az a képessége, hogy HulFN biológiai vagy immunológiai hatásá­val rendelkező polipeptidet állítson elő, (1. alábbiak­ban) lehetővé teszi, hogy a Hif-2h-t és annak meg­felelő más DNS szekvenciákat, pl. Hif-4c-t, e klón szkrinelési technikában, továbbá más, rekombináns DNS technológiával, szintézissel, természetes for­rásból vagy ezek kombinációjából származó DNS szekvenciákat tartalmazó kiónok esetében, vagy egy­szeres vagy többszörös mutációval, bázis szubszti­túcióval, inszertálással, inverzióval, vagy részletek ki­törlésével kapott bármelyik fenti DNS szekvenciá­nak megfelelő DNS szekvenciákat tartalmazó kiónok esetén, a HuIFN-t kódoló más DNS szekvenciák és kiónok kiválasztására ugyanúgy használjuk. így, ilyen DNS szekvenciák és azonosításuk szintén a találmány tárgyát képezik (1. alább). Továbbá azok a DNS szekvenciák, melyeket még a fenti DNS szek­venciák során nem szkrineltünk, és melyek nukleotíd szekvenciája polipetidek expresszióját kódoló fenti DNS szekvenciák expresszióját kódolja, szintén a ta­lálmány tárgyát képezik. Hif-2h DNS inszert további jellemzése Mint ahogyan már a fentiekben ismertettük, a Hif-2h rekombináns DNS molekula egy kb. 900 b.p.­­ból álló inszertet tartalmaz, és humán leukocita in­terferon mRNS-sel hibridizál. Az alábbiakban további jellemzőit ismertetjük. 1. Hibriddel leállított lefordítás Abban az esetben, ha a mRNS egy klónozott, komplementer cDNS-sel hibridizál, úgy a mRNS le­fordítása gátolt, azonban a hibrid hő-denaturálásával lefordítható mRNS szabadul fel [B. M. Paterson et al., „Structural Gene Identification And Mapping By DNA-mRNA Hybrid-Arrested CeD-Free Trans­lation”, Proc. Natl. Acad. Sei. USA, 74, 4370-74. o. (1977)]. 2,2 MS Pst-I-gyel hasított Hif-2h-t és kontrollként 2 Mg Hind-III-mal hasított Z-pBR322 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom