194281. lajstromszámú szabadalom • Kémiai eljárás az L 17392 antibiotikum (deglukoteikoplamin) és savaddíciós sói előállítására
1 194.281 2 kanotok és a legalább öt szénatomos szekunder cikloalkanolok az előnyösek;. A reakciótermék kinyerési folyamata során történő sokkal megfelelőbb kezelhetőség miatt a szobahőmérsékleten folyadék-formájú alkanolok a legelőnyösebb a lkán ol ok. A fentebb említett primer vagy szekunder alkanolok lehetnek egyenes vagy elágazó szénhidrogén -Iáncúak Az említett láncok viselhetnek savra közömbös telítetlenségeket és/vagy lehetnek bennük cikJoalifás gyökök is. A fenti jellemzőkkel rendelkező kereskedelemben rendelkezésre álló alkanolok általában 5-12 szénatomszámúak, bár bármilyen primer vagy szekunder alifás és szekunder cikloalifás alkanol, amely a fentebb bemutatott tulajdonságokkal rendelkezik, alkalmazható a jelen találmány szerinti eljárásban. A jelen találmány legelőnyösebb kiviteli formája szerint az 5-10 szénatomos primer és szekunder alkanolok és szekunder cikloalkanolok hasznosan alkalmazhatók a jelen találmány szabályozott erős savas hidrolízisének oldószereként. Az említett alkanolokra példák a következők: 1- pentanol, 2-pentanol, 3-pentanol, 1-hexanol, 3-metil- 1-pentanol, 2,2-dimetil-3-pentanol, 2,4-dimetii-3-pentanol, 4,4-dimetil-2-pentanol, 5-metil-2-hexanol, 1- heptanol, 2-heptanol, 5-metil-1-hexanol, 2-etil-l-hexánok 2-metil-3-hexanol, 1-oktanol, 2-oktanol, ciklopentanok 2-ciklopentil-etand, 3-áklopentil-l-propánok ciklohexanol, cikloheptanol, ciklooktanol, 2,3- dimetil-ciklohexanok 4-etil-ciklohexanol, ciklooktilmetanok 6-metil-5-heptén-2-ol, 1-nonaffol, 2-nonanol, 1-dekanol, 2-dekanol és 3-dekanol. A szabályozott erős savas hidrolízisben oldószerként való felhasználáshoz általában a fenti alkanolokat alkalmazzák egy vizes fázis és egy erős sav, mint a hidrolízises reakció elősegítője, jelenlétében. A fenti alkanoloknak a szabályozott erős savas hidrolízisben történő alkalmazására jellemző példa szerint egy teikoplanin vegyületet vagy egy teikoplanin jellegű vegyületet érintkezésbe hozunk koncentrált ásványi savval, pl. vizes sósav oldattal (20% —37% tömeg/térf. között), vizes brómhidrogénsav-oldattal (20% -62% tömeg/térf. között) és vizes kénsav-oldattal (10% - 60% tömeg/térf.között), nagy moláris feleslegben levő 1-oktanol jelenléében 35 C és 100°C, előnyösen 40°C és 80°C közötti hőmérsékleten 4 órától 40 óráig terjedő időtartamon át, így deglükoteikoplanint nyerünk jó kitermeléssel. Amikor a protikus szerves oldószert a reakció hőmérsékletén vízzel kis mértékben elegyedő, fenii-cso-Eorttal szubsztituált kis szénatomszámú alkanolok őzül választjuk ki, ahol a fenil-rész adott esetben 1-4 szénatomo6 alkil csoportot, 1-4 szénatomos alkoxi-csoportot vagy halogénatomot hordozhat, a kis szénatomszámú alkanol-rész előnyösen 1-4 szénatomszámú primer vagy szekunder alkanol-rész, bármilyen fenil-csoporttal szubsztituált alkanol, amely a reakció hőmérsékletén képes feloldani egy teikoptanín-vegyületet vagy teikoplanin jellegű vegyületet kielégítő mennyiségben, megfelelően alkalmazható. Ebben az esetben is az oldószernek kívánatos jellemzője az, hogy tegye lehetővé a reakciótermék kinyerésének folyamata során a reakciókeverék könnyű kezelhetőségét, ennek megfelelően azok a fentebb env litett, fenil-csoporttal helyettesített kis szénatomszámú alkanolok a legelőnyösebbek, amelyek szobahőmérsékleten folyadék halmazáliapotúak. Az említett fenil-csoporttal helyettesített kis szénatomszámú al kanolokra példák a következők: benzil-alkohol, mklór-benzil-alkohol, o-fhior-benzil-alkohol, rrefluorbenzil-alkohol, p-fluor-benzil-alkohol, m-metil-benzilalkohol, m-metoxi-benzil-alkohol, o-etoxi-benzil-alhol, m-butoxi-benzU-alkhol, p-tere-butoxi-benzil-alkohol, fenetil-alkohol, o-klór-fenetil-alkohol, m-klór-fenetil-alkohol, o-metoxl-fenetil-alkohol, m-metoxi-fenetil-alkohol, o-propil-fenetil-alkohol, o-etoxi-fenetüalkohol, p-fluor-fenetil-alkohol, p-bróm-fenetil-alkohol, o-propoxi-fenetil-alkohol, o-butoxi-fenetil-alkohol, l-(p-izopropü-fenil)-etanol, 3-fenil-l-propanol, 2-fenil-l-propanol, 4-fenil-l-butanol és 3-fenil-l-butanoL Oldószerként történő alkalmazásuknál a szabályozott erős savas hidrolízisben a fentebb említett, fenilcsoprttal szubsztituált kis szénatomszámú alkanolokat általában egy vizes fázis és egy erős sav, mint a hidrolízises reakciót elősegítő anyag jelenlétében alkalmazzuk. A fenti fenil-csoporttal helyettesített kis szénatomszámú alkanolok alkalmazására szolgáló tipikus példa szerint egy teikoplanin-vegyületet vagy teikoplanin jellegű vegyületet érintkezésbe hozunk egy koncentrált ásványi savval, mint pl. vizes sósav oldattal (20% — 37% tömeg/térf. között), vizes hidrogénbromidsav-oldattal (20% — 62% tömeg/térf. között) és vizes kénsav-oldattal (10% - 60% tömeg/térf. között), nagy moláris fölöslegben levő benzil-alkohol jelenlétében 35°C és 100°C közötti, előnyösen 40°C és 80°C közötti hőmérsékleten 4 órától 40 óráig terjedhető időtartamon át, így nyerve deglükoteikoplanint jó termeléssel. ' Amikor a szerves protikus oldószert a reakció hőmérsékletén folyadék halmazállapotú, béta helyen polihalogénezett kis szénatomszámú alkanolok közül választjuk ki, az 1—4 szénatomos, béta helyen klórral és/vagy fluorral helyettesített alkanolok az előnyösek, Az említett béta helyzetben polihalogénezett kis szénatomszámú alkanolokra példák a következők: diklór-etanol, triklór-etanol, diklór-fluor-etanol, difluor-klór-etanol, dífuor-etanol, tri fluor-e tan ol, 1,1,1,3, 3,3-hexafluor-2-propanol, 2,2,3,4,4,4-hexafluor-butanol és 2,2,3,3,4,4,4-heptafluor-butanoL Amikor az említett béta helyzetben polrhalogénezett kis szénatomszámú alkanolokat használjuk oldószerként a szabályozott erős savas hidrlizises reakcióhoz, általában a jellegzetes reakciókörülmények között bizonyos mennyiségű víz is van jelen. Bár egyrészt kívánatos lenne a víz mennyiségét olyan alacsonyan tartani, amennyire csak lehetséges, hogy megelőzzük a nem kívánt mellékreakciókat, pl. az alapvegyület királis központjainak átrendeződését és/vagy izomerizálását, a reakciósebesség növelése és a művelet kivitelezhetőségének javítása céljából a ifolyama-t tot általában 0,03% és 3% tömeg/térfogat, a szerves protikus oldószerként alkalmazott összes béta-helyzetben polihalogénezett alkanol mennyiségére számítva víz jelenlétében hajtjuk végre. A vizet az oldószerhez lehet adni, vagy eredetileg be lehet építeni az alkalmazott teikoplanin vegyületbe vagy teikoplanin jellegű vegyületbe, nedves kiindulási anyagot használva. A kívánt vízmennyiséget az erős savval együtt is lehet szolgáltatni, amely savat mint hidrolízises reakció elősegítőt adunk a kiindulási anyag és az oldószer keverékéhez. A jelen találmány egyik jellemző kiviteli formája szerint a deglükoteikoplanint jó termeléssel lehet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
