194292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízáteresztő lignincellulóz rostlemezek összetapasztására amingyanták polikondenzálásával

1 2 zásával - klkeményitjük, oly módon, hogy aktivátor­­adalékként a gyanta száraz tömegére vonatkoztatva 1-30 tömeg% mennyiségben 0,1-1,5 -tömegrész formaldehidet és kaxbamidot vagy karbamldot és még nem gyantaszerű karbamid/formaldehid előkon­­denzátuinot és 1,0 tömegrész vlzoldható alkálifém­­halogenidet tartalmazó keverék vizes oldatát alkal­mazzuk, amelyben a formaldehid és karbamid tömeg­aránya előnyösen 1,9 : 1 és 2,0 : 1 közötti érték; a karbamid és a még nem gyantaszerű karbamid/form­aldehid előkondenzátum tömegaránya előnyösen 0,8 : 1-0,82 : 1 és a mégnem gyantaszerű karbamid/ formaldehid előkondenzátum előnyösen 55 tömeg­rész formaldehidet tartalmaz 25 tömegrész karbamid­­ra vonatkoztatva. Az aktivátor-adalék keveréket vizes oldat (célsze­rűen tömény vizes oldat) formájában is hozzáadhat­juk a gyantaoldathoz, eljárhatunk azonban úgy is, hogy az aktivátor-adalék komponenseit magában a gyanta oldat ban oldjuk fel. Az aktivátor-adalékok szervetlen komponensként tetszés szerinti vízben oldható alkálifém-halogenidet tartalmazhatnak. Miként a fentiekből megállapítható, az aktivátor-adalék a szerves komponenst kiindulási anyagként vagy még nem gyanta-jellegű karbamid/ formaldehid kondenzátumként tartalmazhatja. Az ak­tivátor-adalék 1,0 tömegrész szervetlen komponensre vonatkoztatva célszerűen 0,1-1,5 tömegrész szerves komponenst tartalmazhat. A gyanta felhasználhatósá­gának javítása érdekében az aktivátor-adalékhoz vagy a gyantaoldathoz előnyösen kis mennyiségű (a gyanta tömegére vonatkoztatva például 0,1—2 tömeg%) felü­letaktív anyagot is adhatunk. Az aktívátor-adalékot a mindenkori igényeknek megfelelő, előnyösen 1 tömeg% és 30 tömeg% közötti mennyiségben keverhetjük a gyanta-anyaghoz (a meg­adott értékek szárazanyagra vonatkoznak). Gyakorlati mérésekkel igazolódott az a felismeré­sünk, hogy az újtípusú aktivátor-adalék a felhasznált gyanta egy részét helyettesítheti anélkül, hogy ezáltal romlanának a végtermék jellemzői. Meglepő, hogy a katalizátor, nemcsak az eltávolított gyantamennyiség­gel azonos, hanem az eltávolított gyantamennyiség 50-70 tömegárának megfelelő mennyiségben beada­golva is tökéletesen pótolja az eltávolított gyanta­mennyiséget (a számadatok a megfelelő szárazanya­gok tömegére vonatkoznak). Tapasztalataink szerint az aktivátor-adalék szerves és szervetlen komponensei színergetikusan fokozzák egymás aktivitását. Az egyedi komponensek kiilön­­külön a gyantához keverve növelik ugyan a kikemé­­nyedés fokát és sebességét, együttesen alkalmazva azonban az egyedileg mért eredmények összegénél na­gyobb sebességfokozó hatást fejtenek ki. Az újtípusú aktivátor-adalékok — szinergetikus ak­tivitásuk következtében - öntömegük kétszereséig terjedő mennyiségű gyantát képesek pótolni. Az akti­vátor-adalékok ezen előnyös tulajdonsága optimálisan akkor jelentkezik, ha a rendszerhez a gyanta tömegé­nek 20 tömeg%-áig terjedő mennyiségű katalizátort adunk; ekkor az aktivátor-adalék a gyanta tömegének 40%-áig terjedő részét pótolhatja. Ha az aktivátor-ada­­lékot a fentinél kisebb - például 3-10 tömeg%-oi — mennyiségben adjuk a rendszerhez, szintén már jelen­tős mértékbetr javulnak a végtermék tulajdonságai. Ha az aktivátor-adalékot az előbbinél nagyobb - pél­dául 30 tőmeg%-ig terjedő - mennyiségben alkalmaz­zuk, a végtermék tulajdonságai már nem változnak,! gyanta kikeményedésének foka és sebessége azonban ekkor is jelentős mértékben nő, és nagy mennyiségű gyanta takarítható meg. Miként már korábban említettük, a találmány sze­rinti eljárást előnyösen rostlemezek előállítására alkal­mazzuk. A rostlemezek előállítása során az egyedi ros­tok között a gyanta magas hőmérsékleten, nyomás alatt végzett kikeményítésével kötést hozunk létre. A gyanta kikeményítését önmagában ismert módon végezzük. A találmány szerinti eljárást minden olyan műveletben alkalmazhatjuk, amelynek során lignin­­;ellulóz-részecskék között alakítunk ki kötést karba­­nid-formaldehid- és melamin-formaldehid-gyanták segítségével, függetlenül attól, hogy az adott eljárás­ban ilyen technológiával milyen terméket alakítunk ki. Az eljárást jó eredménnyel alkalmazhatjuk például a farészecskékből síkpréseléssel vagy kalanderezéssel 'örténő rostlemez-gyártó technológiában, valamint a fafumir-termékek (például rétegelt falemezek) előállí­tására. A találmány szerinti eljárással előállított lapo­kat és lemezeket 6 hónapon át hetenként vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy ebben az időszakban a leme­zek tulajdonságai semmiféle tekintetben nem romlot­tak. Ez arra utal, hogy de poli meri záció nem lép fel, és az újtípusú aktivátor-adalékok felhasználásával előállított lapok, illetve lemezek öregedési jellemzői lényegében azonosak az ismert módon előállított ter­mékek megfelelő értékeivel. A gyanta egy részének pótlására már korábban is alkalmaztak megfelelő anyagokat. Az ismert pótanya­gok felhasználásával azonban nem sikerült fokozni a gyártási sebességet, és nagyobb mennyiségű pótanyag alkalmazásakor a gyártástechnológiát is módosítani kellett. Az ismert pótanyagok közül elsősorban a ha- 1 ogeníd-sókat említjük meg, amelyeket mindeddig karbamid- és formaldehid-adalék nélkül használtak fel (3 905 847, 3 826 770 és 3 842 039 számú Amerikai F gyesült Államok-beli szabadalmi leírás). Ha a halogenid-sókat önmagukban használjuk fel a gyanta egy részének pótlására, a következőket tapasz­tjuk: 1. A gyártási sebesség nem fokozódik, sőt nagyobb mennyiségű pótanyag beadagolásakor csökken, mert a pótanyag a jelenlévő nagy mennyiségű víz hatására ka­talitikus aktivitás helyett reakciólassító hatást fejt ki. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásban alkal­mazott, újtípusú katalizátorok a gyártási sebesség je­lentős mértékű fokozását teszik lehetővé. 2. Az ismert pótanyag csak a tömegével azonos mennyiségű gyantát képes pótolni, ezzel szemben az újtípusú aktivátor-adalék öntömegének kétszereséig te ijedő mennyiségű gyanta pótlására alkalmas. à 194.292 6 10 16 20 25 30 35 40 45 50 &5 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom