194267. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás a 4'-epi-doxorubicin-hidroklorid előállítására
1 194.267 2 A jelen találmány tárgya új kémiai eljárás az (V) képlet ű 4'-epi-doxorubicin és hidrokloridjának előállítására. A 4’-epi-doxorubicin ismert daganatellenes hatóanyag, amelynek előállítását a 4,058,519. számú amerikai szabadalmi leírás (1977. növember 15.) Ismerteti. E vegyiiletet korábban úgy állították elő, hogy a védett adriamicinont egy alkalmas, L-arabino-konfigurációjú, reakcióképes cukor-származékkal kondenzáltattak, ezt a reakcióképes cukor-származékot viszont egy sok lépésből álló, fáradságos eljárással állították elő, és emiatt a végtermék hozama nagyon alacsony volt. Megjegyezzük, hogy a fenti reakcióhoz használt cukor-származékot a természetes eredetű daunizaminból állították elő, amelyet viszont úgy kaptak, hogy a fermentációs eljárás során kapott daunorubicin nevű glikozidot savas közegben elhasították (teljes hozam: 23—30% a kiindulási daunőzaminra számítva). Ezt az eljárást a 4,012,284. számú amerikai szabadalmi leírás ismerteti. A jelen találmány szerinti, javított eljárásban kiindulási anyagként magát a daunomicint használjuk, és a kívánt végtermékhez vezető kémiai átalakításokat a teljes glikozid-molekulán végezzük el. Ezzel a javított eljárással, amelyet az alábbi példákban részletesen ismertetünk, végül a kívánt termékhez jutunk. Az ehhez szükséges kémiai műveletek egyszerűek és könnyen elvégezhetők, és e két tényező révén a végterméknek az N-trifluor-acetil-daunorubicinre számított bruttó hozama lényegesen, 40-50%-kal magasabb, mint a korábban leírt eljásásokban (ezeknél hozam: 17%, a kiindulási adriamicinonra számítva). A jelen eljárásban egy új köztiterméket, a (II) képletű 4'-oxo-N-védett-daunoribicint alkalmazzuk. A jelen találmány szerinti eljárásban az (I) képletű, N-trifluor-acetú-daunomicint az A-reakcióvázlattal szemléltetett módon alakítjuk át a 4'-epi-doxorubicinné. Részletesebben, a daunomicin 4'-helyzetű szénatomjához kapcsolódó hidroxilcsoport oxidációját úgy lehet elvégezni, ha előtte a cukorrész aminocsoportját egy alkalmas védőcsoporttal megvédjíik; erre a célra a trifluor-acetilcsoportot használjuk. Az (I) képletű N-védett-daunoribicint aktivált dimetil-szulfoxiddal (K. Omura és D. Swem, Tetrahedron 1978,34,1651-1660) oxidáljuk. Ha az oxidáció során bázisként egy nagy térkitöltésű bázist, az 1,5-diazabiciklo [4.3.0]non-5-ént (DBN) használunk, akkor a (II) képletű ketont magas hozammal kapjuk. A (II) képletű vegyület cukorrészének karbonil-csoportját szelektíven és sztereospeciflkus módon redukálva olyan (III) képletű N-védett-glikozidhoz jutunk, amelyben a cukorrész konfigurációja megfelel az L-arabinóz konfigurációjának. Ezután az amin-védőcsoDOrt hidrolízis útján a (IV) képletű glikozidot kapjuk, amelyet célszerűen sósavas sója formájában különítünk el. Utána a (IV) képletű glikozidot brómozzuk, majd a kapott 14-bróm-származékot vizes oldatban nátriuni-formiáttal reagáltatjuk, és így a kívánt (V) képletű 4'-epi-doxorubicinhez jutunk, amelyet előnyösen sósavas sója formájában különítünk el. Az eljárás kiindulási anyaga az ismert, (I) képletű N-trifluor-acetil-daunomicin, amelyet könnyen előállíthatunk a 3,803,124. számú amerikai szabadalmi leírásban Ismertetett azon módszerrel, hogy a daunomicint trifluor-ecetsav-anhidriddel reagáltatjuk, majd az O-trlifluor-acetilcsoportot metanolos hidrolízis útján eltávolítjuk. Az (I) képletű N-trifluor-acetil-daunomlcin 4'-helyzetű szénatomjához kapcsolódó szabad dimetil-szulfoxiddal oxidáljuk, célszerűen -50 °C és -70 °C közötti hőmérsékleten. E célból az (I) képletű N-trifluor-acetil-daunomicint feloldjuk vízmentes diklór-metánban, és az oldatot hozzáadjuk a reagens -65 °C hőmérsékleten tartott szuszpenziójához, ekkor kialakul a dimetil-alkoxi-szulfonium-só. E só képződését vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel követhetjük: a kiindulási anyag körülbelül félóra alatt teljesen eltűnik. Ezután a 65 °C hőmérsékleten tartott reakcióelegyhez gyorsan hozzáadunk egy nagy térkitöltésű bázist, mégpedig l,5-diazabiciklo[4.3.0]non-5-ént (DBN), egy perccel a bázis beadagolása után a reakcióelegyet ecetsavval semlegesítjük, és a reakciót úgy fagyasztjuk be, hogy az elegyet diklór-metánba öntjük. Ezután az oldatot vízzel, utána híg vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, és végül megint vízzel mossuk. Utána az oldószer ledesztillálása útján a nyers (II) képletű ketonhoz jutunk, amelyet szilücagélen kromatografálva tisztítunk. Ezt követően a redukciót egy vízzel elegyíthető szerves oldószerben, például metanolban vagy dioxánban, -10 °C hőmérsékleten nátrium-bór-hidriddel, 10 perces reakcióidővel végezzük el. Ilyen -körülmények között a kromofor oldallánc karbonilcsoportja csak minimális mértékben redukálódik, és a hidrid-ion elsősorban axiális irányban támad; így a 4'-helyzetű szénatomon ekvatoriális hidroxilcsoportot viselő, megfelelő glikozid keletkezik. A redukció lejátszódása után a reakcióelegyet diklór-metánnal hígítjuk, vízzel, híg sósavval, megint vízzel, utána híg nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, és végül ismét vízzel mossuk. Az oldószer ledesztillálása útján a nyers (III) képletű vegyülethez jutunk. Ezután a (III) képletű vegyület N-trifluor-acetil-csoportját enyhe körülmények között végzett lúgos hidrolízissel lehasítjuk, és az így kapott szabad glikozid bázisát metanolos sósav-oldattal kezeljük, és (IV) képletű sósavas sója formájában különítjük el. A (IV) képletű vegyületet brómmal kezelve a 14- -bróm-származékot állítjuk elő, majd ezt vizes közegben nátrium-formiáttal hidrolizálva kapjuk az (V) képletű 4'-epi-doxorubicint, amelyet előnyösen sósavas sója formájában különítjük el. A találmány szerinti eljárás a továbbiakban, a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül, példákkal szemléltetjük. 1. példa 4'-Oxo-N-trifluor-acetil-daunoribicin (II képlet) 60 ml diklór-metán és 5 ml vízmentes dimetil-szulfoxid -60 °C alá hűtött elegyéhez negyedóra alatt hozzáadjuk a 4 ml trilfuor-ecetsav-anhidrid 10 ml vízmentes diklór-metánnal készült oldatát. A beadagolás során az elegyből fehér színű csapadék válik ki. Negyedóra múlva az elcgyhez -60 °C nőmérsékleten, negyedóra alatt hozzácsepegtetjük 6,25 g N-trifluor-acetil-daunoribicin (I képlet) 40 ml diklór-metánnal készült oldatát. Ezután a reakcióelegyet félórán át -60 °C hőmérsékleten keverjük, majd ugyancsak -60 °C-on gyorsan hozzáadunk 9 ml 1,5- -diazabiciklo-[43.0Jnon-5-ént (DBN). 1 perc múlva az elegyet számított mennyiségű ecetsawal semlege-5 10 16 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
