194299. lajstromszámú szabadalom • Ásványolaj alapú zsaluzatkezelő és formaleválasztó kompozíció

1 194.299 2 A találmány szerinti zsaluzatkezelő és formalevá­lasztó kompozíciók másik típusa (a továbbiakban: „B” típusú kompozíciók) 50-95 tömeg^> ásványolaj­­finomítványt, amelynek viszkozitása 40 C-on 20—50 mm/sec és nyílttéri lobbanáspontja (MSz-KGST 1496-79 sz. szabvány szerint mérve) legalább 55 C, 5-35 tömeg% ásványolaj extraktot, és 0,2—1,5 tömeg % trietanol-amin 14—18 szénatomos telítetlen karbon­savval képezett észterét és/vagy észter-sóját, tartal­mazza, adott esetben legföljebb 10 tömegé viszkozi­tásmódosító polimerrel, legföljebb 10 tömeg% fenyő­gyantával, legföljebb 0,5 tömeg% 10—18 szénatomos zsíralkoholok keverékének 1-4 szénatomos karbon­savval képezett parciális észterével, legföljebb 5 tö­megbe kaprolaktánvoligomerek katalitikus hidrogéne­­zésekor képződő, 200-600 móltömegű amin típusú vegyület-eleggyel, ésvagy legfölebb 2 törnek glicerin­­mono(16-20 szénatomos karbonsav)-észterrel együtt. A találnrány szerinti kompozíciók a zsaluszerszám vagy formasablon felületén lágy, plasztikus filmet al­kotnak, és gátolják a szerszámok korróziós károsodá­sát a tárolás ideje alatt. A kompozíciók tökéletes levá­lást biztosítanak. A találmány szerinti kompozíciók nem színezik el a formázott betonfelületet, a beton­felületen nem észlelhető „olajfoltosodás”. A kompo­zíciók nem károsítják az építőiparban alkalmazott szigetelő anyagokat, elsősorban a polisztirolt. A kom-Eozídók könnyen kezelhetők: szivattyúzhatok, szór­­atók, kenhetők és -10°C hőmérsékleti a szételegye­­dés veszélye nélkül tárolhatók. A kompozíciók szó­rópisztollyal kiválóan szórhatok, azonos mennyiségű formaleválasztó kompozíció 2-6-szor nagyobb felü­let kezelésére alkalmas, minta korábban ismert szerek. Jelentős előnyként tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti kompozíciók a munkahelyet nem szennyezik, a csatornába kerülve a vízzel nem képeznek emulziót, így könnyen szétválaszthatok és szűrés után ismét fel­használhatok. A kompozíciók nem mérgezőek, és fel­­használásuk nem igényel különleges munkavédelmi intézkedéseket. A találmány szerinti kompozíciókban az ásvány­olaj-finomít vány a hordozóanyag (oldószer) szerepét tölti be. Előnyösen olyan ásványolaj-finomítványt használunk fel, amely mikroparaffint tartalmaz, lob­banáspontja (MSz—KGST 1496- 79 sz. szabvány sze­rint mérve) legalább 80°C, kéntartalma 0,5 tóméi­nál kisebb, és aromás kötésben lévő szén tartalma 5-20 törneg%. A találmány szerinti kompozíciókban fel­használt ásványolaj-fmomítvány nem szívódik be a formázott idomtest (beton, kerámia stb.) anyagába, így nem okoz felületi foltosodást. A találmány szerinti „A” típusú kompozíciókban kötelezően, míg a „B” típusú kompozíciókban adott esetben felhasználandó fenyőgyanta kereskedelemben kapható termék, amelynek fontosabb minőségi jel­lemzői a következők: op.: 80°C-náI kisebb, lágyulás­pont (Kramer-Sarnow szerint mérve): legalább 65°C, savszám: legalább 160, illő rész: legföljebb 2 tömeg%. A fenyőgyanta jellemző komponensekként abietin­­savat, pimársavat, levopimársavat, palusztrinsavat és neoabietinsavat tartalmaz. A kaprolaktám-oligomerek katalitikus hidrogéne­­zésekor képződő, 200-600 móltömegű amintípusú vegyület-elegyet a leírásban a továbbiakban poliamin­­nak nevezzük. A poliamin meggátolja a kompozícióba adagolt fenyőgyanta kristályosodását, közrehat a lágy plasztikus film képződésében és biztosítja a kompo­zíció korróziógátló hatását. A találmány szerinti „A” típusú kompozíciók minden esetben tartalmaznak po­liamin t. A „B” típusú kompozíciókban poliamin je­lenlétére csak akkor van szükség, ha a kompozíció fe­­nyőgyantát is tartalmaz. A találmány szerinti „B” típusú kompozíciók kö­telezően, az „A” típusú kompozíciók pedig adott eset­ben trietanol-amín-észtereket és/vagy -észtersókat h tartalmaznak. Ezek a vegyületek közrehatnak az idom­test felületének kémiai védelmében és korrőziógátló hatást fejtenek ki. A trietanol-amin-észterek és -ész­tersók közül példaként a trietanol-amino-dioleátot, a trietanol-amino-niono-oleátot és a trietanol-amino­­mono-oleát olajsavas sóját említjük meg. A találmány szerinti ,,A” típusú kompozíciókban szereplő 10—18 szénatomos zsíralkoholok keveréké­nek 1—4 szénatomos karbonsavval és foszforsawai ké­pezett parciális észterei célszerűen ecetsawal és fosz­forsavval képezett parciális észterek lehetnek. A „par­ciális észter” megjelölésen azt értjük, hogy az észtere­­zést 3—10 mól% zsíralkohol fölösleggel végezzük, ezt a mennyiségű zsíralkoholt tehát az észterezéskor ka­pott elegy változatlan formában tartalmazza. Ezek az észterek közrehatnak a lágy/plasztikus film képződé sében és kémiai úton biztosítják a formázott idomtest felületének védelmét és tökéletes leválását a zsaluszer­kezet vagy formasablon felületéről. A találmány sze­rinti „A” típusú kompozíciók a 10-18 szénatomos zsíralkohol 1—4 szénatomos karbonsavval és foszfor­­savval képezett parciális észtere helyett vagy mellett adott esetben 16-20 szénatomos telített zsírsavat, célszerűen sztearint is tartalmazhatnak. E két kompo­nens hatása lényegében megegyezik egymással, így kölcsönösen felcserélhetők. A két komponenst leg­alább egyikét az „A” kompozíció kötelezően tartal­mazza. A találmány szerinti „B” típusú kompozíciók kö­telező komponensként tartalmaznak ásványolaj ex­traktot. Az „ásványolaj extrakt” megjelölésen az ás­ványolajok oldószeres extrakdós finomításakor kép­ződő oldószeres extraktum bepárlásakor kapott ma­radékot értjük, amelynek jellemző fizikai és kémiai tulajdonságai a következők: sűrűség 70°C-on: 0,92— 0,95 kg/dm3, viszkozitás 100°C-on: 10-35 mm/s, dermedéspont: 2— 38 °C, a szénhidrogének szerkezeti megoszlása: aromás 20-40 tömeg%, paraffin 40-50 tömeg%, naftén 20-30 tömeg%, az aromás kötésben lévő szénhidrogének szerkezeti megoszlása: egy-gyű­­rűs 5-15 tömeg%, kétgyűrűS 5-10 tömeg%, több­gyűrűs 15-25 tömeg%. Az ásványolaj extrakt a zsaluszetszám vagy forma­sablon felületére felvitt vékony olajfilmben a levegő oxigénje, fény és hő hatására oxidativ polimerizádós reakcióban vesz részt, és viszkózus, jól tapadó, rend­kívül hídrofób réteget képez a sablon felületén. Ezál­tal lehetővé válik igen vékony olajfilm kialakítása, modem szóróberendezések alkalmazása, hiszen az el­választóképességet hordozó viszkózus komponensek csak a sablon felületén alakulnak ki. A sablon felüle­téről a betonelem felületére tapadt olaifilmben ez a polimerizádós folyamat feltehetően a beton kötését kísérő hőhatások és pH változások hatására felgyor­sul, néhány nap alatt teljesen végbemegy és a beton felületére tapadt olajfilm foltok megszilárdulnak. Ez­által .a rendkívül vékony, szabad szemmel nem is lát­ható megszilárdult réteg már nem zavaija a betonfelü­let utólagos burkolását, tapétázását, festését. A ,,B” s 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom